 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Kedd (3. rész)
|
Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek
országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék
hatályon kívül az előző Parlament márciusi döntését, amely
behívással oldaná meg a kisebbségek képviseletét. Helyette a
választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal
kell biztosítani a magyarországi nemzetiségek parlamenti
képviseletét - hangoztatta -, ezen kívül pedig már most fel kell
állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét,
illetőleg külön törvényben kell szabályozni a kisebbségvédelmi
biztosok megválasztásának módját, illetve feladatkörét.
Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek
minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó
hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a
,,konstruktív bizalmatlanság,, intézményének bevezetését. Ugyancsak
lényeges - mondta -, hogy az alkotmánymódosítás kibővíti az állami
számvevőkre vonatkozó szabályozást, illetőleg fontos szabályokat hoz
a Magyar Nemzeti Bankról, amit autonóm intézményként kiemel a
kormányzatból. Az SZDSZ frakcióvezetője végezetül indítványozta az
olyan meghatározhatatlan jogfogalmakra hivatkozó passzusok
kigyomlálását, mint például, hogy az ,,állambiztonság, a közerkölcs,
a közrend,, alapján korlátozhatók az emberi jogok. A Parlamentnek
ezenkívül többségi szavazással döntenie kell az ország történelmi
címeréről. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alkotmány
módosítását, a nagypolitikában befejeződik a rendszerváltás, s
elindulhatunk az új alkotmánykoncepció kidolgozásának útján -
fejezte be több mint húszperces felszólalását Tölgyessy Péter.
Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva
visszautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos
paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az
alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező
erőt. A kétharmados törvények körének szűkítését egyebek közt azzal
indokolta, hogy ezek nagy része a parlamenti bizalmatlanság
szülötte.
Szigethy István egyetértett azzal, hogy az országnak szüksége
van új, maradandó alkotmányra. A nemzetiségek parlamenti
képviseletével kapcsolatban megjegyezte: nem tartja elegendőnek,
hogy az alkotmány csupán az állampolgári jogegyenlőséget deklarálja;
a nemzetiségek esetében szerinte szükséges a pozitív diszkrimináció
kimondása, azaz, hogy többletjogokat kapjanak. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|