|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
|
A Valutaalap aranytartalékai
|
----------------------------
London, 1990. február 2. (BBC, Panoráma) - Az Egyesült Államok illetékesei azt javasolják, hogy a Nemzetközi Valutaalap adja el aranytartalékának egy részét. Ezzel segítenék számos eladósodott ország adóssághátralékának eltörlését és az Alap megfogyatkozó tartalékait is feltöltenék. Néhány ország azonban attól tart, hogy az arany eladással veszélyes precedenst teremtenének.
- 11 ország van elmaradva a Nemzetközi Valutaalappal szembeni tartozásai visszafizetésével. Együttesen ezek az országok csaknem 4 milliárd dollárral tartoznak. Az adósok számára ez azt jelenti, hogy nem kaphatnak további kölcsönöket a Nemzetközi Valutaalaptól, kizárhatják őket a szervezetből és esetleges más potenciális hitelezők is ferde szemmel néznek majd rájuk.
A Nemzetközi Valutaalap számára pedig a kifizetetlen adóssághátralékok felhalmozódása kínos tőkehiányt eredményez. A Nemzetközi Valutaalap vagyona a tagországok által valutában és aranyban fizetett hozzájárulásból származik. Az Egyesült Államok most azzal a javaslattal állt elő, hogy a 11 adós ország hozzájárulásainak arany részét adják el adóssághátralékaik kiegyenlítésére. A jelenlegi piaci árakon ezzel mintegy 1.2 milliárd dollárra tennének szert. Ezzel még nem oldódna meg minden probléma. A pénz többi részét úgy teremtenék elő, hogy a Valutaalaptól kölcsönt felvevő országok valamivel többet, a kölcsönadók pedig némileg kevesebbet fizetnének. Az így előteremtett összeget nem arra használnak fel, hogy automatikusan eltöröljék a 11 adós adósság hátralékát. Az illető országnak először bizonyitékot kell felmutatnia arra, hogy követte a Nemzetközi Valutaalap gazdasági irányelveit és csak ezután juthat pénzhez. Az Egyesült Államok szerint ez arra ösztönözné az adós országokat, hogy kövessék a Nemzetközi Valutaalap irányelveit és hogy helyreállítsák a nemzetközi pénzintézettel megromlott kapcsolataikat. (folyt.)
1990. február 2., péntek
|
Vissza »
|
|
- Valutaalap aranytartalékai - 1. folyt.
|
A tervnek azonban vannak ellenzői is, többek közt a nyugatnémet központi bank a Bundesbank és Olaszország, a Valutaalap tartalékait sérthetetlennek tartják és eladásukat az adóssághátralékok fedezésére, akkor is ha pusztán 3 százalékukról lenne szó, nem helyeslik. Mondván, hogy ezzel veszélyes precedenst teremtenek. Sokan úgy vélik, a Nemzetközi Valutaalap valójában az adósság elengedését ajánlja fel néhány legmakacsabb tagjának. Ez aláássa a nemzetközi pénzintézet tekintélyét, melyet mint legszigorúbb hitelező szervet, olyan hitelező, amely kemény feltételeket szab és az általa folyósított kölcsönöket általában három éven belül vissza kell fizetni, átütemezni pedig nem lehet őket.
Ráadásul a terv azt is jelentené, hogy más országok is kedvet kaphatnak a veszélyes példa követésére. Az arany ára esett annak hírére, hogy több arany kerülhet piacra. Ha a Valutaalap aranyát nem is a nyílt piacon kínálnák eladásra, hiszen közvetlenül is eladhatják a központi bankoknak, a jelenlegi vásárlókat így is elcsábíthatják az alternatív utánpótlások. Aligha valószínű, hogy az amerikai tervnek sikerül elnyernie a szavazatoknak az elfogadáshoz szükséges 85 százalékát. Valószínüleg elnyúlik a vita arról, hogyan növelje a pénzalapját a Valutaalap. A tagdíjak, vagy kvóták emelése nagymértékben politikai kérdés, mert nem csak pénzbeli kötelezettséget jelent, hanem a rangsorolást és a szavazati jogokat is érinti a szervezeten belül. +++
1990. február 2., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|