|
|
|
|
Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának (3. rész)
|
- A temetés előtti napon tüntetésre került sor a szovjet nagykövetség előtt. A gyász- szertartáson egyes szónokok a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték. Mi a véleménye ezekről a megnyilvánulásokról? Meggyőződésem, hogy ezek a megnyilvánulások - a mai sokszínű magyar társadalomban - egy rendkívül szűk kisebbség véleményét tükrözik, nincs tömegbázisuk. A történelmi ismeretek és a politikai realitásérzék teljes hiányáról tesz tanúságot az, aki nem tesz különbséget a mai szovjet reformpolitika és az 50-es évek szovjet nagyhatalmi politikája között. A Szovjetunióban megvalósuló politikai reformok nélkülözhetetlen nemzetközi feltételét képezik annak, hogy a demokratikus szocializmus megteremtésére irányuló törekvéseket siker koronázza. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti jóviszony sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mintsem azt felelőtlen megnyilvánulások megzavarhatnák. A demokratikus - a nemzeti adottságok jegyében megújuló - szocialista társadalom építésének feltétele a jó magyar-szovjet viszony. Nemzeti érdekeinkkel ellentétben áll minden olyan lépés, ami a magyar-szovjet kapcsolatokat ronthatja. Nyitottságunk, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő nyugati kapcsolataink is a magyar-szovjet viszony rendezettségének szilárd alapjára épülnek. Ezen az úton haladva, hasonló szellemben kívánjuk tovább építeni együttmüködésünket más szomszédos országokkal is. Szeretnénk, ha jobban ismernénk egymás szándékait, törekvéseit, ami az esetleges félreértések megelőzésének legjobb biztosítéka. Egymás kölcsönös, jobb megismerése és megértése, a kölcsönös tolerancia mindnyájunk javára válik. Alapvető érdekünk a szomszédos országokkal való rendezett, a belső fejlődésünkre is jótékony hatást gyakorló viszony kialakítása és annak folyamatos ápolása. Nem segítik elő ezt sem a szélsőséges hazai megnyilatkozások, sem az előregyártott, hangulatkeltő, belügyeinkbe nyíltan beavatkozó fellépések. A kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország vezetése és a józan közvélemény egyaránt elhatárolta magát. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|