 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
Befejeződött a népszámlálás (1. rész)
|
1990. március 13., kedd - Hoós János államtitkár, a Központi
Statisztikai Hivatal elnöke kedden sajtótájékoztatón számolt be az
ez évi - Magyarországon egyébként tíz évenként esedékes -
népszámlálás eddigi eredményeiről.
Elmondta: a népszámlálás február 20-án fejeződött be, s a most
rendelkezésre álló előzetes adatok szerint 1990. január 1-jén az
ország népessége 10 millió 450 ezer volt. Ez az adat valamivel
kevesebb a becsültnél, ennek elsősorban az az oka, hogy a nemzetközi
vándorlás miatt hazánk lakossága mintegy 30-40 ezerrel csökkent,
azaz ennyivel többen távoztak Magyarországról, mint ahányan
letelepedtek nálunk. Ugyancsak 30-40 ezerre tehető azoknak a száma,
akik a népszámlálási összeírásból valamilyen okból kimaradtak. A
statisztikai hivatal elnöke úgy véli, hogy ez - akárcsak a világ más
országaiban - annak tulajdonítható, hogy a lakosság zaklatásnak
fogja fel az összeírást, és sokan nem hajlandók adatokat
szolgáltatni. A mostani népszámlálást kisebb csoportok például
bojkottálni is akarták, szerencsére azonban nem találtak szélesebb
támogatásra. Így is bizonyos azonban, hogy a tíz évvel ezelőtti,
1980. évi népszámláláshoz képest Magyarország lakossága lényegesen
csökkent. Míg ugyanis tíz év alatt az élveszületések száma 1 millió
307 ezer volt, ugyanezen idő alatt 1 millió 448 ezren haltak meg.
Budapest népessége csaknem 3 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel
ezelőtt, a vidéki városoké 2,5 százalékkal több, a községek
lélekszáma azonban több mint 7 százalékkal lett alacsonyabb.
Az előzetes számítások szerint az év elején az országban a
lakások száma 3 millió 845 ezer volt, 300 ezerrel - 8 százalékkal -
több, mint 1980-ban. Az adatok arra utalnak, hogy a
lakásképítkezések üteme az előző két évtizedhez képest számottevően
visszaesett. A 80-as évtizedben 690 ezer lakás épült, csaknem
egyötöd réssze/ kevesebb, mint az előző tíz évben. A lakásállomány
összetétele viszont kedvezőbb lett, a három szobás és ennél nagyobb
lakások aránya tíz év alatt 24 százalékról 39 százalékra növekedett.
A népszámlálás a költségvetésnek mintegy 700 millió forintjába
került. A kiadások mérlegeléséhez fontos tudni, hogy az előző, 1980.
évi népszámlálás teljes költsége 320 millió forint volt, ám az
időközbeni árváltozások, a tíz éve tartó infláció, valamint a
megváltozott pénzügyi szabályozók figyelembe vételével ez az összeg
ma csaknem 1 milliárd forintra rúgna. (folyt.köv.)
1990. március 13., kedd 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|