|
|
 |
|
 |
Amerikai csapatok kivonása Angliából
|
------------------------------------
München, 1990. január 30. (SZER, Késő esti mai nap) - A
leszerelés, pontosabban a Nagy-Britanniában lévő amerikai
támaszpontok sorsa is szerepelt Hurd angol külügyminiszter
washingtoni tanácskozásainak tárgysorozatán. Mint Rentoul Ferenc
jelenti, az ügy erős visszhangot keltett Nagy-Britanniában.
- Noha az angol külügyminiszter Washingtonban azt mondta az
újságíróknak, hogy az amerikaiak előre megbeszélték az angol
kormánnyal a szigetországban lévő támaszpontjaik csökkentését. Itt a
hír a sajtóban és a közvéleményben mégis nagy port vert fel.
Október és jövő június között több mint 5 ezer amerikai katona
és repülő fogja családostól elhagyni angliai bázisait és már ez az
első hullám is munkanélkülivé fog tenni körülbelül 600 angol
beosztottat és alkalmazottat.
Az angol miniszterelnök továbbra is erős kétségekkel fogadja a
nagy leszerelési láz megnyilvánulásait. Ugyanakkor azonban a
munkáspárt külügyi szóvivője Gerald Kalfman, tegnap azt mondta, hogy
Margaret Thatcher nyilván visszakívánkozik a hidegháború napjaiba és
nem hajlandó tudomást venni mindarról, ami körülötte történik
Európában és általában a világban.
Akik itt is a mielőbbi haderő csökkentés mellett vannak, nagy
előszeretettel idézik a maguk álláspontjának alátámasztására Richard
Perle szavait, aki a Regan-kormányban helyettes nemzetvédelmi
miniszter volt, és akit a legharciasabb héjának tekintettek mind
amerikában, mind a Szovjetunióban. Nos, Richard Perle múlt héten az
amerikai szenátus honvédelmi bizottsága előtt azt mondta: ma már
egyszerűen nem lehet elképzelni, hogy a Varsói Szerződés haderői
egymással szorosan együttműködve és szovjet csapatokkal az élükön
masszív invázióban Európa közepén keresztültörve megtámadják a NATO
egyik nyugat-európai tagállamát. (folyt.)
1990. január 30., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|