Rendszerváltás és az MTI

	A magyar reformok problémái
--------------------------- Washington, 1990. január 7. (Amerika hangja) - Átmenet a demokráciába címmel látott napvilágot Amerikában egy tanulmány a magyar reformok problémáiról. Kivonatosan most ezt ismertetjük: - Első pillantásra minden érdekfeszítőnek, sőt izgalmasnak tűnt. Magyarország a márciusi szabad választásokra készül, az utóbbi több mint 4 évtized első igazán szabad választásaira. Már életbe lépett az alapvető emberi jogokat garantáló módosított alkotmány, és az ország nevét Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változtatták. Kelet-Németország és Csehszlovákia demokratikus úthoz való csatlakozásával a nemzetközi helyzet minden eddiginél ragyogóbbnak tűnik a kommunizmusból a demokráciába történő drámai ugráshoz. Budapest azonban nem lelkesedéssel, hanem bizonytalansággal van átitatva. A magyarok kissé elkomorodtak. A politikusok egymással civakodnak, bizonytalanok, programokat terjesztenek elő, miközben a gazdaság stagnál és az életszínvonal csökken. Soviniszta nacionalizmus fuvallata érződik a levegőben. Az emberek nyugtalanok - mondotta Lipovecz Iván a Heti Világgazdaság főszerkesztője. Bizonytalanok azután, hogy 40 éven át megmondták nekik mit gondoljanak, nem biztosak benne hogy bánjanak az új felelősséggel. Antiszemitizmus, románellenesség és cigányellenesség érződik - tette hozzá. Ennek legnagyobb része a változékony politikai helyzetből ered. A régi kommunisták megosztottak és bizonytalanok önmagukban. (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar reformok problémái - 1. folyt.
A tavaly októberi kongresszuson az MSZMP a szocialista párt nevet vette fel, és kinyilatkoztatta a demokráciához való ragaszkodását. A keményvonal képviselői - köztük Grósz Károly, a kommunista párt főtitkára - erre úgy reagáltak, hogy decemberben újraalakították az MSZMP-t. A Nyers Rezső és Pozsgay Imre által vezetett reformerek időközben egyre nehezebbnek találják, hogy nyugati stílusú szociáldemokratáknak tüntessék fel magukat. A reformerek azt remélték, hogy egy mielőbbi elnökválasztással biztosíthatják hatalmukat. Jelöltjük, Pozsgay Imre, az ország legnépszerűbb politikusa volt, és talán győztesen került volna ki a közvetlen korai választások eredményeként. Az ellenzéki szabaddemokraták azonban megfúrták ezt a tervet. Aláírásokat gyűjtöttek egy petícióhoz, amely népszavazásra tett felhívást - és győztek. Ennek eredményeként csak azt követően fogják megválasztani az elnököt, hogy az új törvényhozás elfoglalja hivatalát. Ez pedig hátrányára volt Pozsgaynak és szocialista pártjának. A közvéleménykutatási eredmények azt mutatják, hogy a szocialisták a szavazópolgárok mindössze 13 százalékának a bizalmával rendelkeznek. - Még a párt vezetői is elismerik, hogy üzenetünk zavaros. Az elmúlt néhány hónapban néhány nagy hibát követtünk el - mondotta Dégen István, a párt egyik vezető tisztségviselője. - Sohasem kelleltt volna elfogadnunk a népszavazást - tette hozzá. (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar reformok problémái - 2. folyt.
Sajnálatos módon azonban az ellenzék is túlságosan megosztott, és bizonytalan önmagában ahhoz, hogy kihasználja a hatalmon lévő párt gyengélkedését. Több mint 50 szárnyait bontogató mozgalom kíván versenyezni a szavazatokért, köztük több mindössze néhány tucat tagot számlál. A két legfőbb versenytárs a szabaddemokraták és a Demokrata Fórum sokkal inkább egymást bírálják, mintsem együttműködnének. Ostoba és szánalmas dolog - panaszkodott Barta Ágnes újságíró -, a demokrácia felé haladunk és a politikusok a kis problémákon cívódnak. A szabaddemokraták nyugati értelemben vett liberálisok, a kapitalizmus szociáldemokratikus formájának szószólói. Gyökereik az ellenzék emberi jogokért vívott küzdelméhez nyúlnak vissza. Legtöbb vezetőjük budapesti értelmiségi. Nem fogadják el a kommunistákkal való kompromisszumot, még akkor sem, ha szocialistáknak hívják magukat. A Demokrata Fórum a nacionalizmust hangsúlyozza. Kritikusai azzal vádolják a csoportot, hogy antiszemita. A Demokrata Fórum vezetője - Csurka István - tagadja ezeket a vádaskodásokat. Csurka irányítása alatt a Fórum ideológiája a kapitalizmus és a kommunizmus közötti harmadik magyar út keresésére összpontosul. A vidéken erősnek számító Fórum korábban a nemrég megtartott népszavazás bojkottálására tett felhívást és amellett érvelt, hogy valamikor kompromisszum jöhet létre a kommunistákkal. Az elnökválasztásra vonatkozó referendum megtartása után a párt visszalépett. Nem fogunk koalícióra lépni a kommunistákkal - mondja most Csurka. - Túlságosan gyengének mutatták magukat. (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza »

	- A magyar reformok problémái - 3. folyt.
A kommunistaellenes érzelmek fokozódásával sokan attól félnek, hogy a keserűség kontrollálhatatlanná válhat. Megdöbbent az emberek reakciója, amikor kampánykörútra megyek - mondotta Haraszti Miklós, a szabaddemokraták egyik vezetője. - Valóban gyűlölik a kommunistákat. Legszívesebben meglincselnék őket. A választási kampány valószínűleg el fogja kerülni a kérdések komoly megvitatását. A résztvevők azt jósolják, hogy a demagógia szintjére fog lessüllyedni. Az emberek tudják hogy mi ellen vannak, azt nem tudják, hogy mi mellett - mondotta Haraszti Miklós. Magyarország nélkülözi a koherens nemzetközi mozgalmat, mint a lengyel Szolidaritás, vagy a csehszlovák Polgári Fórum. Figyelembe véve a sok pártot, valamint a domináns politikai erő hiányát, a márciusi szavazás valószínűleg egy törékeny parlamentet fog eredményezni éppen abban a pillanatban, amikor Magyarországnak erős kormányra lenne szüksége az alapvető gazdasági reformok kivitelezése érdekében. A kormány mostanáig halogatta a szükséges takarékossági intézkedéseket, félve attól, hogy azok visszaüthetnek a szavazásnál. Engedélyezte a hatalmas költségvetési deficit felfutását, megtagadva a fogyasztói ártámogatás csökkentését és a gazdaságtalanul üzemelő nagyüzemek bezárását. A Nemzetközi Valutaalap decemberben kierőszakolt néhány intézkedést a költségek csökkentésére egy rendkívüli hitelért cserében. Magyarország azonban máris körülbelül 20 milliárd dolláros bénító adóssággal rendelkezik. E pénzösszeg fékentartására irányuló intézkedések azonban társadalmi feszültségeket válthatna ki. Senki sem akar felelősséget vállalni - panaszkodik Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes. - Ez a lépésről-lépésre történő megközelítés nem működik. Nagy lökésre van szükségünk - mondotta. +++ 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »