|
|
 |
|
 |
A HNF Csongrád megyei elnökségének állásfoglalása (OS)
|
1989. szeptember 8., péntek - A HNF Csongrád megyei elnöksége,
csatlakozva az Október 23-a Bizottságot megalakító Bajcsy-Zsilinszky
Endre Baráti Társaság és a vele együtt kezdeményező független
politikai pártok, fórumok és szervezetek javaslatához, indítványozza
az Országgyűlésnek, hogy október 23-a legyen nemzeti ünnep
pirosbetűs ünnepként az 1956. október 23-án kezdődött forradalom és
szabadságharc évfordulójaként.
Az elnökség indítványozza az illetékes Csongrád megyei és
minisztériumi főhatóságok felé, hogy Csongrád megyében - ezen belül
Szeged megyei jogú városban - eluralkodott és tarthatatlan
állapotokat eredményező, a lakossági ellátást különösen hátrányosan
érintő és rapszodikusan az élelmiszer-, különösen pedig a
húsellátásban hiányt eredményező bevásárló turizmust szüntessék meg
akként, hogy az ne sértse a szomszédos államokkal megkötött vagy a
lengyel két- vagy többoldalú államközi szerződéseket, azonban a
hazai lakosságot sújtó kereskedelmi hátrányt szüntesse meg.
Az elnökség csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amely a második
világháború befejezésének 50. évfordulójára, 1995. évre a magyar
nemzetnek azt az óhaját fejezi ki, hogy a nagyhatalmak erre az
évfordulóra az általános katonai leszerelést hajtsák végre, és
ekkorra a szovjet csapatokat hazánkból is vonják ki.
A HNF Csongrád megyei elnöksége indítványozza, hogy a hazánkban
lévő és a munkahelyeken működő MSZMP és minden más párt
haladéktalanul vonuljon ki a munkahelyekről, minthogy a pártoknak a
munkahelyen lévő tevékenységével nem ért egyet.
A HNF Csongrád megyei elnöksége indítványozza a Munkásőrség
Országos Parancsnokságának, hogy hazánkban a munkásőrség
haladéktalanul számolja fel önmagát arra figyelemmel, hogy a
lakosságnak sem a termelőmunkában való részvételéhez, sem a békés,
nyugodt magánéletéhez a munkásőrségre nincs szüksége.
A HNF Csongrád megyei elnöksége a második világháború
magyarországi hadműveleteinek közelgő őszi évfordulója kapcsán
akként kíván megemlékezni - a nemzeti lelkiismeret jegyében - a
második világháborúban elesett katonák emléke előtt, hogy minden
településen rendezett ünnepség alkalmával - bel- és külföldön a
magyarság képviseletében - a Hazafias Népfront tiszteleg az
emlékművek előtt, vagy annak hiányában a főbb és jelentős
emberáldozatokat követelő hadműveleti színtereken (például a
Donkanyarban). (OS)
1989. szeptember 8., péntek 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|