|
|
|
|
Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - Először készül külön törvény az
országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról,
költségtérítéséről és kedvezményeiről. Ennek az alkotmányerejű
törvénynek a megalkotását nem csak az indokolja, hogy az újonnan
megválasztandó Országgyűlésnek minden bizonnyal hivatásos képviselők
lesznek a tagjai. Fontos az is - és a tisztesség is azt kívánja -,
hogy a választásokon induló képviselőjelöltek legalább
megközelítőleg tisztában legyenek azzal: milyen feltételek mellett
vállalják új hivatásukat. Tehát a képviselőjelöltek védelmét is
biztosító, s így a választási kampány szempontjából nélkülözhetetlen
magas szintű jogszabályról van szó, amelyet januári ülésszakán
tárgyal a plénum - tájékoztatta az MTI munkatársát Soltész István, a
Ház főtitkára.
A képviselők már a korábbi viták során is felvetették: a jelenlegi Parlament döntsön-e erről, avagy már az új Országgyűlés kompetenciájába tartozzék-e mindez. Arra valóban nincs lehetőség, hogy a képviselők jogállását részletesen szabályozó törvény szülessen. Ugyanakkor a leglényegesebb kérdéseket mindenképpen rendezni kell, és ezért ez még a jelenlegi Parlament feladata. Ez a törvényjavaslat csupán arra vállalkozik, hogy szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, rendelkezzék a képviselői összeférhetetlenségről, továbbá a honatyákat megillető tiszteletdíjról, költségtérítésről és kedvezményekről - mondta Soltész István.
A törvényjavaslat már eltér az Igazságügyminisztérium alapkoncepciójától. Azt ugyanis megvitatták különböző pártok képviselői, az Országgyűlés hivatalának szakértői és a Parlament jogász tagjai. A vélemények alapján csütörtökön elkészült az új változat, s ezt tárgyalja majd a plénum.
A törvényjavaslatot ismertetve a Ház főtitkára elmondta: az első fejezet szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, szolgálva ezzel, hogy a nyilvántartásba vett jelöltek idejüket és energiájukat nyugodtan fordíthassák a választási kampányra. Éppen ezért - a javaslat szerint - a képviselőjelöltet a nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságra elengedni, ha a jelölt ezt kéri. A fizetés nélküli szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít, s ez idő alatt munkáltatója nem szüntetheti meg a jelölt munkaviszonyát. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 15:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|