|
|
|
|
- Volt MSZMP-s "ejtőernyősök" - 1. folyt.
|
A nagyköveti, követi és más fontos diplomáciai tisztségekre tehát nem szabad levitézlett politikusokat, a bukott hatalom szolgálatában kiérdemesült lapszerkesztőket és korábbi jövedelmező állásaikból kikopott pártbürokratákat helyezni. A diplomáciai állásokat nem szabad hűbérjavadalmakként osztogatni, és elfogadhatatlan az is, hogy bárki amolyan fedezék gyanánt foglalja el e posztokat, ahol kényelmesen dekkolhat, amíg idehaza újra felvirrad neki a politikában, vagy amíg ki nem utalják számára a több tízezres nagyságrendű nyugdíjat.
Tökéletesen egyetértek hát az ellenzéki képviselők parlamenti csoportjával, amely a Köztársaság ideiglenes elnökénél szót emelt az ellen, hogy a kormány homályos politikai meggondolások alapján a szabadon megválasztandó Országgyűlés hozzájárulása nélkül nevezzen ki új nagyköveteket. A tiltakozás név szerint említi Major Lászlót, az MSZMP volt szóvivőjét, akit a Buenos Aires-i nagykövet tisztére szemelt ki a kormány.
A Minisztertanács sietős buzgalma egy-egy diplomácia tisztségnek a betöltésében igencsak furcsállható, ha emlékezetünkbe idézünk néhány olyan korábbi kinevezést, amelyet még Németh Miklós elődei hajtottak végre. Hajdu János, a Népszabadság főmunkatársa, majd a televízió egyik fontos politikai műsorának főszerkesztője így lett - a rendszer propagálásában szerzett érdemeiért - berni nagykövet. Így kapott nagyköveti posztot Kanadában Bányász Rezső volt kormányszóvivő, a Tájékoztatási Hivatal egykori főnöke, aki jobbára szintén csak a társadalom félrevezetésében gyűjtött babérokat. Még előbb így lett nagykövet Kelet-Berlinben Lakatos Ernő, a kommunista pártközpont hosszú időn át volt propagandafőnöke. (folyt.)
1990. január 4., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|