|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Összetett OB után a gyorskorcsolyázók (1. rész)
|
1990. február 2. péntek (MTI) - Az egykoron csillogó magyar gyorskorcsolyázásnak először csak tompult a fénye. Aztán a kialvós-pislákolós periódus következett, napjainkban pedig mintha már az utolsó szikra is kihunyóban volna.
E szomoru folyamat a gyakorlat nyelvén azt jelenti, hogy kezdetben a világ élvonalához tartoztak a honi hosszukorcsolyások, s a ,,sikergörbe,, csucsán - az 1940-es évek végén - még összetett világbajnokot is adott a sportágnak Magyarország Pajor Kornél személyében. A hatvanas években s a hetvenes esztendők elején néhányan - leginkább Ivánkai György és Martos György - ugy-ahogy még meg tudtak kapaszkodni a legjobbak között, de ugyanez a maiakról már egyáltalán nem mondható el. A visszaesés nemcsak azért minősithető sulyosnak, mert az eredmények - mind a nőknél, mind a férfiaknál - majd fényévnyi távolságra vannak a világszinvonaltól, hanem elsősorban is amiatt, hogy a minősitett - tehát az országos bajnokságokon indulásra jogosult - gyorskorcsolyázók száma jószerivel a minimumra apadt. Tavaly például már csak tizenheten álltak rajthoz az összetett OB-n, az idei - szerdán és csütörtökön - lebonyolitott honi csucstalálkozón pedig ujabb negativ csucs született: alig heten indultak a nők, s ugyanennyien a férfiak versenyében.
Nem ilyen bajnokságra számitott, igaz? - szólt az MTI munkatársának inkább ténymegállapitásnak szánt kérdése Ivánkai Györgyhöz, a magyar hosszukorcsolyások szakágvezető-szakfelügyelőjéhez.
- Egyet tudomásul kell vennünk: a megélhetési gondok a mi sportágunktól is sokakat téritenek örökre el. Az utóbbi két-három évben a kilencvenegynéhány minősitett versenyzőnknek mintegy fele hagyott fel a gyorskorcsolyázással
Az életfeltételek kétségtelen rosszabbodásával sem magyarázható meg azonban teljesen a megállithatatlannak tűnő visszaesés...
- Tény, más okok is közrejátszottak-játszanak abban, hogy - miként most - összesen tizennégy ember rajtol egy országos bajnokságon. Az alapvető baj talán az, hogy a városligeti műjégpálya, amely 1926-ban egyedülálló létesítmény volt, ugy maradt unikum számunkra, hogy miközben világszerte épültek és épülnek korszerű társai, Magyarországon azóta sincs másik, szabályos, 400 méteres gyorskorcsolyás létesitmény. Csak egyetlen példa: a hollandoknál az elmult évtizedben kilenc uj modern nagypálya született a semmiből. Pontosabban sok pénzért, de nekik, ugy látszik, megéri a befektetés. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 11:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|