|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MUOSZ elnökségének ajánlása
" A Magyar Újságírók Országos
Szövetségének Elnöksége 1990. január 31-i ülésén határozatot hozott,
amely szerint egyetért a Független Jogász Fórum által készített
választási, etikai kódexben foglaltakkal, és ajánlja a
szerkesztőségeknek, hogy ehhez csatlakozzanak."
SZER, Magyar híradó:
Amerika és az SZDSZ-MDF vita - Mécs Imre nyilatkozata
"Az amerikai Tájékoztatási Hivatal meghívta a Magyar Demokrata
Fórum és az SZDSZ vezető személyiségeit, hogy együtt tegyenek
látogatást az Egyesült Államokban, tartsanak ott előadásokat,
találkozzanak az amerikai vezető szervezetekkel és személyiségekkel.
Mi ezt a látogatást lemondtuk, illetve csak külön vagyunk
hajlandók abszolválni és ennek nagyon nyíltan megmondva az az oka,
hogy a Magyar Demokrata Fórum vezetősége - és jelesül Antall József
elnök - nem határolta el magát Csurka István legutóbbi, a Vasárnapi
Újságban történt megnyilatkozásaitól."
|
|
|
|
|
|
|
Katonai kommentárunk: Meddig kellenek ezek a katonák? (1.rész)
|
1990 január 31. (MTI-PRESS) - Egyre több híradás foglalkozik
azzal, hogy a Kelet-Európában ,,ideiglenesen,, állomásozó szovjet
csapatokat mielőbb teljesen ki kellene vonni ebből a térségből.
Különféle politikai-katonai, geostratégiai megfontolásokból ez az
óhaj aa legmarkánsaabban Magyarországon és Csehszlovákiában kevésbé
sürg etően pedig - Lengyelországban jelentkezik, mig a leghalványabb
a Német Demokratikus Köztársaságban. (Nem mintha a hivatalos
állásponttól eltérően az NDK-ban zajló tömegtüntetéseken ez a
követelés nem kapna mind észrevehetőbb felhangot.)
Tulajdonképpen négy, egymástól különböző létszámú és fegyverzetű szovjet hadseregcsoportról van szó: a déliről (Magyarország), a középsőről (Csehszlovákia), az északiról (Lengyelország) és a legnagyobbról, az NDK területén összpontosított központi hadseregcsoportról. Nyugati hírszerzői források az első három együttes személyi állományát 180 ezer főre becsülik, s az utóbbit sem kevesebbre.
Hogy ezeket összességében, vagy külön-külön milyen mértékben érintik majd a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon az idén várható megállapodások, ez pillanatnyilag még nyitott kérdés. Egy dolog azonban bizonyos: széles körű támogatásra számíthat az a szovjet állásfoglalás, miszerint még ebben az évtizeden az idegen haderőket el kell távolítani Európából. Ez persze, korántsem jelenti azt, mintha ezzel Nyugaton minden érdekelt fél egyetértene, mert hiszen a NATO-ban máris élénk vita tárgya, a Varsói Szerződés egyoldalú csapatcsökkentéseit kellene-e hasonló lépésekkel viszonozni, vagy sem (a többség - úgy tűnik - ellene van ennek). Másrészt az atlanti tömb tagállamainak kormányai úgy vélik, nem kell elkapkodni a dolgokat, mivel - úgymond - bármilyen sietség árthat az atlanti szolidaritásnak és a kelet-európai-szovjetunióbeli ,,kihívásokra,, adandó válasz hatékonyságának.
Anélkül, hogy az érvek és ellenérvek összevetésénél mélyéségében viszgálnánk, hogy a második világhábo rú u tán miként konzerválódott más államok külföldi katonai jelenléte a kontinensen, vegyük szemügyre a tényeket. Az Egyesült Államok legjobban kiképzett és felkészített hadműveleti csoportosításainak több mint 300 ezer katonáját tartja Nyugat-Európában - ebből 200 ezret az NSZK-ban a 7. tábori hadsereg és a harcászati légierő állományában, a többit a földközi-tengeri 6. flottánál és a földrészhez közeli haditámaszpontokon. A csaknem félmilliós nyugatnémet Bundeswehr támogatására az NSZK-ban települt egyéb szövetséges
1990. január 31., szerda 12:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Meddig kellenek ezek a katonák (2.rész)
|
Egy, atomfegyverekkel is felszerelt francia hadtest 50 ezer fővel, az ugyancsak nukleáris harceszközökkel ellátott brit rajnai hadsereg 56 ezer katonával és a légierő 10 ezer tagjával, a belgák úgyszintén egy hadtesttel, a hollandok két gépesített hadosztállyal, a kanadaiak pedig egy 3000 főnyi gépesített harccsporttal és a megfelelő támogató légierővel. Akárhogyan is számoljuk, a Varsói Szerződés szervezetével közvetlen ,,harcérintkezésben,, álló nyugati erők nagysága a közép-európai fő felvonulási hadszíntéri zónában meghaladja az egy milliót, s ebből mintegy 400 ezer az NSZK-ban ugyancsak ,,ideiglenesen,, állomásozó külföldi csapat.
Ezzel szemben a keleti mérleg így fest: A VSZ tagállamai közül egyedül csak a Szovjetuniónak vannak más országok területén fegyveres erői, összesen körülbelül 600 ezer fővel. De mint annakidején Moszkvában bejelentették, ez év végéig, a jövő év elejéig egyoldalú elhatározással félmillió katonát le fognak szerelni szervezetszerű fegyverzetükkel együtt. Ebből 240 ezer jut a Szovjetunió európai térfelére, beleértve az NDK-ból, Csehszlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból kivonásra kerülő magasabb egységeket. Meglehet, ez az ütem időközben felgyorsulhat, sőt egyik-másik ország esetében a teljes kivonás lehetősége is felmerülhet, amennyiben az erről kezdeményezett kétoldalú tárgyalások eredményre vezetnek. A siker nem kis részben attól függ, hogyan viszonyul ehhez a NATO, hajlandó-e és milyen mértékben csökkenteni saját haderőit? Manfred Wörner, az atlanti szövetség főtitkára határozottan leszögezte: a tömb részéről - a bécsi megegyezés előtt - szóba sem jöhet egyoldalú létszámleépítés, vagy egyes kontingensek kivonása az NSZK-ból. E tekintetben a Bush-adminisztráció sem mutatkozik túl merésznek, mert bár kilátásba helyezte 50 ezer katona leszerelését ( a külföldön állomásozó amerikai erőknek ez mintegy 10 százaléka), nem mondta meg világosan, me nnyi lenne ebből az Európából kivonandó létszám. Lehet, hogy mindössze 40 ezer, hiszen Washington egyelőre változatlanul kitart amellett, hogy a két szuperhatalom meghatározatlan ideig továbbra is 275-275 ezer főnyi csapatkontingenst tartson a kontinensen.
Hogy ezt ténylegesen mi indokolná - és egyáltalán indokolja-e valami -, erre nézve megoszlanak a nyugati vélemények. Joseph Luns, aki 1984-ig a NATO főtitkára volt, jobb híján így érvelt az "óvatos nyugati mérlegelés" mellett: "A lehetséges fenyegetést nemcsak Moszkva jelenti, noha el kell ismerni, ott sok minden megváltozott. De ki tudná például előre megjósolni, mi történik Németországban az esetleges egyesítés után...?" +++
1990. január 31., szerda 12:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|