 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács ülése
|
1990. január 21., vasárnap - Vasárnap reggel 9 óra óta a
Minisztertanács ülést tart. A testület munkájáról Bajnok Zsolt
megbízott kormányszóvivő tájékoztatta délben a Parlamentben az
MTI-t.
Elmondotta: a vasárnapi ülésen mintegy 20 témát vitat meg a
kormány. A délelőtt folyamán a Minisztertanács a lelkiismereti és
vallásszabadságról, a sajtóról, a nemzetiségek országgyűlési
képviseletéről és az állami személyzeti munkáról szóló
előterjesztéseket tárgyalta meg. A délután folyamán kerül sor a
belügyi botránnyal kapcsolatos előterjesztés megvitatására. A
kormány megtárgyalja a titkosszolgálat szervezetéről, a
nemzetbiztonsági feladatok ellátásáról szóló törvénytervezetek
elveit, valamint az új törvények beiktatásáig bevezetendő átmeneti
intézkedéseket is, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a
titkosszolgálat módszereinek, eszközeinek alkalmazásával, annak
szabályozásával. Emellett várhatóan a Minisztertanács hatályon kívül
helyezi a 70-es években hozott nemzetbiztonsági-állambiztonsági
ügyekkel kapcsolatos jogszabályokat is. (MTI)
1990. január 21., vasárnap 12:31
|
Vissza »
|
|
A Minisztertanács ülése (1. rész)
|
1990. január 21., vasárnap - Vasárnap reggel 9 óra óta ülést
tart a Minisztertanács. A testület munkájáról Bajnok Zsolt megbízott
kormányszóvivő tájékoztatta délben a Parlamentben az MTI-t.
Elmondotta: a vasárnapi ülésen mintegy 20 témát vitat meg a
kormány. A délelőtt folyamán a Minisztertanács a lelkiismereti és
vallásszabadságról, a sajtóról, a nemzetiségek országgyűlési
képviseletéről és az állami személyzeti munkáról szóló
előterjesztéseket tárgyalta meg. A délután folyamán kerül sor a
belügyi botránnyal kapcsolatos előterjesztések megvitatására. A
kormány megtárgyalja a titkosszolgálat szervezetéről, a
nemzetbiztonsági feladatok ellátásáról szóló törvénytervezeteket,
valamint az új törvények beiktatásáig bevezetendő átmeneti
intézkedéseket is, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a
titkosszolgálat módszereinek, eszközeinek alkalmazásával, annak
szabályozásával. Emellett várhatóan a Minisztertanács hatályon kívül
helyezi a 70-es években hozott nemzetbiztonsági-állambiztonsági
ügyekkel kapcsolatos jogszabályokat is. A délután folyamán számos
más kérdés is napirendre kerül. Így többek között a kormány
foglalkozik a pécsi 25 emeletes ház ügyében szükséges
minisztertanácsi intézkedésekkel, az ország első negyedévi
energiahelyzetével.
A kormány alapvetően egyetértett a beterjesztett lelkiismereti
és vallásszabadságról szóló törvényjavaslattal. Jelentős vita volt a
sajtótörvénnyel kapcsolatban. A törvény előkészítése - mivel a
pártközi megbeszéléseken még nem sikerült az elvekben sem megegyezni
- késik. Ezért a jelenlegi körülmények között mindenképpen szükség
van a meglévő sajtótörvény módosítására. Ide tartozik a lapalapítás,
az -engedélyezés kérdése. A kormány egyetértett azzal a javaslattal,
hogy nincs szükség az engedélyezésre, elegendő az alapítási szándék
bejelentése. Ugyanez a helyzet a körzeti tévé- és rádióstúdiók
esetében is. Szükség van a személyhez fűződő jogok fokozottabb
védelmére is. Vita volt azzal kapcsolatban, hogy elegendő-e az ilyen
esetben maximálisan kiszabható 500 ezer forintos bírság, vagy nem
kell korlátozni annak felső határát. Végül is olyan vélemény alakult
ki, hogy az 500 ezer forint az okozott kár arányában tovább
növelhető legyen. (folyt. köv.)
1990. január 21., vasárnap 13:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése (2. rész)
|
A parlament már korábban igényelte: dolgozzon ki a kormány
javaslatot a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről. Ennek
lényege, hogy a nemzetiségek - függetlenül számarányuktól - kapjanak
egy-egy képviselői mandátumot. A kormány ez ügyben azt javasolja,
hogy az Országgyűlés független képviselőkből és pártok képviselőiből
álló bizottságot hozzon létre, amely behívja a nemzetiségi
képviselőket. Lényegében 7 mandátumról van szó: a cigányság, a
horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok, szlovének kapnának
képviseletet. A miniszterelnök az ülésen ismertette az Egyházak
Ökumenikus Tanácsának levelét is, amelyben az egyházak bizonyos
számú parlamenti képviselői helyre tartanak igényt. Mivel a levél
alig néhány napja érkezett, ezzel kapcsolatban nem foglalt állást a
kormány, de tájékoztatja az Országgyűlést a bejelentett igényről.
A kormány elhatározta az állami személyzeti munka
szabályozásának korszerűsítését is. A jelenlegi jogszabály
rendelkezései nagyrészt elavultak. A korszerűsítés során az
adatlapokról például törölnek minden olyan rovatot, amely ma már a
személyes jellegű, nem kiadható információk közé tartozik. Így nem
kerül be az adatlapra a személyigazolvány-szám, a házastárs
párttagságának kelte, a párt- és tömegszervezeti iskolai végzettség,
a munkásőrségben eltöltött idő, stb. Lehetővé teszik azt is, hogy
mindenki kézhez kapja eddigi káderanyagát. (folyt. köv.)
1990. január 21., vasárnap 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib1013 sz. hírre
|
Mai mtib1013 számú, A Minisztertanács ülése (2. rész) című
hírünk 1. bekezdésének 9. sorában a név helyesen:
... a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának ...
---------------
(MTI)
1990. január 21., vasárnap 14:06
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész) - Szóvivői
|
Délután tartották meg a sajtótájékoztatót a kormányülésről,
amely azonban még akkor sem ért véget, a késő estébe nyúlt. A
tájékoztatóra a szokásosnál jóval többen voltak kiváncsaiak: a hazai
és a külföldi sajtó nagy számban megjelent munkatársai
érdeklődésének középpontjában elsősorban a Duna-gate néven
közismertté vált ügy állt. Bajnok Zsolt szóvívő ezért azonnal a
nemzetbiztonsági feladatok ellátásával összefüggő kérdéskörre tért
rá, utalva arra, hogy a téma jogi, szervezeti kérdéseit és a
megoldásra váró feladatokat négy előterjesztés formájában tekintette
át a kormány. A testület minden tagját felszólalásra késztető,
konzultációs jellegü tanácskozáson a belügyminiszter és a legfőbb
ügyész tett jelentést a nemzetbiztonsági területen kialakult
helyzetről, s rendezésére irányuló javaslatokat fogadott el. A
kormány előtt szereplő, a feladatok ellátását rendszerező
törvénytervezet további konzultációt, egyeztetést igényel, ezért a
Minisztertanács kész a pártok képviselőivel eszmecserét folytatni a
tervezetről. A kormányzat a január 23-án kezdődő országgyűlési
ülésszakon tájékoztatást ad a Parlamentnek a kialakult helyzetről,
az elrendelt vizsgálatok eredményeiről.
Elhangzott az is, hogy a Minisztertanács 1973-ban, illetve
1975-ben három kormányhatározattal és egy miniszterelnök-helyettesi
utasítással felhatalmazást adott az állambiztonsági szerveknek
titkos eszközök és módszerek alkalmazására. Ezek a dokumentumok már
születésükkor sem voltak összhangban az akkor érvényes alkotmány
rendelkezéseivel: a régi pártállam megnyilvánulási formái voltak,
hiszen az MSZMP közvetlenül irányította a Belügyminisztériumot, az
állami tevékenység szervezése pedig e területen a kormány
kiiktatásával, illetve honvédelmi bizottságának formális bevonásával
történt. Az alkotmányos rendünknek meg nem felelő határozatokat,
utasításokat a Minisztertanács most hatályon kívül helyezte. Az új
alkotmányos rendnek megfelelő jogi szabályozás, s az azzal
szinkronban lévő gyakorlat kialakítása megkezdődött. Amíg a
jogszabály elkészül, átmeneti intézkedésekre kerül sor. Ennek
jegyében a kormány megtiltotta az operatív titkosszolgálati eszközök
és módszerek alkalmazását, s egyetértett azzal, hogy a
Belügyminisztérium 3/3-as csoportfőnöksége január 18-i hatállyal
megszünt. Teendőit - a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése
szempontjából változatlanul szükséges hatáskörök gyakorlásával - a
BM kémelhárítási csoportfőnökségére bízta. (folyt. köv.)
1990. január 21., vasárnap 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész) - Szóvivői
|
Iratai szigorúan zárt anyagként a jogszabályban meghatározott
leghosszabb védettségi idővel levéltárba kerülnek. A kormány
tudomásul vette azt a belügyminiszteri döntést, amely szerint
elrendelte minden iratmegsemmisítés azonnali leállítását. Abból
kiindulva, hogy a törvényes keretek között végzett állambiztonsági
munka a nemzeti és állami érdekek védelme szempontjából
nélkülözhetetlen, sürgősséggel törvényjavaslatot terjeszt a
parlament elé, addig is, amig a nemzetbiztonsági törvény elkészül.
Egyidejüleg a nemzetbiztonsági feladatok új szervezete személyi,
anyagi, technikai feltételeinek kialakítására kormánybiztost kíván
kinevezni. Az új szervezet közvetlenül minisztertanácsi
felügyelettel működik majd. Ugyanakkor a katonai elhárítás január
21-től érvényes hatállyal a katonai parancsnokság szervezetéhez
tartozik.
A kormány - Horváth István javaslatára - Pallagi Ferenc
rendőr-vezérőrnagyot, belügyminiszter-helyettest felmentette
tisztségéből, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, 1990.
január 18-i hatállyal.
Az ülésen a testület kifejezésre juttatta - mutatott rá a
szóvivő -, hogy elhatárolódik minden olyan törekvéstől, amely az
államtitok körül kialakult helyzetben az egész belügyi apparátust
akarja gyengíteni, lejáratni, amely a belügyi munka szétzilálására
akarja kihasználni a létrejött szituációt. Felhívta a
nemzetbiztonsági üggyel kapcsolatos vizsgálatokat folytató
testületeket, hogy mielőbb fejezzék be a vizsgálatot. A
Minisztertanács szándéka szerint az eredményről tájékoztatja a
közvéleményt.
A továbbiakban Barsi Tomaj, a Belügyminisztérium szóvivője volt
segitségére Bajnok Zsoltnak, hogy az újságírók záporozó kérdéseire
válaszoljon. Már az első, majd utána számos felvetés a
belügyminiszter személyével függött össze. A válaszokból kitünt:
Horváth István - aki 1980-tól öt éven át már dolgozott a
minisztérium élén - bejelentette a kormánynak, hogy az ügyhöz való
viszonyáról az országágyűlés kedden kezdődő ülésén nyilatkozik. A
konzultáción egyébként a kormány tagjai elismeréssel szóltak a
tárca, a miniszter tevékenységéről, a békés átmenet érdekében,
illetve a reform kibontatkoztatásában szerzett érdemeiről.
Természetesen a kritikát sem nélkülözték a vélemények. Az ismételten
feltett kérdésre, miszerint az országgyűlésen lemond-e Horváth
István, Bajnok Zsolt kitérő válaszokat adott. (folyt.köv.)
1990. január 21., vasárnap 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész) - Szóvivői
|
Elhangzott az is, hogy Végvári József tervszerü tevékenységet
folytatott a dokumentumok összegyüjtésével. Cselekménye jogszerü
akkor lett volna, ha az őrnagy az általa vélelmezett
alkotmánysértést megfelelő, illetékes fórum - a katonai ügyészség, a
Parlament Honvédelmi Bizottsága, vagy az ujonnan létrejött
alkotmánybiróság - elé tárja. Pártokat bekapcsolni ilyen ügybe, a
széles közvélemény elé tárni a belső elháritás müködésébe, a
hirszerzés munkájába, a kémelháritó szervezetbe - mindenképpen
államtitok-sértés. Az őrnagy személyes biztonságának garanciája
iránt érdeklődő kérdésre Barsi Tomaj válasza igy hangzott:
amennyiben valaki Magyarországon veszélyeztetve érzi életét, a
Magyar Köztársaság rendőrségéhez fordulhat, amely védelmet biztosit
számára.
A továbbiakban a Minisztertanács napirendjén szereplő témákat
ismertette Bajnok Zsolt. Tájékoztatott arról, hogy a kormány döntött
Pozsgay Imre sajtófelügyeleti jogkörének visszavonásáról. Tudomásul
véve indokait, az államminisztert saját kérésére felmentette a
Magyar Rádió és Magyar Televizió feletti kormányzati felügyeleti
teendők gyak orlása alól. E feladatokat - érintetlenül hagyva a
felügyelő bizottság és a televizió elnökének, elnökségének
hatáskörét - a továbbiakban a Minisztertanács testületileg látja el.
Teljes mértékben osztva a különböző pártok, politikai, társadalmi
szervezetek egységes álláspontját, ugy itéli meg, hogy a két nemzeti
médiának pártpolitikától függetlenül, tárgyilagosan és
elfogulatlanul kell tájékoztatnia a lakosságot. A kormánynak nincs
oka kétségbe vonni az elnök és a neves, megbecsült szakemberekből
álló elnökség szakmai hozzáértését és a nemzeti televiziózás iránti
elkötelezettségét. Ezért az elnökség saját hatáskörébe tartozó
szakmai, szervezeti és személyi döntésekbe nem kiván és jogilag sem
tud bevatkozni.
x x x
A kormányülés este megvitatott témáiról a kormány
sajtóirodájától további tájékoztatás várható. (MTI)
1990. január 21., vasárnap 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|