Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató
1990. február 2., péntek - Csaknem egy tucat téma került a Minisztertanács elé a testület pénteki ülésén. A kormány tanácskozásán elhangzottakról a délutáni órákban Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A terítékre került témacsoportok közül kiemelte a dereguláció a a közigazgatásban címet viselő előterjesztést. Ezt a kérdést nyolc tárca előterjesztésében tárgyalta meg a Minisztertanács, amely mintegy tizenegy törvény és négy törvényerejű rendelet áttekintéséről, egyszerűsítéséről kapott ily módon jelentést. Az intézkedési csomagterv lényege, hogy a jogszabály-korrekciók csökkentik az államigazgatás terheit, erősítik a tanácsok önkormányzati jellegét, mérséklik a központi beavatkozást. Az egyéb napirendi pontok között a Minisztertanács elé került a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló előterjesztés. Ezt az előterjesztést a kormány tagjai egyöntetűen, meglehetősően éles hangnemben elutasították. Úgy vélték ugyanis, hogy amikor az ország ilyen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és az életszínvonal-csökkenés tízezreket sújt, elfogadhatatlan, hogy a kormány saját bérezéséről, a bérek emeléséről döntsön. Így aztán megmaradtak az eddigi fizetések. Eszerint a miniszterelnök fizetése bruttó 97.500 forint, nettó 47.979 forint, az államminiszter és a miniszterelnök-helyettes fizetése bruttó 78.000 forint, nettó 40.179 forint. A miniszterek nettó 34.979 forintot kapnak. (MTI) 1990. február 2., péntek 17:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
1990. február 2., péntek - Csaknem egy tucat téma került a Minisztertanács elé a testület pénteki ülésén. A kormány tanácskozásán elhangzottakról délután Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A terítékre került témacsoportok közül kiemelte a Dereguláció a a közigazgatásban címet viselő előterjesztést. Ezt a kérdéskört nyolc tárca előterjesztésében tárgyalta meg a Minisztertanács, amely mintegy tizenegy törvény és négy törvényerejű rendelet áttekintéséről, egyszerűsítéséről kapott ily módon jelentést. Az intézkedési csomagterv lényege, hogy a jogszabály-korrekciók csökkentik az államigazgatás terheit, erősítik a tanácsok önkormányzati jellegét, mérséklik a központi beavatkozást. Néhány gazdasági deregulációs intézkedés is szerepelt a napirenden. Ezekről azonban konkrétumokat egyelőre nem közölt a szóvivő, mondván, hogy a Minisztertanács részletes jelentésben ad számot a deregulációs tevékenységről az Országgyűlésnek. A munka mindenesetre gőzerővel folyik: az elmúlt két hónapban háromszáz jogszabályt helyeztek hatályon kívül; külön említést érdemel a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, amely 102 rendeletét bírálta felül. A ,,jogszabályszűrő,, munka egyik érdekes tapasztalata, hogy a különféle törvényekben, előírásokban meglehetősen sok a lózung, a propagandaízű kitétel, ami ma már politikai anakronizmussá is vált. Egy seregnyi jogszabály említi például a szocialista erkölcsöt, amire egyébként sehol sem született használható definíció. A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztésében foglalkozott a Magyar Honvédelmi Szövetség sorsával. A döntés lényege: félkatonai szervezetből minden tekintetben társadalmi szervezetté kívánják átalakítani az MHSZ-t. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az MHSZ-nek jelenleg mintegy 4800 klubja van, több mint 340 ezres tagsággal. A szövetség apparátusa mintegy 2100 főfoglalkozású személyből áll. A szervezet vagyona megközelíti az ötmilliárd forintot, aminek egy részét az MHSZ csak kezeli. A szervezet tavaly 791 millió forintos állami támogatást kapott. A honvédelmi tárca álláspontja szerint a jövőben nincs szükség az MHSZ-nek arra a korábbi funkciójára, amely a fiatalok katonai felkészítését szolgálta. Az elképzelés az, hogy az MHSZ önkéntes alapon létrejövő szövetség legyen, amely az eddigi formában, illetve nagyságrendben nem tart igényt költségvetési támogatásra. (folyt.köv.) 1990. február 2., péntek 19:03
Vissza »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
A kormány hatályon kívül helyezte az MHSZ-re vonatkozó minisztertanácsi határozatot, s két miniszteri biztost - Szombathelyi Ferenc honvédelmi miniszterhelyettest, illetve Hársfalvi Rezső művelődési miniszterhelyettest - nevezett ki az MHSZ átszervezésének elősegítésére. Az átszervezés határideje: 1990. október 1. A Minisztertanács elé került a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló előterjesztés is, amely már az Országgyűlést is megjárta, a Tisztelt Ház azonban visszaadta a kormánynak azzal, hogy a kérdésben döntsön saját maga. A bérrendezésnek azonban most sem volt nagyobb szerencséje: az előterjesztést a kormány tagjai egyöntetűen, meglehetősően éles hangnemben elutasították. Úgy vélték ugyanis, hogy amikor az ország ilyen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és az életszínvonal-csökkenés tízezreket sújt, elfogadhatatlan, hogy a kormány saját bérezéséről, a bérek emeléséről döntsön. Így aztán megmaradtak az eddigi fizetések. Eszerint a miniszterelnök fizetése bruttó 97.500 forint, nettó 47.979 forint, az államminiszter és a miniszterelnök-helyettes fizetése bruttó 78.000 forint, nettó 40.179 forint, a minisztereké bruttó 65.000 forint, nettó 34.979 forint, az államtitkároké bruttó 48.000 forint, nettó 28.179 forint. A vezetői fizetések egy másik vetületével is foglalkoztak. A vállalati vezetők fizetéseivel, prémiumaival kapcsolatos anomáliákat áttekintve a kormány úgy vélekedett, hogy a szigorú gazdasági környezet e vezetőktől is némi önkorlátozást követel meg. A Minisztertanács ugyan nem emel jogi korlátokat, de kezdeményezi, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács valamennyi érdekelt részvételével tegyen ajánlást a vezetői keresetek reális alakítására. A Minisztertanács ajánlata: a vezetők idei alapbérének növekedése ne haladja meg az általuk irányított vállalat dolgozóinak átlagos bérnövekedését. Javasolja azt is, hogy éves prémiumuk felső határa ne lépje túl az alapbér 120-130 százalékát. Az ülésen a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kezdeményezésére döntés született arról is, hogy a jövőben március 15-e legyen a Magyar Sajtó Napja. A kiemelkedő sajtómunka elismerésére a kormány Táncsics Mihály Díj alapítását határozta el. A kormány megvitatta a nemzetbiztonsági szolgálat létesítésével összefüggő kérdéseket is. Mint ismeretes, az Országgyűlés határozata értelmében a nemzetbiztonsági feladatokat a Belügyminisztériumtól és a rendőrségtől elkülönítve kell ellátni. Az erre vonatkozó jogszabály felhatalmazta a kormányt arra, hogy a nemzetbiztonságról részletesen intézkedő törvény megalkotásáig ezeket a kérdéseket rendeleti úton szabályozza. (folyt.köv.) 1990. február 2., péntek 19:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
Ennek a szabályozási módnak a koncepciója abból indul ki, hogy a jövőben a felügyeletet a Minisztertanács gyakorolja, s a miniszterelnök egy biztonságpolitikai kollégiumot hoz létre. A kollégium munkájába bevonja az igazságügyminisztert, a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert, a külügyminisztert, a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert. Ugyanakkor a szervezeti keretek kialakítására bizottságot hozott létre a kormány. E testület megbizatása júniusig szól. A bizottság vezetője - a Minisztertanács elnökének személyes megbízottjaként - Raft Miklós; tagja Gruber Nándor a Pénzügyminisztérium, Havasi Béla a Külügyminisztérium, Lőrincz Kálmán a Belügyminisztérium és Karácsony Imre az Országos Tervhivatal képviseletében. Végezetül a szóvivő elmondta, hogy a kormány az ifjúsági szervezetekkel még tavaly novemberben kötött megállapodás alapján megvizsgálta a sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint a gyermekgondozási szabadságon levő dolgozók helyzetét, abban az esetben, amikor a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. A probléma az, hogy e dolgozókra vonatkozóan az általános munkajogi szabályok felmondási tilalmat mondanak ki, ám ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, ez a tilalom nem érvényesül. Ezért a kormány javaslatot terjeszt az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, hogy ilyen esetben ezek a dolgozók ,,végkielégítésként,, személyi alapbérük háromszorosának, de legalább a mindenkori minimálbér háromszorosának megfelelő összeget kapjanak. (MTI) 1990. február 2., péntek 19:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »