|
|
 |
|
 |
Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (2. rész)
|
A szivélyes légkörű beszélgetésen részt vett a Sarkadi Nagy
Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai
Titkárságának vezetője és Jeney György, a miniszterelnök személyes
tanácsadója.
x x x
A találkozót követően Sarkadi Nagy Barna válaszolt az MTI
kérdéseire:
x Mi tette időszerűvé a miniszterelnök és a katolikus egyházi
vezetők találkozóját?
- A kormány párbeszédre és együttmüködésre törekszik a
társadalom valamennyi jelentős tényezőjével. Ezek sorában nagy
fontossággal bír az egyházakkal, felekezetekkel folytatott érdemi
dialógus a nemzet sorsát érintő kérdésekről. A kormány szándéka
szerint tehát nem egyszeri, ünnepélyes eszmecseréről van szó, hanem
a korábbi együttműködés, közös cselekvés során született értékekre
alapozó, ugyanakkor megújuló, érdemi párbeszéd, amely egyenrangú
felek között zajlik.
x Ez nem mindig volt így. A korábbi évtizedekben az egyház
háttérbe szorítása, sőt, szoros állami ellenőrzése volt jellemző.
Milyen tények támasztják alá, hogy valóban megváltozott a helyzet?
- Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyilvánosan is
elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor
elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik konkrét bizonyítéka, hogy
megkezdődött az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük az
egyházi szeméyiségeket sújtó ítéleteké is. Nemrég a közvélemény is
értesülhetett arról, hogy Paskai bíboros úr levélben kérte a
kormányfőtől Mindszenti József bíboros perének felülvizsgálatát,
amire válaszolva Németh Miklós közölte: Mindszenti József ügyét a
kormányzati szervek külön kezelik. A kormány kritikus szellemben
áttekintette az elmúlt évtizedek egyházpolitikáját, s meghozta az
ebből következő döntéseket. Az egyik legfontosabb következtetés,
hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető emberi jog,
amely nem tűr állami gyámkodást. Az állam feladata, hogy e jog
szabad gyakorlását törvényben rögzített garanciarendszerrel is
védje. Ennek jegyében készül a lelkiismereti és vallásszabadságról
szóló törvény, amelynek megalkotásában az egyházak is részt vesznek.
A vallás szabad gyakorlása az egyházakban, felekezetekben, kis
és nagyobb közösségekben történik, amelyeknek belső életébe
beleszólásnak nincs helye. Ezért a kormány ez év június 30-i
hatállyal megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt és rövid idő
alatt hatályon kívül helyezte az egyházak életét, munkálkodását
korlátozó jogszabályokat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|