|
|
 |
|
 |
Elszámolt-e a SZOT a vagyonával? (1. rész)
|
1990. január 26., péntek - Az Országgyűlés januári ülésszakán
Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) interpellációt nyújtott be a
pénzügyminiszterhez a SZOT és tagszakszervezetei gazdasági
tevékenységének és vagyonelszámoltatásának tárgyában. A miniszter az
interpellációra írásban adott választ, amit szétosztottak a
képviselők között.
Békesi László ebben emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés tavaly
őszi ülésszakán tájékoztatást adott a képviselőknek a társadalmi
szervezetek vagyonáról, s az írásos tájékoztatóban a SZOT
információja alapján felsorolás található a SZOT kezelésében lévő
állami tulajdonról. Eszerint a SZOT 39 ingatlant kezel, amelynek
bruttó értéke - nyilvántartásaik szerint - 339,6 millió forint. Ez
az összeg azonban - fűzi hozzá a miniszter - nem alkalmas semmilyen
összehasonlításra, mivel a SZOT az ingatlanok jelentős részét 100
forintos eszmei értéken tartja nyilván. A pénzügyminiszter
válaszában emlékeztet arra is, hogy a szóban forgó ülésszakon Nagy
Sándor, a SZOT főtitkára megerősítette, hogy a Szakszervezetek
Országos Tanácsa nem kíván teljes vagyonáról tételesen elszámolni,
csak a tagság előtt. Így a SZOT teljes vagyoni helyzetéről, s ezen
belül az állami tulajdon arányáról nem áll rendelkezésre semmilyen
információ.
Békesi László válaszából kitűnik, hogy a SZOT 1968 és 1989
között 4.995 millió forint működési célú és 234 millió forint
beruházási célú költségvetési támogatást kapott. A SZOT támogatását
1988-cal bezárólag a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának
költségvetése tartalmazta. A SZOT támogatása 1989-től kizárólagosan
művelődési intézményeinek működtetésére szolgál - szögezi le a
miniszteri válasz. Az állami támogatás mindössze felét teszi ki az
intézmények támogatási szükségletének, a többit a szakszervezetek
biztosítják. Ezért kezdeményezte a SZOT, hogy e támogatás ne a
társadalmi szervezeteknek nyújtottak között szerepeljen. Békesi
László válaszában kifejti, hogy e kérdés 1990. évi rendezése
folyamatban van, s felkérte Glatz Ferenc művelődési minisztert és
Nagy Sándor SZOT-főtitkárt, állapodjanak meg abban, hogy a
továbbiakban milyen módon történjék az érintett művelődési
intézmények finanszírozása. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 17:21
|
Vissza »
|
|
Elszámolt-e a SZOT a vagyonával? (2. rész)
|
A miniszteri válasz kitér arra is, hogy a kezelői joggal
kapcsolatos korábbi illetve jelenleg hatályos magas szintű
jogszabályok nem biztosítottak és nem biztosítanak a
Pénzügyminisztériumnak illetőleg a költségvetésnek sem
felhatalmazást, sem rendelkezési jogosítványokat a kezelői joggal
összefüggésben. Ehhez hasonlóan az állami pénzügyekről szóló 1979.
évi II. törvény végrehajtására kiadott MT-rendelet szerint a
pénzügyminiszter a szövetkezetek országos érdekképviseleti
szerveinél és a társadalmi szervezetek országos központjainál csak e
szervek felkérésére végezhet fejezetszintű, átfogó ellenőrzést.
Ilyen felkérést a SZOT-tól a Pénzügyminisztérium soha sem kapott -
szögezi le válaszában Békesi László.
x x x
Benjámin Judit képviselő arról tájékoztatta az MTI munkatársát,
hogy elfogadta a pénzügyminiszter írásos válaszát, egyszersmind
tudomásul vette, hogy a kormánynak nincs módja teljesíteni azt a
kérését, amelyet interpellációjában beterjesztett. A
pénzügyminiszteri válaszból ugyanakkor kiderül: igaza volt a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának abban, hogy az
elszámolás, ami történt, s amire a SZOT hivatkozik, korántsem olyan,
amit a Liga, sőt az egész társadalom igényelne. Itt ugyanis állami
tulajdonban lévő vagy állami forrásból származó vagyonokról van szó,
s ezek felett a SZOT rendelkezik. Márpedig a Szakszervezetek
Országos Tanácsa úgy véli, hogy nem köteles ezekkel elszámolni,
legfeljebb saját tagságának. Ez az álláspont azonban erősen
vitatható - mutatott rá a képviselőnő -, hiszen nem tudni, hogy a
SZOT mennyiben számolt el tagsága előtt, illetve az miként tudja az
elszámolást ellenőrizni. Másrészt pedig az állami forrásból származó
vagyonrészek a magyar nép tulajdonai. Ezeket a tulajdonokat a magyar
szakszervezeti mozgalom használatára és javára adta a magyar állam.
Ennek a mozgalomnak pedig ma már számos tagja van, beleértve a
független szakszervezeteket és a munkástanácsokat. Ebből kiindulva -
hangsúlyozta Benjamin Judit - semmiképpen sem jogos a SZOT által
képviselt álláspont, hogy a szóban forgó vagyon az övé. Annál is
kevésbé, mert nagyon sok olyan, ma már a független
szakszervezetekhez, illetve a munkástanácsokhoz tartozó munkavállaló
van, aki korábban más szakszervezetekhez tartozott, és
tagdíjfizetésével évtizedeken át hozzájárult az említett vagyon
társadalmi részének létrejöttéhez. Ez is indokolja tehát azt az
igényt, hogy a SZOT ne csak saját tagsága előtt számoljon el.
(folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 17:27
|
Vissza »
|
|
Elszámolt-e a SZOT a vagyonával? (3. rész)
|
Nem beszélve arról - folytatta -, hogy ma az országban olyan
politikai folyamat zajlik, amely nagyon sok régi szervezet működését
vagy tagsági viszonyait kérdésessé teszi. Nevezetesen: ha mondjuk a
SZOT-ba tömörült tagszakszervezetek létszáma egymillióval csökken,
akkor ennek a tömegnek nincs semmi köze a szakszervezeti vagyonhoz?
- kérdezte a képviselőnő. Hozzátette: véleménye szerint a
szakszervezetek tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonnak az
egész magyar szakszervezeti mozgalom működtetéséhez kell
hozzájárulnia.
Benjámin Judit elmondta azt is: hivatalos kéréssel fordult az
Állami Számvevőszékhez, hogy legalább az állami tulajdonból származó
szakszervezeti vagyon kérdésében történjen meg az elszámolás. Az
Állami Számvevőszék pedig ígéretet tett ennek az elszámoltatásnak az
elvégzésére. (MTI)
1990. január 26., péntek 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|