|
|
 |
|
 |
Inflációs kilátások 2.
|
alc. Mi zavarta az Árhivatal elnökét?
A közvéleményt mindenekelőtt az zavarja, hogy tudomása szerint a
színtiszta piacgazdaságokban is élvez több-kevesebb állami
támogatást a mezőgazdaság. De vajon mi zavarta az Országos Anyag -és
Árhivatal elnökét, aki kereken meegtagadta az engedelmességet, és
nem vállalta az élelmiszerek árának felszabadítását? Találgatásokra
kényszerülünk, mert az elnök erről nem, vagy csak igen szűkszavúan
nyilatkozik.
Ami szavaiból kivehető, és ami sejthető: meglehetősen
ellentmondásos következményekkel jár az árak felszabadítása ott,
ahol nincsenek piaci viszonyok, ahol a termelésben monopóliumok
vannak. Meglehet, az érintettek tagadják a monopóliumok létét, ám
arról bárki meggyőződhetett éppen az új árak kihirdetésekor. Az új,
"ajánlott" fogyasztói árakat ugyanis az élelmiszeripar több ágában -
például a sütőiparban, a húsiparban - nem az egyes termelők, hanem
azok különféle egyesületei hirdették meg. Magyarán: az iparágak
egységes árakat alakítottak ki, amit a piacgazdaságokban
árkartellnek neveznek és törvényben tiltanak.
Az árkartell általában teljességgel kizárja a versenynek még a
lehetőségét is - éppen ez a célja. Azt jelenti, hogy a különféle
költségekkel termelő cégek szövetkeznek, és szövetségük lényege,
hogy azonos árakat alkalmaznak. A piacgazdaságok története számos
példával tanusítja, milyen kíméletlenül tud a kartell eljárni a
játékszabályokat megsértő cégek ellen; gyakran képes azokat csődbe
juttatni. Mármint azokat, amelyek megpróbálnak a megállapodott
áraknál olcsóbban eladni.
Magyarországon valószínűleg még messze nem ilyen éles a helyzet,
de kiéleződésének veszélye annál nagyobb, mivel a kormány az
engedetlen Árhivatal helyett a MÉM-et - az elfogulatlannak nem
minősíthető főhatóságot - bízta meg az árhatósági teendők
ellátásával. A kecskére bízta a káposztát.
alc. A mezőgazdasági lobby győzelme
Ha mindezt a körülményt számításba vesszük, akkor talán nem
túlzás az állítás: a kormány úgy tett messzemenő engedményeket az
erejéről mindíg híres volt mezőgazdasági lobbynak, hogy abból kevés
haszna származott. Hiszen a költségvetési támogatást szerényebb
engedményekkel is megvonhatta volna a mezőgazdaságtól, akár
hasonlóan diktatórikus eszközökkel is, amint megvonta a lakosságtól
a fogyasztói ártámogatásokat. (folyt. )
1990. január 30., kedd 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|