|
|
|
|
- Interjú Mécs Imrével - 5. folyt.
|
- A magyar sajtóban, rádióban újabban egyre több szó esik az úgynevezett visszarendeződésről. Maga Szűrős Mátyás az Országgyűlés elnöke a múlt héten, ha jól emlékszem, olyan célzást tett, hogy a visszarendeződés szele fúj. Valójában Nyugatról nehéz elképzelni egy visszarendeződést - egyrészt - addig amíg Gorbacsov hatalmon van. Másrészt nem látni tisztán, hogy ezek a visszarendezők - ezeknek milyen politikai programjuk lenne, milyen gazdasági programjuk lenne. Tehát nem látni reálisan, hogy lehetőség lenne-e egy visszarendeződésre. Erről mi a véleményed? - A visszarendeződés bármilyen mértékben és formában öngyilkosság lenne. Öngyilkosság lenne az ország részére, amelyet a leginkább sajnálnánk, másrészt pedig öngyilkosság lenne a kommunista párt részéről is. Mert ezzal tökéletesen elvesztené a hitelét és a maradék becsületét is. Nem hiszem, hogy a kommunista párt tagjainak nagy része visszarendezni akarna. De sajnos: nem látunk bele a kommunista párt tagságába, nincs frakciószabadság, nincs véleményszabadság, a párton belül - így nem tudjuk, hogy ezek a mítikus visszarendezők, ezek a konzervatívok vagy fundamentalisták hányan vannak. Gyanítjuk, hogy sokkal nagyobb a hangjuk, mint ahányan vannak, és többnyire öreg, műveletlen sztálinistákról van szó. Azonban a kísértés mégis nagy, mert kezükben van a fegyveres erő, kezükben van a hatvanezer fős Munkásőrség - amely több mint a fele a reguláris magyar hadsereg létszámának. Éppen ezért, minden további demokratizálásnak alapvető, nélkülözhetetlen, és elengedhetetlen feltétele, hogy a Munkásőrséget oszlassák föl, hogy a kint lévő fegyvereket gyűjtsék be, hogy az erőszakos visszarendezésnek minden lehetősége is megszűnjön. Ezen túlmenően nem látom nagy valószínűségét a visszarendeződésnek, de védekezni kell ellene, mert mindig voltak kalandorok, akik az ország kárára is hajlandók ilyen rettenetes kalandokba bemenni. Megnyugtató az, hogy a Szovjetunió nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres támogatást nyújtson bármilyen visszarendeződési kísérletnek. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|