|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti tiltakozó demonstráció a Parlament előtt (1.rész)
|
1990. január 29., hétfő - ,,Ki lesz a vásárlóerő ebben az
országban?,,, ,,Ne csak számokban gondolkozzon a kormány, hanem
emberekben is
,, - ilyen és ehhez hasonló feliratu táblák alatt -
becslések szerint - legalább 30 ezren gyűltek össze hétfőn a Kossuth
Lajos téren, a szakszervezetek által meghirdetett tiltakozó
demonstráción. A Parlament főbejárata előtti lépcsőn megjelenő
szakszervezeti vezetőket szélsőséges indulatoktól sem mentes
felkiáltásokkal fogadta a jelenlévők egy része, a hangadóknak
azokban nem sikerült magukkal sodorniuk a többséget, így a gyűlést
atrocitások nélkül tartották meg.
Sándor László, a SZOT titkára arra szólította fel a megjelenteket, hogy méltóságteljes, fegyelmezett magatartásukkal adjanak nyomatékot követeléseiknek. Köszöntötte azoknak a pártoknak a képviselőit, amelyek szolidaritásukról biztosították a munkavállalók akcióját, de egyben kifejezte azt az óhaját is, hogy a megmozdulást ne használják fel pártharcokra.
A tiltakozás kezdeményezőinek, a vasasoknak a nevében Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédét egyetértése jeléül a tömeg többször is tapssal szakította meg. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy az ország lakossága hosszú ideje tartó, egyre mélyülő és elhúzódó gazdasági, politikai és társadalmi válságban él. Az elszegényedés rohamosan terjed, s a munkavállalók részéről hiába a görcsös akarás, életszínvonaluk romlását ma már túlmunkával sem tudják megállítani, viszont egyre többük egészségét rongálja a túlhajszoltság. Ugyanakkor a másik oldalon olyan kirívó gazdagodás, vagyonosodás tapasztalható, ami a társadalom igazságérzetét sérti.
A szakszervezeteknek joguk van a tiltakozáshoz, mert a kormány sorozatosan figyelmen kívül hagyja javaslataikat, nem mutat készséget az érdemi tárgyalásokra - folytatta. A szakszervezetek követeléseit a kormány túlzónak, teljesíthetetlennek tartja. A dolgozók tízezrei most azért gyűltek össze, hogy újólag kinyilvánítsák: tisztességes megélhetést, a terhek megosztását, a szakszerveztek egyenrangú tárgyalófélként való elismerését akarják. Elutasítják az igazságtalan lakbéreket és az erkölcstelen kamatadót.
Emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeteket többfelől is támadják, mondván: bérköveteléseikkel az inflációt gerjesztik. (folyt.köv.)
1990. január 29., hétfő 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti tiltakozó demonstráció a Parlament előtt (2.rész)
|
Hazánkban alapvetően nem a bérek emelése az oka az inflációnak - mondta -, hanem sokkal inkább a még mindig pazarló költségvetés és államigazgatás, a kapkodás. A reálbérek csökkennek. Az állam jóformán mindenhonnan kivonul, mindent a piac törvényei szerint kíván működtetni, csak éppen a béreket nem. Ugyanakkor az úgynevezett szerkezetváltás jegyében évek óta folytatott korlátozó, visszafejlesztő gazdaságpolitika nem hozta meg a kívánt eredményeket, de magával hozta a munkanélküliséget. Nem igaz, hogy csak leépíteni, felszámolni, megszüntetni lehet, és nem lehet hasznos, a nemzetgazdaság gondjait is segítő munkahelyteremtő megoldásokat is találni - hangsúlyozta a vasasok elnöke. A bérből és fizetésből élők széles tömegei számára az a lehetőség nem adott, hogy vállalkozásokba kezdjenek, társuljanak, mert nemhogy tőkéjük nincs, de mindennapos megélhetési gondokkal küzdenek. Mindeközben pedig a vállalatoknál zajlik a tulajdonváltás, a privatizáció, amelyből a dolgozók ugyancsak kirekesztődtek, s amelyek jobbára csak egy szűk menedzserréteg céljait szolgálják.
Paszternák László szólt azokról a vasas szakszervezeti szövetségen belüli vitákról, amelyek megelőzték a hétfői tiltakozó megmozdulást. Mint mondta: a tagság többsége a demonstrációt választotta annak keretéül, hogy jogos elégedetlenségének, követeléseinek hangot adjon, ezzel is jelezve, nem akarják még a végső fegyverüket, a sztrájkot alkalmazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a lehetőséget a későbbiekre nézve is elvetnék. Végezetül a munkásszolidaritás jelentőségéről beszélt a jelenlegi helyzetben, arról az erőről, amely nem engedi, hogy szembeállítsák egymással a dolgozók különböző rétegeit. Ennek jegyében fejezte ki szolidaritását a közlekedési dolgozók közelmúltbeli sztrájkjával. Mondanivalóját azzal a gondolattal zárta: ,,aki harcol az veszíthet is, de aki nem harcol, az máris veszített,,.
A fiatal szakszervezeti dolgozók nevében Moldván János kért szót, aki ,,az első szakszervezeti ifjusági kongresszus végsőkig elkeresedett kétszáz küldöttének,, támogatásáról biztosította a tiltakozó nagygyűlés résztvevőit. Mint mondta: a fiatalok nem elégedetlenkedni jöttek el a Parlamenthez, hanem most már követelnek. Követelik a munkához való jogot, az életkezdéshez elegendő bért.
A szervezők a nagygyűlés résztvevőinek egyöntetű helyeslése közepette ismételten kinyilvánították a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának követeléseit. (folyt.köv.)
1990. január 29., hétfő 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti tiltakozó demonstráció a Parlament előtt (3.
rész)
|
Így azt, hogy a bérek alsó határa legalább 5100 forint legyen; minden munkavállaló részesüljön legkevesebb 10 százalékos, de legalább 500 forintos béremelésben; január elsejével visszamenőleg emeljék további, legalább 200 forinttal a társadalombiztosítási, szociális ellátásokat; mérsékeljék és rögzítsék néhány alapvető élelmiszer árát.
Ezt követően az előzetes programtól eltérően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban többször is tárgyalt a kormányzat képviselőivel a szakszervezetek követeléseiről, de azok nem találtak meghallgatásra. Nagy taps fogadta azt a kijelentését: a kormánynak, az ország más felelős szervezeteinek igenis szembe kell néznie a szakszervezetek törekvéseivel, s rövid időn belül megállapodásokhoz, egyezségekhez vezető tárgyalásokat kell kezdenie a munkavállalók képviselőivel. Ez elkerülhetetlen, ha nem kívánják az országot végeláthatatlan sztrájkokba sodorni, ami egyébként a munkavállalóknak sem érdeke.
A demonstrációt rendező szakszervezetek ezután befejezettnek nyilvánították a megmozdulást, s a tömeg túlnyomó része eltávozott a térről. Néhány százan azonban ott maradtak a Parlament előtt, s azt kiáltozták: ,,Elegünk van ,,, ,,Gyertek ki ,,. Rövid idő múlva a mintegy 300-400 ember átvonult a televízió székházához, a Szabadság térre. Itt jobbára ugyanazokat a jelszavakat skandálták, mint korábban a Parlament előtt, s kifejezték azt az igényüket, hogy gazdasági és politikai követeléseik hangozzanak el a televízióban. A tévé székháza előtti demonstráció mintegy este 7 óráig tartott, s befejezése előtt olyan felhívás is elhangzott, hogy a közeli napokban szervezzenek újabb tiltakozó megmozdulást. (MTI)
1990. január 29., hétfő 20:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|