Rendszerváltás és az MTI

	Az SZDSZ Antall József válaszát várja
1990. július 26., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége az MDF-fel április végén kötött megállapodás megszegésének, súlyos megsértésének tartja, hogy az MDF parlamenti frakciója az Országgyűlés szerdai ülésnapján elvetette a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Ezt Kis János, az SZDSZ elnöke jelentette ki a sajtó képviselői előtt az ominózus parlamenti szavazás másnapján, csütörtökön. Az SZDSZ megítélése szerint nagyban segítené a helyzet tisztázását, ha Antall József reagálna arra: miként viszonyul az annakidején általa aláírt megállapodáshoz az MDF parlamenti frakciójának szavazási gyakorlata. Az SZDSZ kívánatosnak tartja, hogy Antall József, az MDF elnöke megtörje hallgatását, s kifejtse: milyen lépéseket tervez, hogy a megállapodásban foglaltak szelleme érvényesüljön, s biztosítva legyen a közszolgálati médiumok pártatlansága és semlegessége. A helyzet kulcsa tehát az MDF elnökének kezében van, neki kell kezdeményeznie egy kölcsönösen elfogadható megoldást, amennyiben azt szükségesnek látja. Az SZDSZ minden valóban konstruktív, a függetlenséget és a pártatlanságot szavatoló megoldás számára nyitott. Az SZDSZ változatlanul híve a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, további lépéseik attól függnek, hogy milyen választ kapnak az MDF elnökétől. A sajtótájékoztatón a tervezett válaszlépéseket Kis János nem részletezte, mert megítélése szerint erről még korai lenne beszélni. (MTI) 1990. július 26., csütörtök 11:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az SZDSZ Antall József válaszát várja (1. rész)
1990. július 26., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége az MDF-fel április végén kötött megállapodás megszegésének, súlyos megsértésének tartja, hogy az MDF parlamenti frakciója az Országgyűlés szerdai ülésnapján elvetette a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati médiumok vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Ezt Kis János, az SZDSZ elnöke jelentette ki a sajtó képviselői előtt az ominózus parlamenti szavazás másnapján, csütörtökön. Az SZDSZ megítélése szerint nagyban segítené a helyzet tisztázását, ha Antall József reagálna arra a kérdésre: miként viszonyul az általa aláírt megállapodáshoz az MDF parlamenti frakciójának szavazási gyakorlata? Az SZDSZ kívánatosnak tartja, hogy Antall József, az MDF elnöke megtörje hallgatását, s kifejtse: milyen lépéseket tervez, hogy a megállapodásban foglaltak teljesüljenek, s érvényesüljön a közszolgálati médiumok pártatlansága és semlegessége mind a kormánytól, mind pedig a politikai pártoktól vagy más erőktől. A helyzet kulcsa tehát az MDF elnökének kezében van, neki kell kezdeményeznie egy kölcsönösen elfogadható megoldást, amennyiben azt szükségesnek látja. Az SZDSZ minden valóban konstruktív, a függetlenséget és a pártatlanságot szavatoló megoldás számára nyitott. Az SZDSZ változatlanul híve a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, további lépései attól függnek, hogy milyen választ kap az MDF elnökétől. A sajtótájékoztatón a tervezett válaszlépéseket Kis János nem részletezte, mert megítélése szerint erről még korai lenne beszélni. A közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezési rendje az SZDSZ számára elvi kérdés: e személyeket ne a miniszterelnök nevezze ki, mert helytelen, ha e vezetők a kormánytól közvetlenül függnek. Kis János szerint a történtek a demokrata fórum - Csurka István, Csengey Dénes és mások által fémjelzett - úgynevezett mozgalmi köreinek azon törekvését fejezi ki, hogy a tömegtájékoztatási eszközöket, illetve a sajtót, amelyekkel mérhetetlenül elégedetlenek, az MDF, illetve a kormány ellenőrzése alá vonják. Az SZDSZ úgy ítéli meg, hogy a kormány e törekvésekkel szemben legalábbis tehetetlen, s a kormány bizonyos lépései egyenesen kiszolgálják e szándékokat. A Pallas Lapkiadó és a Hírlapkiadó Vállalat összevonása is ezt példázza. (folyt.köv.) 1990. július 26., csütörtök 14:23
Vissza »

	Az SZDSZ Antall József válaszát várja (2. rész)
Az SZDSZ az ilyen irányú törekvésekkel mindig szembe fog szállni, mert meggyőződése, hogy azon a módon kézbe venni a sajtót, ahogy azt az egypártrendszerű diktatúra idején tették, többé nem lehet. Az ellenzék dolga megakadályozni, hogy ne születhessenek korlátozó intézkedések, az újságíróké pedig az, hogy - lelkiismeretük szerint - az igazat írják. Kis János visszautasította Orbán Viktornak azt a megnyilatkozását, amely a kompromisszumképtelenség vádjával illette a két nagy pártot. Hangoztatta: az SZDSZ kész volt akár jelentős engedményekre is, nem a szabad demokratákon múlt, hogy a döntés nem született meg. Az MDF frakciója tért el a megállapodás betűjétől és szellemétől. Az SZDSZ elnöke - mint egyszerű tévénéző - a Fidesz parlamenti taktikáját kedélyesnek, szórakoztatónak nevezte. Szerinte a fiatal demokraták, amikor a két nagy párt között egyetértés van, paktumról beszélnek, s a szélre helyezik magukat, amikor viszont ezzel ellenkező jeleket érzékelnek, kompromisszumképtelenségről beszélnek, s igyekeznek ,,középre játszani,, magukat. Kis János a parlamenti közvetítések politikai szemlélőjeként e magatartást nem tartja komolynak. Az SZDSZ ilyenfajta játékokat soha nem fog űzni - mondta -, mert nem más pártok álláspontjához képest kívánja meghatározni hovatartozását, hanem saját elveihez ragaszkodik. Az SZDSZ elnöke szerint nem felel meg a valóságnak az MDF képviselőinek az az állítása, hogy az SZDSZ a megállapodást megszegte volna. Az önkormányzati törvény vitatott kérdéseiben az SZDSZ még egyetlen egyszer sem szavazott a tervezet ellen, nem is tehette, hiszen nem volt szavazás. A javaslat a hatpárti egyeztetéssel a kompromisszumos megoldás felé tart. Az április végi kétpárti megállapodás meghatározott ügyekre köttetett, többsége már elintéződött, kölcsönös megelégedésre. Az SZDSZ a hátralévő ügyekben tartani fogja magát a megállapodásban foglaltakhoz, attól eltérni, más eredményt kikényszeríteni csak a kormányhatalom, a parlamenti többség birtokában lévő MDF képes. A megállapodás az ügyek lezárultával elveszti időszerűségét. Kis János hangoztatta, hogy a megállapodásnak nincs titkos záradéka. Egyébiránt - véleménye szerint - az ilyen természetű megállapodásnak normális körülmények között nem három hónap, hanem három hét alatt kellett volna teljesülnie. Elhúzódása annak következménye, hogy a kormány nem tíz nap, hanem három hét alatt állt fel, s késtek az MDF alkotmánymódosító javaslatai. (MTI) 1990. július 26., csütörtök 14:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »