|
|
 |
|
 |
Gorbacsov a két Németországról
|
------------------------------
München, 1990. január 31. (SZER, A mai nap) - Mit is jelentenek
Gorbacsov újabbkeletű kijelentései a két Németország egyesüléséről?
Ezt elemzi Hegedűs Zoltán következő kommentárjában:
- Röviddel azelőtt, hogy fogadta az NDK miniszterelnökét,
Gorbacsov elnök a keletnémet televíziónak adott nyilatkozatában
kijelentette: elvi síkon senki sem ellenzi Németország
újraegyesítését - mint később nyilvánosságra hozták: a szovjet
államfő ebben a szellemben tárgyalt a keletnémet kormányfővel is.
Gorbacsov azonban hangsúlyozta, hogy az újraegyesítés kérdése
nemcsak a két német államra tartozik, hanem a második világháború
után létrejött négyhatalmi egyezmény minden aláírójára, vagyis az
Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára, Franciaországra és a
Szovjetunióra is.
A most kialakult szovjet álláspont szerint helyes lenne, ha a
kérdés megvitatásába bevonnák a helsinki megállapodásnak mind a
harmincöt aláíróját. Az idő múlásával egyre nagyobb lendületet
kapnak az újraegyesítési törekvések, de nem szabad szem elől
téveszteni a közös érdekeket, nem szabad hátrányos helyzetbe hozni
egyetlen érintett felet sem - mondotta a szovjet elnök, és a
kelet-németországi demokratizálódási folyamat méltatása mellett
hangsúlyozta, hogy a két Németország újraegyesítéséhez nagy
felelősségtudatra van szükség. Az utcán nem lehet dönteni az ügyben.
E kijelentése félreérthetetlen utalás volt arra, hogy az NDK-ban
egyre többen tüntetnek Németország újraegyesítéséért. Szakértők
emlékeztetnek arra, hogy Gorbacsov novemberben - a Berlini Fal
megnyitásakor - még hallani sem akart a német újraegyesítésről, és
ezért is nagy jelentőséget tulajdonítanak a nézetváltoztatásnak.
Egyúttal rámutatnak arra, hogy időközben a keletnémet kommunista
párt is megváltoztatta álláspontját, és most már nem határolja el
magát az újraegyesítés távlati tervétől. (folyt.)
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov a két Németországról - 1. folyt.
|
Hogy ez a terv valójában mennyire távlati, azt majd csak a
márciusban esedékes kelet-németországi parlamenti választások után
lehet megítélni.
Modrow miniszterelnök Gorbacsovval folytatott moszkvai
eszmecseréje után olyan elképzeléseket fejtett ki, hogy a két német
államnak fokozatosan kell közelednie egymáshoz. Elképzelhető, hogy
már nem sokkal a kelet-németországi választások után
megállapodásokban rögzítik a kezdeti együttműködés irányvonalait.
Minden jel szerint nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi
téren is nagymértékben fokozzák a két német állam együttműködését,
és Nyugat-Németország kész nagyobb összegeket fordítani a
kelet-németországi közlekedési és kommunikációs hálózat bővítésére
is.
A keletnémet kormányfő szerint a két német állam idővel - és
összhangban az összeurópai közeledéssel - konföderációt hozhatnak
létre.
A keletnémet vezetőség növekvő rugalmasságában - szakértők
megítélése szerint - igen nagy szerepe van annak, hogy az ország
lakossága továbbra is elégedetlen. Ennek gyakorlati következménye,
hogy a politikai változások ellenére sem szűnt meg az emberek
tömeges kiáramlása az országból. Így most is naponta átlagban
kétezren távoznak az NDK-ból, de van olyan nap, amikor háromezren
érkeznek áttelepülési szándékkal Nyugat-Németországba.
Ez egyik Németország szempontjából sem ideális, hiszen
Nyugat-Németországnak anyagi terhet és szociális problémákat okoz a
sok új munka és lakáskereső, míg Kelet-Németországban nem egy
gazdasági ágazatban - illetve szakterületen - számottevő
munkaerő-hiány jelentkezik. +++
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|