 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF dorogi szervezetének tiltakozása a közlekedési tarifa emelése ellen
"A társadalmi közteherviselés
alapján követeljük:
- Mind a VOLÁN, mind a MÁV vállalatok szervezeti rendszerét és
gazdálkodását vizsgáltassák meg nemzetközileg elismert szervező
cégekkel. Javaslataikat, azok személyi konzekvenciáival, tegyék
kötelezővé.
- E vállalati átvilágításig a kormányzat a menetdíj emelését
függessze fel.
- Csökkentsék a VOLÁN menetrendszerinti járatainak zsúfoltságát
az összes rendelkezésre álló jármű igénybevételével."
SZER, Magyar híradó:
Székelyföldi tüntetések
"Tegnap, csütörtökön a Székelyföld több nagyvárosában
tüntetésekre került sor a demokratikus és nemzetiségi jogok
védelmében. Székelyudvarhelyen mintegy 25 ezren vonultak az utcákra,
Csíkszeredában még ennél is többen.
A demonstrációk fő szervezője a székelyudvarhelyi Magyar
Demokrata Szövetség volt, mely ekként próbált választ adni a korábbi
közigazgatási apparátus egyes képviselőinek nacionalista, a
magyarságot rágalmazó vádjaira, valamint arra a balsikerű és azóta
már vissza is vont Iliescu-beszédre, mely január 25-ikén hangzott el
a román televízióban, és amely a székelységet szeparatizmussal
vádolta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
A T. Ház 3.
|
A HATALOMMEGOSZTÁS JOGI, SZERVEZETI KONSTRUKCIÓJÁT NEM AZÉRT
KELL MEGVALÓSÍTANI, MERT AZ DEMOKRATIKUSABB, MINT A HATALOM EGYSÉGE,
HANEM AZÉRT, MERT A POLITIKAI PLURALIZMUS IRÁNYÁBA VÁLTOZOTT A
TÁRSADALOM. Az új szabályoknak a középpontjában a hatalommegosztás
szervezeti elve áll, amely a törvények végrehajtása alapján ad
hatalmat az államfőnek és az államigazgatási szerveknek.
alc. Elnöki hatalom, elnöki függetlenség
A parlament és az államfő ebben a rendszerben egymás mellé és
nem egymás fölé van rendelve. Az államfő csak a parlament által
hozott törvényekkel kaphat hatalmat, viszont jogokat kap a politikai
pártképviseleten nyugvó parlamenttel szemben. Ilyen jogok különösen,
hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt újabb megfontolás
érdekében visszaküldheti a parlamentnek (vétójog), meghatározott
feltételek mellett elnapolhatja és feloszlathatja az országgűlést.
NAPJAINK VITATOTT KÉRDÉSE, HOGY A PARLAMENTTŐL KAPJA-E AZ ELNÖK
A MEGBÍZÁST, VAGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK? Mindkét
megoldás mellett lehet érveket és ellenérveket felhozni. A KÖZVETLEN
VÁLASZTÁS KÉTSÉGTELENÜL DEMOKRATIKUSABB, DE AZ ELNÖK TÚLZOTTAN
FÜGGETLENEDHET A PARLAMENTTŐL, hiszen ő egyedül ugyanúgy az
állampolgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament
egésze. Történelmi tapasztalat, hogy az elnöki rendszer általában
közvetlen választást alakít ki, míg A PARLAMENTÁLIS KORMÁNYZÁS
ESETÉN AZ ELNÖK ÁLTALÁBAN A KÉPVISELETI SZERVTŐL KAPJA MEGBÍZÁSÁT.
Ha nem így lenne, akkor a parlamentnek és nemcsak az elnöknek
felelős kormány esetén feloldhatatlan ellentmondás keletkezhet a
többpártrendszerű parlament és az egyetlen párt politikáját támogató
elnök között.
Az új alkotmányos berendezkedés ezért egyértelművé teszi, hogy a
parlamentáris rendszernek megfelelően az elnököt az országgyűlés
választja. A POLITIKAI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSOKON MEGEGYEZÉS SZÜLETETT,
HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYT AZONNAL BE KELL VEZETNI.
Politikailag viszont a mai országgyűlés társadalmi elismertségének
alacsony foka miatt nem lenne helyes, ha a mostani országgyűlés
elnököt választana. Így született a kompromisszum, amely szerint egy
alkalommal az állampolgárok útján közvetlenül kapja az elnök
megbízatását. Ezt a megoldást politikailag csak a Szabad Demokraták
Szövetsége vétózta meg azzal, hogy a közvetlen választás felett
népszavazást kezdeményezett. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|