Rendszerváltás és az MTI

	MSZP elnökségi ülés (1. rész)
1989. november 15., szerda - A tömegtájékoztatás eszközei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működtek. Szerkezetük a centrális-bürokratikus pártállami irányítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba való békés átmenet haladéktalanul megköveteli a tömegkommunikációs intézmények struktúrájának, működési gyakorlatának gyökeres átalakítását - hangoztatja az MSZP Elnökségének állásfoglalása, amelyet a pártelnökség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában. A pártelnökség ülését követő, immár szokásossá vált sajtókonferencián Kósa Ferenc, elnökségi tag, Szandtner Iván, az MSZP választási irodájának vezetője és Tóth András az országos irodájának vezetője számolt be a tanácskozás eredményeiről. Kósa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvánosság kérdései immár második alkalommal kerülnek az elnökség elé. A múlt héten megkezdett vita eredményeként a pártelnökség most elvi ajánlásokat dolgozott ki a sajtódemokrácia érvényesítése érdekében. Ezek sorában az MSZP határozottan leszögezi azon véleményét, hogy a televizió, a rádió, illetve más fontos tömegkommunikációs intézmények nem valamely párt, hanem az egész társadalom, a nemzet tulajdonát képezik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb médiák szervezeti, működési rendjét, felügyeletének módját, műsorpolitikáját. A legfontosabb alapelvek közé tartozik az is, hogy garantálni kell a kommunikáció szabadságát, az eltérő eszmei-politikai áramlatok és vélemények szabad kifejtését. Az MSZP Elnöksége úgy véli: mielőbb szükség lenne egy átfogó telekommunikációs törvény kidolgozására. Ennek feladata lenne, hogy szabályozza az intézmények, illetve az ott dolgozó munkatársak jogait és kötelességeit, biztosítsa az alkotás, a szólás szabadságát, ugyanakkor gátat vessen az információs hatalommal való visszaélés bármely formájának. A pártelnökség azzal az ajánlással fordul a kormányhoz, hogy hozzon létre egy társadalmi bizottságot köztiszteletben álló személyiségekből, a jelentősebb pártok és szervezetek képviselőiből a telekommunikációs intézmények demokratikus átalakításának és működésének felügyeletére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendkívül jelentős társadalmi funkciót ellátó tömegtájékoztatási intézmények számára biztosítani kell a megfelelő anyagi, technikai eszközöket és gondoskodni kell az ott dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. (folyt.köv.) 1989. november 15., szerda 18:55
Vissza »

	MSZP elnökségi ülés (2. rész)
Tóth András arról számolt be, hogy az Elnökség ülésén terítékre kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel összefüggésben. A pártba belépett mintegy 40-45 ezer tag joggal elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációkban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhívással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerveződések, alapszervezetek szürjék ki a párt számára kártékony embereket. Az MTI munkatársának érdeklődésére a sajtótájékoztatón elmondták, hogy az elnökségi ülésen nem merültek fel konkrét nevek, esetek az említett visszaélésekkel kapcsolatban. Az Elnökség elvi jelentőségü nyilatkozatot kívánt tenni, amivel elsősorban a pártszerveződés folyamatát kívánták meggyorsítani. Tóth András ugyanakkor közölte, hogy az erkölcsi követelményekkel összefüggő kérdéseket a december 16-án kezdődő országos párttanácskozás elé viszik, így nem kizárt, hogy a visszaéléseket akkor konkrétabb formában is megnevezik. Az Elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalást, miszerint az MSZP stratégiai szövetség kialakítására törekszik a szakszervezetekkel. Ennek érdekében rendszeres konzultációkat szerveznek. A párt parlamenti csoportját felkérik, hogy vitassa meg a szakszervezetek állásfoglalását a Parlament elé kerülő kérdésekről, s képviselje azokat az Országgyűlésen. A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárúsításának megakadályozása érdekében az MSZP Elnöksége a dolgozók részvételét szorgalmazza a tulajdonnal, a tulajdonlással összefüggő ügyek rendezésében. Az Elnökség részt kíván venni az új érdekképviseleti törvény előkészítésében is. Napirendre került a párt háttérintézményeinek, konkréttabban a Politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézetnek a sorsa is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. az iskolát azonban olyan formában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre is, amelyet ugyancsak állami kezelésbe kívánnak adni. Az Elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtókonferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. (folyt.köv.) 1989. november 15., szerda 19:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MSZP elnökségi ülés (3. rész)
A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés törvényes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás bojkottjára. Ezzel együtt az MSZP egyetért a Magyar Demokrata Fórum érveivel, álláspontjával, azzal a kiegészítéssel, hogy a szocialisták határozott óhaja: mielőbb legyen Magyarországnak a nép által választott köztársasági elnöke. A párt ezért arra hívja fel tagságát - általában mindenkit, aki maga akar köztársasági elnököt választani -, hogy a népszavazás első kérdésére nemmel válaszoljon. Az újságírók érdeklődtek arról is, mivel segíti az Elnökség a pártapparátus leépítésének ,,áldozatul esett,, több ezer káder elhelyezkedését. Kósa Ferenc azzal válaszolt, hogy a pártállam leépítése az egész társadalom ügye. Tapasztalható azonban, hogy mindenütt idegenkednek az ,,ejtőernyősöknek,, titulált volt pártkáderektől, holott többségük megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. A békés átmenet biztosítása nagyobb tolarenciát, az emberi méltóság tiszteletben tartását kívánná meg a társadalom részéről is. (MTI) 1989. november 15., szerda 19:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »