|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése
|
George Bush javaslata - Miért most, és miért így? (1.)
1990. február 2. (MTI-PRESS) - George Bush kitett magáért: először jutott neki az a hagyományos feladat, hogy az Egyesült Államok elnökeként ,,az Unió helyzetéről,, szólva év elején körvonalazza idei terveit, fő célkitűzéseit. Mindjárt olyan arányú csapatcsökkentést javasolt Európában, amely - ha végrehajtják - teljesen átrajzolja a kontinens katonai térképeit, másutt húzza meg a két katonai tömb erővonalait. Végső fokon pedig azzal az eredménnyel jár, hogy a Szovjetunió határain kívül állomásoztatott szovjet haderők létszáma a jelenleginek kevesebb mint a felére csökken.
Nincs egy éve, hogy Washington és a NATO azt indítványozta a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon: a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyenként és egyenlően 275 ezer főben maximálja a kontinensen (technikailag ,,külföldön,,) állomásozó haderőinek létszámát. Most viszont szerdán (nálunk már csütörtök reggel volt) Bush elnök jóval drasztikusabb csökkentést javasolt: csak 195 ezer amerikai és ugyanennyi szovjet katona legyen Európában.
Megbízhatónak tartott NATO-adatok szerint jelenleg 305 ezer amerikai katona tartózkodik a kontinensen - csak az NSZK (és Nyugat-Berlin) területén pedig 254 ezer. Ezzel szemben, s az eddigi egyoldalú szovjet csapatcsökkentések ellenére is 550-565 ezer szovjet katona van az NDK, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország határain belül - egyedül az NDK-ban 380 ezer.
Ez annyit jelent, hogy míg az Egyesült Államok a 305 ezerről 110 ezerrel csökkentené európai haderőinek létszámát, a Szovjetuniónak 355-370 ezer katonáját kellene visszavonnia határai mögé. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a Szovjetuniónak ki kellene vonulnia Európából. Arról ugyanis a NATO változatlanul nem hajlandó tárgyalni, hogy a csapatcsökkentésekbe bevonják az ugyancsak NSZK területen állomásozó, összesen mintegy 160 ezer francia, brit belga és holldand katonát.
Az amerikai elnök kétségkívül tekintetbe vett néhány nem lényegtelen tényezőt, amikor így és most állt elő javaslatával. Ezek közül néhány:
- Budapesten éppen most kezdődtek tárgyalások a szovjet csapatok magyarországi kivonásáról. Nemcsak Magyarország, de Csehszlovákia is egyre türelmetlenebbül sürgeti az idegen haderők eltávolítását. Lengyelországban - ha a kormány még nem is - de Walesa már ugyancsak felvetette ugyanezt a követelést. Az ,,új,, Kelet-Európa határozottan ellenzi a szovjet katonai jelenlétet. (folyt.)
1990. február 2., péntek 11:53
|
Vissza »
|
|
A hét kérdése
|
George Bush javaslata - Miért most, és miért így? (2.)
- Teljesen világos, hogy a javaslat időzítésében fontos szerepet játszott a Kelet-Európában zajló átalakulás: megbuktak a kormányzó kommunista pártok, amelyek feltehetően nem törekedtek volna a szovjet haderők gyors ütemű eltávolítására; ráadásul Bush elnök így demonstrálhatja azt is, hogy támogatja a kelet-európai demokratizálást, az önrendelkezést, a gyámságtól való szabadulást.
- Egyre ,,forróbb,, a német kérdés, a német egység hovatovább valósággá válhat, miközben egyértelmű, hogy a Szovjetunió - ha ez bekövetkezik - egy semleges Németországgal szeretné bebiztosítani magát a meglepetések ellen. Az NSZK-ban és az NDK-ban is vannak hívei a semlegességnek, ha hivatalosan ezt az NSZK-ban nem is támogatják. Egy semleges Németország a NATO végét jelentené. Bush javaslata most látványosan a katonai szembenállás csökkentését célozza - így csillapítja a semlegesség iránti vágyakat is. Nem forog veszélyben a NATO sem, sőt: Bush elnök, nem is nagyon titokban, reménykedik abban is, hogy az északatlanti szövetség a német egyesítés után az NDK-területével ,,gyarapodik,,.
- Bécsben a tervek szerint még az idén befejeződnek a hagyományos európai haderők csökkentéséről folyó tárgyalások. Bush javaslata ugyan technikailag nem gyorsítja fel a bécsi megbeszéléseket - hiszen ott jóval bonyolultabb kérdések várnak még megoldásra -, de feltétlenül olyan jelzést ad kifelé, hogy az Egyesült Államnok és a NATO megint átvette a kezdeményezést és végre a közvélemény meggyőzéséért folyó harcban is sikerült visszavágni Gorbacsovnak a ,,nagy propaganda-háborúban,,.
- Bush elnök a minap terjesztette elő az új, lényegében változatlan nagyságú katonai költségvetés-tervezetet. A törvényhozás jó része - és jóideje - azonban azzal érvel, hogy a katonai veszély minimálisra csökkent, tehát alaposan meg kell nyírbálni a hadikiadásokat, s felesleget egyéb célokra kell fordítani. Bush nem tett egyebet, mint kihúzta a szőnyeget javaslatával a katonai kiadások visszafogásának hívei alól: a változatlan katonai költségvetést eképpen ellensúlyozta.
Bármi okból is terjesztette elő így és most Bush a javaslatot, a haderők ilyen nagyarányú csökkentésének terve jó hír - Kelet-Európának is. +++
Fodor György MTI-PRESS
1990. február 2., péntek 11:55
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|