|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros: a bősiek követelései (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 26. péntek (MTI-tud) - A vízműépítés
azonnali leállítását, független nemzetközi szakértői bizottság
felállítását követeli Bős lakossága, tanácsa és a Független Magyar
Kezdeményezés helyi szervezete. A bősiek szerint, ha a nemzetközi
bizottság vizsgálatai megalapozottnak minősítik és megerősítik a
vízlépcsőrendszer építése, illetve befejezése ellen szóló adatokat,
a csehszlovák kormánynak azonnal végleg le kell állítania az
építkezést és mindent meg kell tennie a Csallóköz régi arculatának
visszaállításáért. Állásfoglalásukat pénteken tette közzé a pozsonyi
Új Szó.
A közös állásfoglalás szerint egészen a közelmúltig a mély hallgatás, az uszító szitkozódás, valamint a ,,nem szólhatok bele,, politikája volt érvényes a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatban Csehszlovákiában. Minden kritikus hangot az önös érdekkel azonosítottak és az érdekelt felet, Csallóköz, illetve Bős lakosságát elfelejtették meghallgatni, vagy akár megkérdezni. A megváltozott társadalmi és politikai viszonyok azonban most lehetőséget adnak arra, hogy Bős lakosai is nyíltan elmondhassák véleményüket.
A bősiek emlékeztetnek arra, hogy az építkezés térségében, a Csallóközben Szlovákia legnagyobb, Európa második legnagyobb természetes vízkészlete található, amelyet veszélyeztethetne az a szennyeződés, ami a bősi erőmű beindításával szivárogna át a talajvízbe. A bősiek arra is figyelmeztetnek, hogy már csökkent a talajvízszint és a vízierőmű működtetésével a csallóközi termőföldek elszikesednének. A növények pusztulása már most tapasztalható. A bősieket nem nyugtatja meg az a hivatalos vélemény, hogy egy esetleges gátszakadás nem jelentene különösebb veszélyt, mert felkészültek a mentésre. Állásfoglalásukban felteszik a kérdést: mit lehet ott menteni, ahol a községre tizenkilenc méter magasból zúdul a víz és magával sodor mindent. Az 1965-os kulcsodi gátszakadás következményeire utalnak, ahol pedig csupán pár métert emelkedett a víz szintje. A bősiek bírálják Marian Calfa szövetségi miniszterelnököt, amiért január 20-iki televíziós nyilatkozatában ,,ismét az erőmű befejezése mellett voksolt, figyelmen kívül hagyva, hogy a vizierőművel kapcsolatban sokszor felvetett ökológiai és egyéb veszélyeket mindeddig nem mérte fel pártatlan szakemberek nemzetközi csoportja,,. (folyt.)
1990. január 26., péntek 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|