|
|
|
|
Ellenzéki Kerekasztal megállapodásai
|
------------------------------------ München, 1989. szeptember 28. (SZER, Világhíradó) - Az elmúlt napok jelentős eseményét, az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodását Gadó György kommentálja. - Amint emlékezetes a háromszögletűre sikerült nemzeti kerekasztal tárgyalásainak első szakaszát lezáró megállapodás hátrahagyott néhány jelentős problémát, amelyek megoldását pedig az ellenzék célul tűzte ki a tárgyalások kezdetén. Három szervezet: a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája többek között emiatt nem írta alá a megállapodást. A függőben maradt kérdések rendezése nélkül nem lehet meggyőzően szavatolni a küszöbön álló választások szabadságát. Miről van szó? - A Munkásőrség feloszlatásáról, a kommunista párt vagyonának hiteles felméréséről és megosztásáról, a megyei napilapok kommunista párti irányításának megszüntetéséről és a munkahelyi pártélet felszámolásáról. A megállapodást aláíró és alá nem író ellenzéki szervezetek egyetértenek abban, hogy ezekről a fontos kérdésekről mielőbb folytatni kell a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Az ám, de Németh Miklós a parlamentben már amiatt is szemrehányást tett az ellenzéknek, hogy az eddigi tárgyalásokon az MSZMP-t és nem a kormányt választotta partneréül. A jövőre nézve pedig hangoztatta, hogy már az újonnan megválasztandó Országgyűlés összehívása előtt is a kormány és a parlament az elsődleges és legitim döntési központ. Akármennyire helyes is, hogy kormány és törvényhozás függetlenedjék a kommunista párt gyámkodásától, nem valószínű, hogy ennek puszta kinyilvánítása meghozza a tényleges függetlenséget. És bár a politikában sokszor a szavak is a tények súlyával hatnak, valószínűtlen, hogy az óhajok és elvárások felkiáltó jelei ellensúlyoznák a tényállásból adódó kérdőjeleket. A tények állása szerint pedig a mai kormány és parlament zömében a kommunista párt tagjaiból áll. Ez a párt ugyan nem egységes, határozatlan és holnapra talán szétesik, de ma még ő az elsődleges, noha nem legitim döntési központ. (folyt.)
1989. szeptember 28., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ellenzéki Kerekasztal megállapodásai - 1. folyt.
|
A kormányfő jónak látta, hogy hangsúlyozza, törvényt csak az Országgyűlés alkothat. Formailag nem is vonta ezt kétségbe senki, eddigi működése alapján azonban gyakorlatilag nem volt remélhető, hogy megfelelő törvényeket hoz majd anélkül, hogy az elsődleges döntési központ az MSZMP nyomást gyakorolna rá. Érthető, ha a parlament nem szívesen néz szembe saját korábbi gyöngeségével és az is érthető, szinte azt mondanám pedagógiailag indokolt, hogy a kormányfő most igyekszik erősíteni e parlament önérzetét. +++
1989. szeptember 28., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés
"A rohanó januári napok során akadt azért valami üdítő színfolt is. Teljes váratlansággal, a még mindig zilált Romániából, Kolozsvárról befutott Tőkés Anna lánya, Ilka... még január első napjaiban beadta útlevélkérelmét Kolozsvárott, s ami korában elképzelhetetlen lett volna, napok alatt meg is kapta a paszportot. Vonatra ült, s Pesten termett. Ami normális ésszel teljesen köznapi dolgnak számítana, de az előzményeket ismerve kisebbfajta csodának számított. Egy bő héten keresztül, amikor csak szabad este akadt, Ilkával és másokkal jártuk a várost. Vendéglőbe mentünk, húst ettünk hússal, somlói galuskát Gundel-palacsintával. Ilka vett magának farmert, beat-zenés magnókazettákat, és egész nap járta a várost. Életében először volt Magyarországon. Élt, mint hal a vízben. S ezt látni valahogy jelképes elégtétel volt sok mindenért, ami a múltban történt. Oly verőfényesnek, reménytelinek nézett ki akkor Erdélyben még minden."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|