|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Duray Miklós bécsi előadása
|
---------------------------
München, 1990. február 2. (SZER, Világhíradó) - Hanák Tibor jelentése Duray Miklós csehszlovákiai parlamenti képviselő bécsi előadásáról számol be, amelyben a csehszlovákiai magyarság politikai tudatának alakulásáról beszélt:
- Duray Miklós a Pázmáneum zsúfolásig megtelt előadótermében a szlovákiai magyarság politikai tudatának alakulásáról, arról beszélt, hogy 70 évvel ezelőtt, amikor a felvidéki magyarság idegen államban találta magát, azt hitte, hogy az elcsatolás átmeneti jellegű, hamarosan visszaáll a régi rend. Ebből a meggyőződésből fakadt, hogy a magyarok szinte egyöntetűen ellenzéki álláspontra helyezkedtek, minden nehézséggel dacolva szemben álltak a központi csehszlovák vezetéssel. Az Ipolyság visszacsatolása után igazolva látták beállítottságukat. Azt hitték, valóban csak átmeneti volt a Trianon által teremtett helyzet.
1945-ben annál nagyobb volt a csalódás. Megfordult a szlovákiai magyarság beállítottsága: mindenki abból indult ki, hogy nem átmeneti, hanem most aztán megváltozhatatlan a helyzet, vagyis kialakult a véglegesség érzése, és ebből vezették le azt a belátást, hogy be kell épülni a csehszlovák államba.
Duray Miklós nyomatékkal mutatott rá arra, hogy a felvidéki magyarság politikai élete mindig a nemzetközi helyzetnek megfelelően alakult, és ezért van most remény, hogy a helsinki egyezmények és az Egyesült Nemzetek kisebbségvédelmi megállapodásaira hivatkozva megfelelő kereteket lehet kivívni a magyarság számára. (folyt.)
1990. február 2., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Duray bécsi előadása - 1. folyt.
|
A jelenlegi helyzet részletesebb ismertetésére Varga Sándort, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesét kérték fel, aki a kisebbségi ügyek előadója Pozsonyban. Elmondta, hogy az ideiglenes szlovák kormány a nemzeti megértés jegyében alakult meg, és az, hogy őt is bevették a kormányba, a kisebbségek felé gyakorolt gesztusnak fogható fel. Szerinte az első feladat biztosítani a helyi magyarságnak az önigazgatás lehetőségét. Ennek a jegyében dolgozzák át az alkotmányt, és máris jelentős változások történtek kulturális téren, többek között a körzetesítés során megszüntetett alapfokú magyar iskolák újra létesülnek.
Duray Miklós és Varga Sándor megítélése szerint Csehszlovákiában pluralisztikus demokrácia van kialakulóban: szabadabb, egészségesebb társadalom jön létre, mely mindenképp kedvez a felvidéki magyarságnak. +++
1990. február 2., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|