|
|
|
|
Magyar kisebbség - román politika
|
----------------------------------
München, 1990. január 30. (SZER, Magyar híradó) - Méltán gondunk, hogy a demokratizálódás során előttünk járnak a csehszlovákok, vagy a keletnémetek - de az, hogy Románia mennyire az elején topog ennek az útnak, ennél is nagyobb probléma. Aki látta tegnap a Nemzeti Megmentési Front melletti tüntetésre kirendelt tajtékzó tömeget, megérti Dimitru Mazilut, a Front korábbi első alelnökét, aki kijelentette: - A sztálinista módszerek szervezetemben tapasztalt alkalmazása miatt mondok le.
Hogyan érinti ez a politika a magyar kisebbséget? Ara Kovács Attilát hallják:
- Hogy mennyiben a romániai nacionalista erők máris érvényesülő hatására, vagy mennyiben a Nemzetmentő Front politikai elképzeléseinek eredményeként - azt egyelőre nem lehet megállapítani, de úgy tűnik a jelenlegi romániai vezetés, és személyesen Ion Iliescu elnök eldöntötte, hogy nem váltja be korábbi, az erdélyi magyar oktatás intézményrendszerének maradéktalan és azonnali helyreállítására tett ígéreteit. Iliescu egyébként a romániai magyar sajtónak adott tegnapi nyilatkozatában megpróbálta kétfrontos harcként beállítani az érvényesülő nacionalizmus visszaszorítására tett lépéseit. De már korábbi tapasztalatok alapján tudható, mit is jelent a központi, azaz Bukarestből szorgalmazott, és mit a kisebbségi, jelesül most az állítólagos magyar nacionalizmus egyidejű említése. (folyt.)
1990. január 30., kedd
|
Vissza »
|
|
Magyar kisebbség - román politika - 1. folyt.
|
Ceausescu sem tett másként, amikor érveket keresett saját szélsőséges törekvéseinek az érvényesítéséhez. A Nemzetmentő Front kisebbségpolitikájának - és főként oktatáspolitikájának - kritikusai között egyébként nemcsak magyarokat találni. Smaranda Enace (?), a marosvásárhelyi Front vezetőségi tagja már korábban kifejtette, hogy a jelenlegi vezetés ígéretei nem elegendőek ahhoz, hogy a nemzetiségek biztonságban érezhessék magukat, hiszen a máris megalakutl és a választásokat követően alighanem hatalomra kerülő nemzeti pártok semmit sem fognak megtartani a most tett ígéreteikből.
Egy másik kiváló román nemzetiségű értelmiségi, Tiru Patianu, akinek a cikkeit kezdetben a román lapok nem is voltak hajlandók közölni, a közel 90 százalékban magyarok által lakott Hargita megyében hívta fel a figyelmet arra, hogy a kisebbségi iskola intézményrendszer azonnali megteremtése nélkül a decemberi események a magyarok számára nem jelenthetnek forradalmat.
És valóban. Míg figyelmünket lekötötte a kolozsvári három történelmi iskola körüli harc és a Ceausescu-gyanús adminisztráció ellenállása, és míg azon háborogtunk, hogy Marosváráshelyen a Bólyay líceum román vezetése horthystának nevezte azokat a fiatalokat, akik a tanügyminisztérium döntése nyomán tanulni jeletkeztek ebbe az iskolába, nos ezenközben megfeledkeztünk olyan városokról, mint Nagyvárad, Szatmárnémedi, Arad, Temesvár, ahol szintúgy jelentős magyar tömegek élnek, s ahol a tanügy terén a helyi ellenállás következtében nemcsak hogy a decemberi fordulatot megelőző állapotok tértek vissza, de még romlott is a helyzet. (folyt.)
1990. január 30., kedd
|
Vissza »
|
|
Magyar kisebbség - román politika - 2. folyt.
|
Egybehangzó jelentések arról számolnak be, hogy az amúgy is létező feszültségeket az feszítette aztán a végsőkig, hogy Pálfalvi Attilát - eléggé mondvacsinált vádak alapján - eltávolították tanügyminiszter-helyettesi posztjáról. És állítólag az is szóba került, hogy helyére olyan valaki kerül, aki bár magyar, de pártfunkcionáriusként Ceausescu alatt szintén a tanügyminisztériumban szolgált.
A kolozsvári műszaki egyetem hallgatói a múlt héten tiltakozó akciókba kezdtek Pálfalvi Attila mellett. Aláírásokat gyűjtenek, s úgy tudni, szándékaikat és céljaikat messzemenően osztják a többi kar diákjai is.
Tegnap pedig Székelyudvarhelyen szintén Pálfalvi védelmében és a magyar iskolahálózat azonnali visszaállítását követelendő egyeztető tárgyalás történt, melyen elhatározták, hogy csütörtökön délután 3 órakor általános tüntetést tartanak, és az ezzel való szolidaritásra szólítanak fel mindenkit, aki szívén viseli a romániai demokratizálódás jelenét és jövőjét. +++
1990. január 30., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|