|
|
|
|
Románia - hargitai népharag (1.rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. január 27. szombat (MTI-tud) - Újabb magyar
nyelvű lap, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék foglalkozik - a
Valóság és a Szabadság után - a hargitai népharaggal, amelyet, mint
jelentettük, egy román feljelentés valótlanul úgy állított be, hogy
a magyar nemzetiség Hargita megye több helységében soviniszta,
románellenes megnyilvánulásokat robbantott ki.
A román feljelentők által írottak néhány valós tényt manipulálnak, másokat pedig úgy hallgatnak el, hogy az olvasóban azt a meggyőződést keltsék, miszerint a romániai magyarság az ország területi integritását veszélyeztetné, román nemzetiségű állampolgárok biztonságára törne - írja az újság, megjegyezve, hogy ismert fogások ezek, ,,ám szerencsére a szerzők is ismertek, a nemzeti kizárólagosság, a jogfosztás csausiszta búsképű lovagjai ők, akik bitorolt előjogaikat elveszítvén, teljesen elveszítették maradék erkölcsi érzéküket,,.
A nyilvánvaló valótlanságok után - hogy, úgymond: a székely lakosság megfélemlít és fenyegetőzik, lemondásra és távozásra kényszerít minden vezető embert, hogy kisajátított minden helyet a front tanácsaiban - tartalmaz az a memorium néhány féligazságot is, például azt, hogy megjelentek a magyar feliratok, hogy szervezik a magyar nyelvű oktatást, hogy bevezetik a közigazgatásba a magyar nyelvet. Csak egyetlen dolgot ,,felejtenek el,, hozzátenni: éspedig azt, hogy nem a román helyett, hanem a román mellett - állapítja meg a lap és hozzáfűzi: ,,a szerzők fejszét akarnak vágni a forradalom tüzében igazi barátsággá és szövetséggé sarjadt román-magyar kapcsolat fiatal fájába, hogy éppen azt tegyék lehetetlenné, amiért ez a forradalom harcolt és harcol, az emberi jogok és szabadságjogok biztosítását,,. (folyt.)
1990. január 27., szombat 16:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|