|
|
|
|
- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 1. folyt.
|
- Én erre nagyon nehezen tudok válaszolni. Ezidáig a kerekasztal-tárgyalások nem vezettek eredményre. Valószínűnek tartom, hogy fel fogják oszlatni a munkásőrséget, ha nem is közvetlenül a kongresszus után, de a következő évben én azt gondolom fel fogják oszlatni. - Úgy tudom ön részt fog venni a ma esti tüntetésen és beszédet is mond ott. - Igen, én a Bem-szobornál fogok beszédet mondani 5 órakor. - Beszédének lényegéből tudna valamit idézni? - Elmondom, hogy miért tartjuk mi fontosnak azt, hogy a munkásőrséget feloszlatssák. Elmondom, hogy demokratikus Magyarországot felépíteni ilyen félelmet keltő testület létezése mellett nem lehet; hogy a munkásőrség olyan félelmet jelent ma Magyarországon, amitől az emberek nem bíznak a demokratikus átalakulás lehetőségében. De ugyanakkor azt is elmondom, hogy mi nem az egyes munkásőrök ellen vagyunk. Mi azt szeretnénk, ha ők letennék a fegyvert és békében dolgoznának, mint bárki más, és hogy a törvény és a jog vigyázza Magyarországon az emberek lépteit és ne fegyverek. - Ezek után felhívtam Borzák Lajost, a munkásőrség szóvivőjét, akitől megkérdeztem: hogyan látja a munkásőrség jövőjét most, amikor egyre többen és egyre erősebben követelik e fegyveres testület feloszlatását? - Valóban, ma az Ön által említett két szervezet meghirdette több helyütt, hogy tüntetésre szólít fel. Nem tudjuk még, hiszen előtte vagyunk, hogy mekkora lesz ez. Jelzéseink meg információnk szerint - ahol már volt - nem nagy létszámban jelentek meg az állampolgárok. És hát azt nem tudjuk még - előtte vagyunk jórészt, az esti órákban fog megtörténni -, hogy végül is mennyien. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|