|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MUOSZ elnökségének ajánlása
" A Magyar Újságírók Országos
Szövetségének Elnöksége 1990. január 31-i ülésén határozatot hozott,
amely szerint egyetért a Független Jogász Fórum által készített
választási, etikai kódexben foglaltakkal, és ajánlja a
szerkesztőségeknek, hogy ehhez csatlakozzanak."
SZER, Magyar híradó:
Amerika és az SZDSZ-MDF vita - Mécs Imre nyilatkozata
"Az amerikai Tájékoztatási Hivatal meghívta a Magyar Demokrata
Fórum és az SZDSZ vezető személyiségeit, hogy együtt tegyenek
látogatást az Egyesült Államokban, tartsanak ott előadásokat,
találkozzanak az amerikai vezető szervezetekkel és személyiségekkel.
Mi ezt a látogatást lemondtuk, illetve csak külön vagyunk
hajlandók abszolválni és ennek nagyon nyíltan megmondva az az oka,
hogy a Magyar Demokrata Fórum vezetősége - és jelesül Antall József
elnök - nem határolta el magát Csurka István legutóbbi, a Vasárnapi
Újságban történt megnyilatkozásaitól."
|
|
|
|
|
|
|
Huszonhármak - nyugat-európai külügyminiszterek (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. január 25. csütörtök (MTI-tud) - A hagyományos
haderő csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon megvan a lehetőség
arra, hogy a nyár végéig kidolgozzák az első leszerelési szerződést,
s így ősszel összeülhessen a helsinki folyamat 35 országának állam-
és kormányfői csúcsértekezlete. Ezt fejtette ki csütörtökön az
osztrák fővárosban a 23 VSZ- és NATO-tagállam tárgyalásainak
plenáris ülésén Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet, Gianni de
Michelis olasz és Roland Dumas francia külügyminiszter. Mindhárman
azért utaztak a tanácskozás helyszínére, hogy a közöspiaci országok
dublini külügyminiszteri értekezletének állásfoglalása alapján
szorgalmazzák a bécsi tárgyalások további gyorsítását és ennek
eredményeként az európai csúcstalálkozó feltételeinek megteremtését.
Felszólalásaik után a miniszterek közös sajtóértekezletet is
tartottak.
Genscher az ülésen elmondta: mióta tavaly márciusban a ,,huszonhármak,, tárgyalásai elkezdődtek, Európában történelmi jelentőségű változások zajlottak le. A második világháború óta még sohasem voltak olyan kedvező esélyek arra, mint ma, hogy létrejöjjön a földrész új biztonsági rendszere, amelynek révén megerősödhet az új közép-kelet-európai demokratikus berendezkedés és Európa békerendszere.
A nagyobb európai stabilitás legfontosabb követelményei közé tartozik - folytatta az NSZK külügyminisztere - a hagyományos haderő egyensúly-hiányainak és támadóképességének felszámolása, a védelemhez okvetlenül szükséges mértékűre való csökkentése. Az ezzel foglalkozó bécsi tárgyalások új minőségű és eredmény-központú leszerelési fórumnak bizonyultak, de a drámai és forradalmi európai változások nyomán előrehaladásuk még sürgősebbé vált. A politikai változásokat mielőbb alá kell támasztani a fegyverzetkorlátozással, s a határok beton és szögesdrót-falainak lebontása után el kell tűnniük a fegyverekből emelt falaknak is - mondta. (folyt.)
1990. január 25., csütörtök 18:26
|
Vissza »
|
|
Huszonhármak - nyugat-európai külügyminiszterek (2.rész)
|
A miniszter felvázolta az első haderőcsökkentési szerződés kidolgozásában még hátralévő főbb problémákat. Úgy vélekedett: van mód arra, hogy ezeket a résztvevők még nagyobb lendülettel és megegyezés-készséggel a nyárig megoldják, s a helsinki folyamat országai ősszel a szerződés aláírására és Európa jövőjének megtárgyalására csúsértekezletet tarthassanak. Ezen a találkozón a 35 ország vezetői Genscher véleménye szerint tanácskozhatnak az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbfejlesztéséről, intézmény-rendszerének kiépítéséről, továbbá a bécsi haderőcsökkentési és bizalomerősítési tárgyalások folytatásáról, újabb feladatairól is.
Felszólalásában az olasz külügyminiszter többek között arról beszélt, hogy a NATO- és VSZ-tagállamok teljes csapatlétszámának csökkentésében való megegyezést a felek álláspontjának nagy eltérései miatt a bécsi tárgyalások második szakaszára kellene halasztani. Szerinte az első szerződésben a fegyverzetcsökkentési kötelezettségeken kívül csak a külföldön állomásozó amerikai és szovjet csapatok létszámkorlátozását kellene pontosan rögzíteni. De Michelis hangoztatta, hogy figyelemreméltó az az álláspont, amelyet ezzel kapcsolatban nemrég Magyarország fejtett ki a bécsi fórumon.
A sajtóértekezleten Hans-Dietrich Genscher kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a Nyugat nem kívánja egyoldalú előnyök szerzésére kihasználni a közép-kelet-európai változásokat, ezért stabil partneri viszonyt kínál a térség országainak, ami szavatolja számukra a demokratizálás szilárd nemzetközi kereteit. Mindhárom miniszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugati államoknak fontos érdekűk Gorbacsov reformpolitikájának sikere. Dumas francia külügyminiszter rámutatott: Kelet-Európa demokratizálását a szovjet vezető kezdeményezte. De Michelis az azerbajdzsáni helyzetről szólva kijelentette, hogy nem lehet szó a Szovjetunió-beli fejlemények semmiféle külső befolyásolásáról. +++
1990. január 25., csütörtök 18:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|