|
|
|
|
Az Országgyűlés programjáról tanácskozott a tisztikar (1. rész)
|
1990. február 9., péntek -
pOrzággyűlés mandátumának
lejártáig, március 16-ig terjedő időszak törvényhozási programjáról
tanácskozott pénteken a Parlament tisztikara, a különböző politikai
pártok küldötteinek, valamint meghívott szakértőknek a
részvételével.
A plénumot a hátralévő néhány hétben még két alkalommal hívják egybe. Február 27-én, kedden kezdődik az utolsó ,,hagyományos,, ülésszak, amely várhatóan négy napig tart. Annak ellenére, hogy a politikai pártok folyamatosan szorgalmazzák - mint legutóbb szerdán, az ország vezetőivel lezajlott konzultáción -, hogy a jelenlegi Parlament már csak a minimális és az ország kormányozhatósága érdekében legszükségesebb törvényalkotói feladatokat lássa el, még mindig jelentős mennyiségű munka vár a képviselőkre.
Ismeretes, hogy a januári kétfordulós ülésszakon két alkalommal utasította el a plénum az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvényt, s akkor már nem is sikerült visszatérni az újabb döntéshozatalra, mivel a képviselők nemhogy a kétharmados többséghez szükséges számban nem voltak jelen, de a határozatképtelenség veszélye fenyegetett mindvégig. Ugyancsak döntésre vár a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek elfogadását azzal napolta el az ülést vezető elnök: az Alkotmánybíróságtól vár választ arra, hogy a módosítás immár alkotmányerejű jogszabály-e, és így kétharmados többség szükséges-e elfogadásához, avagy ,,egyszerű,, törvény. Elmaradt a feddhetetlenség intézményének eltörléséről, a közigazgatási bíráskodásról, valamint az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása is. Ezeket ismét a plénum elé terjesztik. Határozatra várnak az elmúlt ülésszakon elhangzott interpellációk, amelyek túlnyomó többségére a miniszteri válaszokat vagy a bizottsági jelentéseket az interpelláló képviselők nem fogadták el. Újabb interpellációkat és kérdéseket viszont nem nyújtanak be a Parlamentnek.
Mindezeken túlmenően a kormány előterjeszti a Büntető Törvénykönyv módosításáról, a családi pótlékról, az oktatási törvény módosításáról, a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat, valamint egy deregulációs csomagtervet.
A Btk módosítását azért tartja most szükségesnek a kormány, mert a gazdasági büntetőjog hatályos szabályai jórészt anakronisztikussá váltak, hiszen több mint 10 évvel ezelőtt születtek. (folyt. köv.)
1990. február 9., péntek 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés programjáról tanácskozott a tisztikar (2. rész)
|
A családi pótlékról szóló törvény el nem fogadása azt eredményezné, hogy nem fizetnének családi pótlékot, így ennek szükségessége nem szorul különösebb indokolásra. Az oktatási törvény módosítása a plurális felsőoktatás, például a magánegyetemek jogi alapjának megteremtését szolgálja, a honvédelmi törvény módosítása egyebek között a Magyar Néphadsereg elnevezésének megváltoztatására - Magyar Honvédség - tesz javaslatot. A deregulációs csomagterv pedig lényegében nem más, mint a hatályon kívül helyezendő törvények, jogszabályok felsorolása.
A kormányelőterjesztések mellett az arra illetékes parlamenti bizottságok benyújtják a társadalombiztosításról, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról szóló javaslatokat. Dönteni kell annak a népi kezdeményezésnek a sorsáról, amelyet a pornográfia elterjedése ellen nyújtottak be állampolgárok. Számos önálló képviselői indítvány is gazdagítja még a napirendet.
A kormány is javasolta, hogy az Országgyűlés március 14-én tartson ünnepi és egyben búcsúülést. A pénteki parlamenti tanácskozáson végül is olyan megállapodás született, hogy ezen az ülésen Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tartson összefoglaló beszámolót az Országgyűlés csaknem ötéves tevékenységéről. Ezt követően a plénum tárgyalja meg - egyetlen törvényhozási napirendi pontként - az 1945-1962 közötti törvénysértő elítélések semmisségének kimondásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az abban az időszakban történt törvénytelen elítélések, internálások miatt sérelmet szenvedettek kárpótlásának irányelveiről szóló törvénytervezetet. Ezt követné az ünnepi megemlékezés március 15-e alkalmából, szónokul Szűrös Mátyást, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét kérik fel.
Az Országgyűlés tisztikarának pénteki tanácskozásán szóba került az is: legutóbb nagy és enyhén szólva kedvezőtlen visszhangot váltott ki az országban, hogy a képviselők egy része nem jelenik már meg sem a bizottsági, sem pedig a plenáris üléseken. Ezért Fodor István jelentést kért arról: kik azok a képviselők, akik a legtöbbször maradtak távol az ülésekről. Október közepe óta hat ülésszak zajlott le. A jelenléti ívek tanúsága szerint három képviselő ezek egyikén sem jelent meg, ugyancsak három képviselő 4 ülésszakról maradt távol, öt képviselő pedig három alkalommal nem vett részt a plenáris tanácskozásokon. Az Országgyűlés megbízott elnöke személyes információi szerint valamennyiüknek alapos okuk volt a távolmaradásra. (MTI)
1990. február 9., péntek 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|