|
|
|
|
Folytatta munkáját a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. február 12., hétfő - Czinege Lajos szerint valótlanok
azok az állítások, amelyek azt sugallják, hogy mindenért csakis az ő
személyét terheli felelősség. A feltevéseket be is kell bizonyítani,
s ez eddig nem történt meg. Egyebek között erről beszélt a volt
honvédelmi miniszter, az egykori miniszterelnök-helyettes az
Országgyűlés honvédelmi vizsgáló bizottsága előtt, amely immár
másodszor hallgatta meg Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy
visszhangot kiváltott könyve kapcsán.
A betegségéből most felépült Czinege Lajos kérdésekre válaszolva igyekezett eloszlatni az ellene felhozott vádakat. Közölte, hogy bérleti szerződés alapján, jogfolytonosan maradt az Endrődi Sándor utcai honvédségi szolgálati lakásban, mint nyugalmazott miniszter. A ház alagsorát valóban átépíttette, így jelenleg feleségével ketten lakják az immár kilenc szobás lakást. A felmerülő költségeket a Honvédelmi Minisztérium fedezte. Czinege Lajos szólt arról, hogy szándékában áll, lelépési díj fejében kiköltözni onnan leányfalui házába. Az összeget közelebbről nem részletezte, nagyságrendileg 3 millió forintra becsülte az általa belefektetett pénzt.
A bizottság tagjai kételkedtek abban, hogy Czinege Lajos egyáltalán jogszerűen lakja-e a budai villát, ugyanis - tudomásuk szerint - nem a hadsereg állományából ment nyugdíjba 1984 végén. Czinege Lajos feltárta: valójában 1987 decemberéig aktív katona maradt. E kijelentés megütközést keltett a testület tagjaiban, mert a miniszterelnök-helyettesi funkcióval ezt összeegyeztethetetlennek tartották. Furcsállották azt is, hogy a volt honvédelmi miniszternek - állítása szerint - nem volt tudomása arról az 1971-es politikai bizottsági határozatról, amely az Endrődi utcai villát a mindenkori honvédelmi miniszter rezidenciájaként jelölte meg. Arra a kérdésre, hogy az évek hosszú során szerzett - jóindulatú számítások szerint - 4 millió forintos jövedelméből miként tudta kibővíteni a budapesti villát, és megépíteni a leányfalui ingatlant - prózai válasz érkezett. ,,Nem szabad mai árakon számolni, a süttői követ akkoriban szinte ingyen adták, az iparosok nagyságrendileg kisebb összegért dolgoztak,,. (folyt.köv.)
1990. február 12., hétfő 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|