|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: miért fásultak bele a lengyelek a választásokba?
|
1990. június 1. péntek (MTI-Panoráma) - Minden idők
legalacsonyabb részvételi arányát hozták múlt vasárnap a
lengyelországi helyhatósági választások. A jogosultak mindössze 42,1
százaléka ment el a szavazni, s ezt az érdektelenséget meglehetősen
súlyos politikai figyelmeztetésnek tekintik Lengyelországban.
A 42,1 százalék mellett a kommentárok leggyakrabban egy másik számot emlegetnek: az év eleje óta 40 százalékkal csökkent a lakosság vásárlóereje. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a munkanélküliek száma már 400 ezerre tehető, akkor ez a ,,számmágia,, már önmagában is komoly következtetések levonására ad lehetőséget.
A lengyelországi új hatalomnak azért is okozott kellemetlen csalódást a kongó szavazóhelyiségek látványa, mert valójában most tartották az első, teljesen szabad és demokratikus választást. A tavaly júniusi parlamenti választásokon előre megegyeztek a képviselői helyek megoszlásáról - ennek ellenére a lengyelek 62 százaléka élt akkor alapvető jogával. A Szolidaritás, amelyet ugyancsak nyugtalanít tagságának lemorzsolódása, megtett minden tőle telhetőt: a bukott rendszer teljes felszámolására, a vidéken továbbélő ,,nomenklatúra,, szétveresére hivatkozva sürgette, kérte a lengyeleket, hogy menjenek el szavazni.
A Szolidaritás számára a régi rendszer végleges lebontásán túl egy másik tétje is volt a választásnak. Május második felében a helyhatósági szavazás kérdését teljesen háttérbe szorította a tengermelléki vasutasok ,,vadsztrájkja,,. A kormánypozicióban lévő, szakszervezetnek már aligha nevezhető Szolidaritás elítélte az akciót, de a régi állampárti, most ellenzéki OPZZ szakszervezeti szövetség felkarolta azt. (A számok a két szervezet esetében is beszédesek: a Szolidaritás kezdeti 10 milliós tagságából mára csak 1,5 millióan maradtak, az 1980-ban padlóra került OPZZ pedig ma már 7 millió tagot számlál.)
A sztrájk végül - Lech Walesa személyes közbenjárására - a kormány számára megnyugtatóan zárult. A kilenc hónapja hivatalban lévő Mazowiecki-kormány azonban mégsem örülhetett, hiszen a vasutasok helyett a szavazók léptek ,,sztrájkba,,. A több mint 10 millió választópolgár távolmaradása egyértelműen arra utal, hogy a lengyel társadalom többségét nem sikerült meggyőzni a beteg gazdaság sokkterápiás kezelésének helyességéről.+++
MTI-Panoráma
1990. június 1., péntek 12:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|