Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 02.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen

"A társadalmi közteherviselés alapján követeljük: - Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék kötelezővé. - E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését függessze fel. - Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:

Székelyföldi tüntetések

"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra, Csíkszeredában még ennél is többen. A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal vádolta meg."

Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (1. rész)

1990. január 18., csütörtök - Rendhagyóan rövid ülést tartott csütörtökön a Minisztertanács; az influenzában megbetegedett Németh Miklós távollétében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezette a tanácskozást. Az ülést követő szóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt bejelentette: mintegy 25 fontos téma szerepelt napirenden, azonban több mint 20-at - a kormánytagok elfoglaltsága miatt - szombaton tárgyal meg a testület. A szóvivő ezért szombat délutánra ismét a Parlamentbe invitálta az újságírókat.


Ezt követően ismertette a már megtárgyalt előterjesztéseket, így
elsőként az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalét, amely az úgynevezett
átmeneti munkanélküli járadék bevezetését javasolta, s amit a
kormány el is fogadott. Utalt arra, hogy az egy évvel ezelőtt
rendszeresített munkanélküli segély egy esztendeig vehető igénybe.
Ez az időintervallum letelt, ezért vetődött fel az új konstrukció
szükségessége, amely körülbelül 1500, megfelelő munkahelyet még nem
talált embernek garantál megélhetési lehetőséget. A járadék összege
a munkanélküli segély 75 százaléka, s az igénybevétel időszaka
munkaviszonyban töltött időnek számít.

    Az Országos Tervhivatal előterjesztése alapján tárgyalt a
kormány az idei gazdaságpolitikai program megvalósítását szolgáló
kormányzati intézkedésekről. A munkaprogramot részleteiben nem
ismertette a szóvivő, csupán összefoglalóul említett néhányat. Az
egyik nagy csomagtervként említette a vállalkozásélénkítést és a
termelésszerkezet korszerűsítését; hozzátéve, hogy ezen belül a
fizetésképtelen és veszteséges államigazgatási irányítású vállalatok
konzekvens, egyszerűsített eljárással történő felszámolására van
szükség. A csomagban szerepel az is, hogy a szénbányászatban csak
versenyképes termelés tartható fenn. A külgazdasági kapcsolatokat
illetően a feladatterv a működőtőke behozatalának bővítését emeli
ki. A kormány feladatul szabta az illetékes tárcáknak, hogy a
KGST-országokkal a gazdasági kapcsolatok építésében nagyon
következetesen és egyértelműen a kiegyensúlyozottságra törekedjenek.
Ennek jegyében felhívta a figyelmet arra, hogy csak érdekeink
szerinti államközi megállapodások köthetők, s erősíteni kell a
forgalom adminisztratív irányítását ebben a szférában még akkor is,
ha ez nem reformintézkedés. A munkaprogram szerint az
exportcsökkentésben érintett vállalatok helyzetének javításában
kormányzati teendőket kell felvállalni, állami segítséget is
nyújtva. (folyt. köv.)



1990. január 18., csütörtök 20:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (2. rész)


A foglalkoztatáspolitikával függ össze, hogy a 8 milliárd
forintos Foglalkoztatáspolitikai Alapból 1 milliárdot elkülönítetten
kezelnek a kritikus helyzetű körzetek feszültségének enyhítése
érdekében. Ebből, valamint a Területfejlesztési és Szervezési
Alapból mintegy 2,1 milliárd forintot a gazdaságilag elmaradott, a
szerkezetátalakításban erőteljesen érintett térségek gondjain kíván
a kormány enyhíteni, különösen a vaskohászat, a szénbányászat és az
uránbányászat visszafejlesztésével összefüggő szerkezetátalakítási
tennivalókra koncentrálva. Ezek a régiók: Baranya, Békés,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Zala megye. A kormányülésen
felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a munkaprogramot a költségvetés
sérülése nélkül kell végrehajtani.

    Ezt követően Lackó László belügyminiszter-helyettes vette át a
szót. Hangsúlyozta: az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium
és a Belügyminisztérium közös előterjesztését vitatta meg a kormány
a lakbéremelés és -támogatás, valamint a csatornadíjak témájában.
Utalt arra, hogy az Országgyűlés decemberi határozata szerint a
bérlakásokat 1990-ben önkormányzati tulajdonba kell átadni. Ennek
feltétele, hogy az önkormányzati törvény megszülessen - ez az év
második felére várható. Az önkormányzati tulajdon bevezetésével
egyidejűleg meg kell szüntetni az ingatlankezelő szervezetek
államigazgatási felügyeletét, s e vállalatokat a társadalmi
igényeknek, s a gazdaságos működés követelményeinek megfelelően át
kell alakítani. Ez évtől meg kell változtatni a bérlő és bérbeadó
viszonyát a költségeket illetően. Tehát: az IKV kivonul a
lakáskarbantartásból, a bérlő a továbbiakban IKV-hozzájárulásra nem
számíthat lakása felújításakor. A miniszterhelyettes hozzátette: ez
a teher önmagában erőteljesen nagyobb, mint amit a nominális
lakbéremelés jelent.

    A kormány csütörtöki állásfoglalása szerint a komfort nélküli és
a félkomfortos lakások bére nem változik. A komfortosoké átlagosan
25 százalékkal - négyzetméterenként 12-ről 15 forintra - , az
összkomfortos lakásoké pedig átlagosan 46 százalékkal - 15-ről 22
forintra - emelkedik. A kiemelt övezetekben felszámítható pótlék
25-ről 50 százalékra nő. A kormány azt várja, hogy az intézkedések
enyhítik a lakosság csökkent teherviselő-képességű rétegeinek
gondjait. Változik a nem lakás célú helyiségek bére is.
(folyt.köv.)



1990. január 18., csütörtök 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (3. rész)


A már meglévő szerződéseknél az emelkedés legfeljebb 100 százalékot
érhet el, új szerződések esetén a bérlő és a bérbeadó közötti
megállapodás alapján állapítják meg a díjat.

    Állásfoglalás született abban is, hogy a lakbért megfizetni csak
korlátozottan képes családok esetében szociális kompenzációra
kerüljön sor. E kategóriába tartoznak a három- és többgyermekesek, a
testi fogyatékosok, valamint azok a családok, amelyeknél az egy főre
jutó jövedelem nem éri el a 4300 forint nettó összeget. Támogatásban
részesülnek a 70 éven felüli nyugdíjasok is, közülük is elsősorban
azok, akiknek a nyugdíja nem éri el a létminimum háromszorosát. Az
állásfoglalás kiterjed arra is, hogy gyorsítani kell a bérlakások
értékesítésének folyamatát, csökkentve az eddig erőteljesen ható
bürokratikus intézkedéseket. A lakás nélküli fiatalok az egyébként
meglévő kedvezményeken felül 150 ezer forint támogatást kaphatnak. A
központi költségvetés erre mintegy 3 milliárd forintot irányzott
elő.

    A víz- és csatornahasználati díjakra áttérve Lackó Mihály
elöljáróban leszögezte: bérlakások esetében nincsenek meg a
lakásonkénti mérés lehetőségei. Az optimális az lenne, ha minden
lakásban vízmérő működne, e berendezések ára azonban rendkívül
magas. A döntést indokolva hangsúlyozta: a támogatások leépítése
miatt szükségessé vált a díjak emelése, azért is, hogy a kommunális
ellátás e fontos ágazatát működőképes állapotban lehessen tartani.
Az összeget a lakás méretéhez igazodóan, a szobaszám alapján
állapítják meg. Példaként említette, hogy egyszobás lakásnál ez 120,
négyszobásnál 380 forint lehet. A bérleti díjak, a vízdíjak és egyéb
szolgáltatások fizetendő összegéről minden bérlő február végéig
értesítést kap. A támogatásra jogosultaknak a helyi tanácstól kell
igényelni a lakbértámogatást a lakbérértesítéshez mellékelt
igénylőlapon.

    Az újságírók - ugyancsak rendhagyó módon - elsősorban az
elhangzottakat pontosító, azokat konkretizáló kérdéseket vetettek
fel. A válaszokból kitűnt: míg Budapesten a lakás köbmétereként 10
forint 20 fillért kell fizetni a vízért, Baranyában például a
kétszeresét. Ahol vízórák működnek, az óra szerinti fogyasztást kell
megfizetni. Ha a nyugdíjas vagy a vele együtt lakó személyeknek az
átlagnyugdíja, illetve átlagjövedelme meghaladja a 12.900 forintot,
nem jár támogatás. (folyt. köv.)



1990. január 18., csütörtök 20:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (4. rész)


Elhangzott az is, hogy a lakbéreket továbbra is elsősorban a
lakóházak fenntartására, felújítására fordítják: az elmúlt
esztendőben például lakbérből, vízdíjból, helyiségbérből, állami
támogatásból 18 milliárd 400 millió forintot használtak fel. A
megemelt lakbérek nyomán várhatóan további 2 milliárdot fordíthatnak
erre. Az ingatlankezelő vállalatok vállalkoznak arra, hogy - kérésre
- a lakóközösségek rendelkezésére bocsássák a bevételek és kiadások
elszámolását. A lakások megvásárlásával függ össze, hogy a jövőben a
lakbér a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás tárgyává válik.

    Felvetették az újságírók a sokakat foglalkoztató lehallgatási
botrány sorsát is, amellyel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta: az
erről szóló előterjesztés várhatóan a szombati ülésen szerepel a
kormány előtt. Elkészült a belügyminiszter által létrehívott
bizottság jelentése, a dokumentumot megkapta a miniszterelnök, a
Legfőbb Ügyészség, és az Alkotmánybíróság is.

    Az újságírók nem kis meglepetésére a tájékoztatón bejelentették:
a kormány úgy döntött, hogy a Munkásőrség Országos Parancsnokságának
modern, gellérthegyi épületét az Országos Rendőrfőkapitányság
részlegeinek elhelyezésére megkapta a Belügyminisztérium. A
meglepetés oka az volt, hogy egy korábbi hír szerint e témában
pályázatot írtak ki, s a beérkezett több mint 30 pályázat közül egy
sem volt elfogadható.

    Végül a rubelexport leállításával kapcsolatos kérdésre reagálva
a szóvivő elmondta: a Minisztertanács kérte valamennyi tárca
illetékes vezetőjét, hogy a maga területén és lehetőségeivel
támogassa e nem könnyű intézkedést. Számítások szerint egyébként már
ebben az évben - különféle áthúzódások miatt - mintegy 250 millióval
tovább növekedett a rubelaktívumunk. Ez elviselhetetlen - mondta
Bajnok Zsolt. (MTI)



1990. január 18., csütörtök 20:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib2003 sz. hírre


Mai mtib2003 számú, Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői
(3. rész) című hírünk 2. bekezdésének 1. sorában a név helyesen:

    Lackó László
     ------

(MTI)



1990. január 18., csütörtök 21:35


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés

"A határokon túli magyar kisebbségek életébe való beavatkozásra, illetve azok magyarországi belpolitikai célokra való fölhasználására egy másik, február elejei esemény is "jó" példát nyújtott. Tőkés László, a temesvári forradalom szikra csiholója február másodikán a Budapest Sportcsarnokban magyar-román kulturális díszelőadáson vett részt."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD