Rendszerváltás és az MTI

	Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (1. rész)
1990. július 26., csütörtök - Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának vezetője nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyet teljes terjedelemben közlünk: Az Országgyűlés 1990. július 25-i ülésén nem fogadta el a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényt. A szavazás után vita alakult ki a Parlamentben amiatt, hogy ki volt az, aki nem szavazta meg ezt a rendkívül fontos javaslatot. A szavazás - tekintettel arra, hogy az alapjavaslat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállítására is vonatkozott és több módosító javaslat is kapcsolódott hozzá - eléggé bonyolult volt, és kívülállók számára nehezen érthető. Szeretném előre leszögezni, hogy a kormánypártok a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításával egyetértettek, de a bizottság működési rendjével és összetételével kapcsolatban nem sikerült az ellenzékkel konszenzusra jutni. (Csak megjegyzem, hogy a Haraszti Miklós féle SZDSZ-javaslat jogi hibái miatt is elfogadhatatlan, pl. szerinte a PTB-be delegálhatna a Magyar Jogász Szövetség, ilyen nevű szervezet azonban Magyarországon jelenleg nincs.) A Parlament előtt, jogilag elfogadható javaslat a PTB-re vonatkozóan nem volt. A közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről azonban volt. Gáspár Miklós (KDNP) képviselő javaslata. Ennek, és csak ennek elfogadása esetén megnyílt volna a lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök kinevezze ezen szervek vezetőit. Gáspár Miklós javaslata nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, mert a kormánypárti képviselők létszáma ehhez kevés, az ellenzéki képviselők közül pedig - sajnos - senki nem szavazta meg. Gáspár Miklós - kinevezési rendről szóló - javaslatának leszavazása után már csak Haraszti Miklós eredeti javaslatáról lehetett szavazni. Ez az eredeti javaslat tartalmazta azt is, hogy a vezetők kinvezésére csak ,,a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága általi nyilvános meghallgatásokat követően,, kerülhet sor. E javaslat megszavazása esetén - tekintettel arra, hogy PTB nincs - semmiféle lehetőség nem lett volna e tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezésére. Következésképpen ezt a javaslatot a kormánypártok képviselői nem szavazhatták meg. (folyt.köv.) 1990. július 26., csütörtök 19:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (2. rész)
Tölgyessy Péter a Parlament ülésén azt állította, hogy Haraszti Miklós javaslatából a PTB általi meghallgatásra vonatkozó rész, mert a PTB-t a Parlament nem fogadta el, értelemszerűen kimaradt. Itt szó szerint idézem szavait a jegyzőkönyvből: ,,Nagyon emlékszem, hogy az elnök azt elmondta, hogy értelemszerűen ez a rész, mivel a Parlament ezt nem fogadta el, elhagyásra kerül.,, (Jk. 252.o.) (A nem jogászok számára szeretném megjegyezni, hogy az elnök nem hagyhat el semmit, az ügy ura az előterjesztő, csak ő döntheti el, hogy indítványát megváltoztatja-e vagy sem.) A hiteles tájékoztatás céljából szó szerint idézek a jegyzőkönyvből. Szűrös Mátyás mielőtt feltette volna a szavazásra Gáspár Miklósnak a vezetők kinevezési rendjére vonatkozó javaslatát, a következőket mondta: ,,A bizottsági jelentés 1/b pontjának 2. része tartalmazza dr. Gáspár Miklós módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 6. paragrafusára vonatkozik, a javaslat lényege: a jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága hallgassa meg. Megkérdezem Haraszti Miklóst, egyetért-e a módosító javaslattal? Haraszti Miklós (SZDSZ): ,,Nem tudok egyetérteni vele.,, (Jk. 231. o.) Ezután következett a szavazás, amelynek megfelelő eredménye esetén lehetőség lett volna a közszolgálati tömegkommunikációs eszözök vezetőinek kinevezésére. Az eredmény 166 igen, (164 kormánypárti és 2 független képviselő), 76 nem (ellenzéki képviselők), 33 tartózkodás (ellenzéki, független és egy kormánypárti képviselő). Az egy tartózkodó kormánypárti képviselő igen szavazata esetén sem lett volna meg a kétharmados többség. Ekkor már csak Haraszti Miklós eredeti javaslatáról lehetett szavazni. Ez a javaslat azonban tartalmazta a PTB-t, és megszavazása esetén a PTB felállításáig kizárta volna a kinevezéseket. Tölgyessy Péter előbb már idézett mondatában azt állította, hogy a PTB ,,értelemszerűen,, kiesett ebből a javaslatból, és hogy az elnök ezt mondta is. Túl azon, hogy az elnöknek nincs joga visszavonni más személy javaslatát, Haraszti Miklós pedig nem vont vissza semmit, nézzük meg, mi áll a jegyzőkönyvben. (folyt.köv.) 1990. július 26., csütörtök 19:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (3. rész)
(Elnök) ,,Kérem, egy kis konzultáció után a következő kérdést teszem fel szavazásra, hogy az Országgyűlés elfogadja-e az eredeti törvényjavaslat - tehát Haraszti Miklós törvényjavaslatának - 6., 7. pontját, ebben már van egy kis probléma, mert a Pártatlansági Bizottsággal kapcsolatos részeket az Országgyűlés nem fogadta el, ezt tehát külön felteszem szavazásra. Világos, hogy szükséges ehhez egyéb magyarázatot fűzni. (Zajongás. Közbeszólások: Világos.) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, készen áll-e a szavazásra. (Közbeszólások: Igen, zaj ) Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az eredeti, Haraszti Miklós-féle javaslat 6., 7. pontját. Kérem szavazni.,, (Jkv. 232. o.) Az elnök tehát jelezte, hogy a Haraszti-féle javaslattal baj van, mert nincs Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága, de miután Haraszti Miklós nem vont vissza semmit, nem tehetett mást, mint amit a jegyzőkönyv tanúsága szerint tett is, feltette szavazásra az eredeti (tehát a PTB általi meghallgatást is tartalmazó javaslatot.) E javaslat elfogadása késleltette volna a kinevezéseket, mert a PTB-t előbb fel kellett volna állítani, ahhoz azonban a rá vonatkozó törvényt a Parlamentnek el kell fogadnia. A PTB feladata és összetétele vonatkozásában nincs konszenzus a parlamenti pártok között - e kérdésben további tárgyalásokra van szükség. Abban a kérdésben viszont, hogy a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki, teljes az egyetértés. Ennek a törvénynek a meghozatalát azonban az ellenzék - a teljes konszenzus ellenére - megakadályozta. Így a kormánypárti képviselők nem tehettek mást, mint amit tettek. Nem szavazták meg a Haraszti-féle javaslatot azért, hogy ne kelljen várni a PTB kérdésében történő megegyezésre - bár a megegyezést fontosnak tartják és folytatni szeretnék az egyeztető tárgyalásokat - és lehetőség nyíljon egy, a kinevezésre vonatkozó új törvényjavaslat gyors előterjesztésére, és ha az ellenzék nem akadályozza azt meg - elfogadására. (MTI) 1990. július 26., csütörtök 19:05
Vissza »