|
|
|
|
A szovjet nagykövet sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Az MTI munkatársa Nagy Imre és mártírtársai temetéséről, a gyászszertartáson elhangzott beszédekről, valamint a szovjet nagykövetség előtti csütörtöki tüntetésről kérte Borisz Sztukalin véleményét. A nagykövet szerint a temetés Magyarország belső ügye; nincs szükség arra, hogy azt a Szovjetunió értékelje. Nem kerülték el viszont figyelmünket azok a kijelentések - mondotta -, amelyek a Hősök terén, illetve az előző esti tüntetésen hangzottak el. Egyes kijelentések - nézetünk szerint - szovjetellenesek, kommunistaellenesek voltak. Azonban semmi esetre sem találunk azonosságot e megfogalmazások és a hivatalos magyar vélemény, illetve a közvélemény álláspontja között - hangsúlyozta. Azt valljuk, hogy ezek a kijelentések nem a magyar társadalom álláspontját tükrözik. A Magyar Hírlap azokról - a magyar sajtóban is napvilágot látott - nézetekről kérdezte a nagykövetet, miszerint hazánk gazdasági nehézségeinek egy részéért a Szovjetuniót is felelős. Borisz Sztukalin nem értett egyet ezzel a véleménnyel, mint mondotta, számos érvet lehet felsorakoztatni ennek megcáfolására. Emlékeztetett egyebek között az ötvenes, hatvanas években szovjet segítséggel épült létesítményekre. Kiemelte, hogy a legkorszerűbbek közé sorolható paksi atomerőmű is szovjet részvétellel készült, s azt a jövőben további két blokkal bővítik. Hangoztatta, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai mindig is a kölcsönös előnyökön alapultak. Bár a szállítások nem csökkentek, a magyar-szovjet árucsereforgalom 200 millió rubeles a magyar kereskedelmi aktívum, holott a múlt esztendőig a magyar fél szaldója negatív volt. Kölcsönös a törekvés, hogy az elszámolás a későbbiekben konvertibilis valutában történjék, ám ez a jelenlegi állapot szerint Magyarországnak több mint másfélmilliárd dollár plusz kiadást okozna. További kérdésekre válaszolva hangoztatta: a közelmúlt pekingi eseményei nem hatnak közvetlenül a szovjet-kínai viszonyra. A szocialista országok közötti kapcsolatokról szólva leszögezte: minden testvérpárt, minden testvérország csupán saját népének tartozik felelősséggel, minden ország maga választja meg fejlődési irányát. Ám több türelemre, tapintatra és megértésre van szükség ahhoz, hogy figyelembe vegyék egymás országainak belső sajátosságait. A Szovjetunió kizárja még a lehetőségét is a külső beavatkozásnak bármelyik ország belügyeibe - mondotta Borisz Sztukalin. (MTI)
1989. június 21., szerda 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|