|
|
 |
|
 |
Ónodi és Muszil százszázalékos, Supola a meglepetésember (1.
rész)
|
1990. december 16. vasárnap (MTI) - A szombatinál jóval élénkebb
érdeklődés mellett folytatódott a mind a négy szakágat felvonultató
mesterfoku tornászbajnokság. A hatos szerenkénti döntőkbe jutott
sportolók tiszta lappal kezdték a versengést. A nőknél az összetett
viadal első négy helyezettje, a ritmikus sportgimnasztikázóknál
pedig a három dobogós mind a négy gyakorlatát bemutathatta, mig a
férfiaknál csak az összetettben negyedik Élő Róbert léphetett a
szerekhez mind a hat fináléban.
A nőknél továbbra is nagy szakadék tátong az elit és a többiek
között, hiszen az összetett verseny érmesei mindössze Balázs
Bernadettnek a gerendán, és az egyéni hangvételü gyakorlatot
bemutató Storczer Beátának a talajon engedtek át egy-egy bronzot.
Ónodi Henriettával kapcsolatban az egyetlen kérdés az volt, hogy
hibátlanul tudja-e előadni világszinvonalu produkcióit. Nos,
felemáskorláton és talajon 9.9 pont volt a megérdemelt jutalma, de
ugrásban és gerendán is elegendőnek bizonyult a 9.8 az aranyéremhez.
A pontozók az idén sokat fejlődött 15 éves Molnár Krisztina
gerendagyakorlatát tartották érdemesnek arra, hogy Ónodiéval azonos
pontszámot kapjon. Igy a magyar nemzetközi bajnokság győztesének
adatott meg egyedül a lehetőség, hogy az Európa-bajnoknővel együtt
aranyérmet vehessen át.
Még egyértelmübb volt a helyzet az RSG-seknél. Ónodihoz
hasonlóan 100 százalékos mérleggel zárta a mesterfokut Muszil
Zsuzsa, de az ezüstérem is mind az ötször Pataki Szilvia nyakába
került, igaz, egyszer Fráter Viktóriával holtversenyben. A szakág
legmagasabb pontszámát Muszil karika és labdagyakorlata érdemelte ki
9.7 ponttal.
Szinesebb és változatosabb képet mutatott a férfi mesterek
versengése. A féltucat elsőségen az összetett érmesek osztoztak, de
a szombathoz hasonlóan a szezonvégi fáradtságból adódóan mindenkinek
akadt egy-két gyengébb szere. Az összetett bajnok Fajkusz Csaba az
első két számban ugyan biztosan gyüjtötte be a győzelmet, de ezután
korláton rontott, majd legerősebb szeréről, a nyujtóról a virtuóz
repülő elemből leesett. A gyürü EB-bronzérmese, Csollány Szilveszter
ismét bizonyitotta, hogy az erőelemekben leginkább ő van ,,otthon,,.
A legkellemesebb szinfoltot az összetettben öt századdal a második
helyre szorult Supola Zoltán szereplése jelentette. A huszéves
dunaujvárosi tornász befejező három szerén kimagaslót nyujtott,
hibátlan teljesitményével és elegáns tartásával a mezőny ffölé nőtt,
igy végül is ő lett a szerenkénti döntők során a legeredményesebb
férfi tornász. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 15:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|