Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (4. rész)
Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amelyet dr. Fodor Istvánnak, a Parlament megbízott elnökének címzett: ,,Tisztelt Elnök Úr Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9-én benyújtotta lemondását. Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés mentse fel tisztsége alól Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később teszek javaslatot.,, Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. A ----------------- környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter bevezetőül elmondta: nem újkeletű elhatározásának alapvetően politikai oka van. A kormánynak az ország érdekében stabilizáló tényezőnek kell maradnia, ezt azonban nehezíti, hogy nincs mögötte meghatározó erejű politikai párt. Az egymással vetélkedő, s győzni akaró politikai erők nincsenek tekintettel arra, hogy győzelmüknek milyen ára lehet. E rendkívüli helyzetben a számításba jöhető politikai erőknek támogatniuk kell a kormányt - hangoztatta Maróthy László -, s ezt kívánja tenni elhatározott lépésével ő maga is. Érvei közt említette, hogy az átmeneti időszak másik stabilizáló tényezője - a köztársasági elnöki poszt mielőbbi betöltése - is veszélybe került. A Parlament stabilizáló szerepe csak a kormánnyal való szoros együttműködésben érvényesülhet. Ezért nem akarta lemondását addig benyújtani, amíg az Országgyűlés ismételten meg nem tárgyalja a dunai vízlépcső ügyét. Két éve, amióta a vízlépcsővel foglalkozik, meggyőződéssel vallja, hogy az építkezést és annak üzemeltetését a környezetvédelmi követelményeknek kell alárendelni, de azt is fontos szempontnak tartja, hogy hozzon hasznot is az országnak. Mint megjegyezte, időközben módja lett volna álláspontját ,,elegánsan,, megváltoztatni, amint ezt sokan megtették. A felelős magatartáshoz azonban figyelembe kell venni az ország előre látható energetikai problémáit, a hazánkat Európával összekötő hajózható víziút szükségességét; az árvízvédelmi követelményeket - amelyek a vízlépcső nélkül újabb költségeket jelentenek -, s végül a ,,szemérmes hallgatással övezett,, kártérítési ügyeket, amelyek további súlyos anyagi terheket rónak az elszegényedő lakosságra. (folyt.köv.) 1989. november 21., kedd 13:28
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »