|
|
|
|
A munkásőrség szóvivője a kormánydöntésről
|
1989. október 17., kedd - Csalódás és megértés egyaránt tapasztalható a munkárőrök között - mondotta az MTI munkatársának kérdésére Borzák Lajos a testület szóvivője azt követően, hogy a kormány úgy döntött: javasolja a munkásőrség megszüntetését. A szóvivő hozzátette: a munkásőrök reagálása természetes, hiszen összeforrott közösséget alkotnak, amelytől nem szívesen válnak meg, azt pedig majd a történelem igazolja vagy elveti, hogy helyes volt-e a kormány állásfoglalása. Hangsúlyozta: a munkásőrök 32 éven át törvénytisztelő emberek voltak, s abban minden állampolgár biztos lehet, hogy bármilyen döntést is hoz a Parlament, azt a munkásőrök végrehajtják. Az más kérdés, hogy milyen érzésekkel.
A szóvivő szólt arról is, bizonyos benne, hogy ha a Parlament elfogadja a honvédelmi miniszter törvényjavaslatát, sokan vállalják majd a szolgálatot az önkéntes területi véderőben, bár bizonyára jelentős részük végleg befejezi ilyen jellegű tevékenységét. Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen körülmények között őrzik a munkásőrök fegyvereit, a szóvivő elmondta: azok központi tárolásban vannak és megerősített őrség vigyáz arra, hogy senki se juthasson hozzájuk. Borzák Lajos elmondta azt is, hogy a munkásőrség fennállása óta 12 milliárd forint állami támogatást kapott, jelenlegi vagyona pedig mintegy 11 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy 32 éven át lényegében egy milliárdot költött. Ennek az a magyarázata, hogy a munkásőrök több milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek, nincs egyetlen olyan létesítményük, amelynek megépítésében ne vettek volna részt. Végezetül arról szólt, hogy a testület összesen 91 ingatlannal rendelkezik; ezek hasznosításáról a kormány várhatóan az év végéig dönt. (MTI)
1989. október 17., kedd 14:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|