Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második munkanap (1. rész)
1990. január 24., szerda - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés januári ülésszaka. Az előző napi vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt. Elöljáróban utalt arra, hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését elkészítette. Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkérdőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter ezzel összefüggésben elmondta, hogy egyes országok törvénykezési gyakorlata egyenesen tiltja ezeknek a jogoknak bármiféle, alkotmányon kívüli szabályozását, de mint hangsúlyozta, hazánk jogrendszere történelmünk során ezektől az államokétól eltérően alakult. A külön törvényi szabályozást szükségessé teszi az is, hogy hazánk egy olyan időszakot tudhat maga mögött, amelyben az alkotmányban deklarált jogok távolról sem voltak maguktól érthetően végrehajthatók, s amikor gyakorlatilag külön előírások jelentek meg szabályozásukra, pontosabban akadályozásukra. A továbbiakban arról szólt, hogy a tárgyalt törvényjavaslat garanciális jellegű, s egy új szemléletet tükröz. Világossá teszi, hogy változás történt az emberi jogok és az állam viszonyában, s a törvény a korábbiakkal ellentétben valójában az államhatalom korlátait jelöli ki, s az állam számára olyan feladatokat határoz meg, amelyek nem adódnak közvetlenül az alkotmány megfelelő szakaszának értelmezéséből. A miniszter külön is hangsúlyozta: az emberi jogokkal összefüggő jogszabályok, köztük a most tárgyalt törvényjavaslat is, távolról sem valamiféle megengedő, paternalista szemléletben fogantak. A vitában ugyanis többen úgy vélekedtek, hogy a jogszabályszerkesztők nem tudnak elszakadni a régi mintáktól, a paternalista szemlélettől. A miniszter szerint ennek nem mond ellent az, hogy a törvényben olyan magától értetődő dolgokat is megfogalmaztak, amelyekre más politikai és jogi kultúrával rendelkező országban semmi szükség nem lenne. Mint megjegyezte: ezeknek az evidenciáknak ismétlése éppen az elmúlt időszakkal szembeni garanciák hangsúlyát jelenti. Egyébként ezek túlnyomó többségét az egyházak igényelték. Az evidenciák szimbolikus jelentőségűek is, jelzik azt a fordulatot, amit az állam az egyházak összefüggésében tett, s jelzik az egyházak rehabilitálását is. (folyt. köv.) 1990. január 24., szerda 11:15
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »