![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. július 16., hétfő - Az Országgyűlés rendkívüli
ülésszaka hétfőn délelőtt 10 órakor a családi pótlékról szóló 1990.
évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával
folytatta munkáját.
A tárgysorozat elejére rangsorolt törvénymódosítás tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Szabad György elrendelte a szokásos jelenléti ellenőrzést, melynek eredményeként megállapították, hogy 289 képviselő, a törvényhozás 75 százaléka jelent meg, így az ülés határozatképes. Az elnök bejelentette ezután, hogy a kormány számos új törvénymódosítást nyújtott be sürgősségi tárgyalást kérve. A Parlament valamennyi beterjesztést nagy szótöbbséggel jóváhagyta, így a törvényhozás sürgősséggel tárgyalja a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok, és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi törvény módosítását; a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A beterjesztett javaslatokat a Parlament a szükséges bizottsági előkészítés után veszi fel tárgysorozatába. Számos új interpellációt, illetve kérdést is benyújtottak a képviselők. Ezeket a törvényhozás kedden délután tárgyalja.
A sürgősségi indítványok feletti döntést követően a törvényhozás az ülésszak tárgysorozatáról határozott. Ennek megfelelően 13 pontból álló napirend került a Ház elé:
1. Határozathozatal a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról;
2. Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok már megkezdett általános vitájának folytatása;
3. A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;
4. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat már megkezdett vitájának folytatása;
5. A köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája; (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 12:04
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
6. A nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása;
7/a Határozat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről;
7/b Országgyűlési határozati javaslat a frekvencia moratóriumról;
8. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság közbenső jelentésének meghallgatása;
9. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat vitája;
10. Interpellációk;
11. Kérdések;
12. Javaslat az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának megalakítására;
13. A Gazdasági Bizottság egy tagjának megválasztása.
Napirend előtti hozzászólóként jelentkezett Horn Gyula. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a napokban az Észak-Atlanti Tanács közgyűlése felhívást fogadott el, amely állást foglalt az európai államok, a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése mellett, illetve Európai Közgyűlés létrehozása mellett. Ezen javaslatok valóra váltásában jelentős szerepet tölthet be a magyar Országgyűlés is, ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsá a Külügyi Bizottság a jövő héten állásfoglalás-tervezetet terjeszt a Ház elé. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt héten felhívással fordult a magyar Parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletéről hozott korábbi döntését. Horn Gyula javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék napirendre. Fodor Gábor, az Emberi Jogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság elnöke rögtön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcsolatos álláspontjáról levélben tájékoztatta az RMDSZ-t. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 12:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A levél kifejti: az RMDSZ egy nagyon összetett kérdést egyetlen, kiragadott szempont alapján, feltehetően nem eléggé pontos értesülésekre támaszkodva vizsgál és értelmez. A magyar Parlament ugyanis megtehette volna, hogy egyfajta látszatmegoldásra törekedve minden nemzetiségből egy-egy képviselőt beültet a törvényhozásba. Ez azonban megbontotta volna a kizárólag a politikai pártokra épülő egykamarás Országgyűlés egyensúlyát. Ugyanakkor a levél rámutat arra is, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek nem maradtak képviselet nélkül, hiszen a törvényhozás tagjai közül csaknem húszan vallják magukat valamely kisebbséghez tartozónak. Emellett Magyarországon folyamatban van a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti biztosi - ombudsman - rendszerének kialakítása. Ez az intézmény a többi között felügyeli a kisebbségi jogok érvényesülését, s hallatja hangját a kisebbségeket érintő törvények megalkotásánál. Az ombudsman-rendszer kialakításával Magyarország gyakorlatilag egy korszerű európai jogintézményt honosít meg. Végezetül az üzenet arra kéri az RMDSZ-t, hogy képviselői személyes tapasztalatok gyűjtésére látogassanak el a magyar Parlamentbe.
Ugyancsak soron kívül kért szót Kónya Imre (MDF), aki a kormánykoalícióban résztvevő pártok kora reggel megtartott frakcióértekezletének állásfoglalását ismertette az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényhozói munka értékeléséről. A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja mélységes aggodalmát fejezte ki az önkormányzatok létrehozását szolgáló törvényhozói munka jelenlegi állapota láttán. (Mint ismeretes, az önkormányzati törvény tervezete az elmúlt héten heves ellenzéki bírálatokat váltott ki, s különösen kétségessé teszi a törvényjavaslat sorsát, hogy az ellenzéki erők ragaszkodnak az Alkotmány módosítását is érintő törvények minősített, azaz kétharmados szavazatarányú elfogadásához.) Kónya Imre - drámai szavakkal ecsetelve a törvény elfogadásának jelentőségét - emlékeztetett arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége ez év április 29-én megállapodást kötött azzal a céllal, hogy az Országgyűlés a kormányzati tevékenység megbénítására alkalmas, minősített többséget igénylő törvények körét ,,a szükséges mértékre,, korlátozza. A szovjet típusú tanácsrendszer felváltásának, a demokratikus helyi önormányzatok kiépülésének sürgőssége miatt kiemelkedően fontos volt, hogy az önkormányzatok létrehozásához szükséges részletes szabályok kikerüljenek a minősített többséggel meghozandó törvények közül. (folyt. köv.)
1990. július 16., hétfő 12:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ezért az MDF-SZDSZ megállapodás 4. mellékletének 3. pontja úgy rendelkezik: ,,az önkormányzati törvényeknél a kétharmados szabály kizárólag az Alkotmányba kerülő rendelkezésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák,,. A megállapodásban foglaltakat - mint egységes egészet - mindhárom képviselőcsoport elfogadta, és azt magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja. Ugyanakkor elvárja, hogy az SZDSZ haladéktalanul térjen vissza a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítéséhez. A kormánykoalíció pártjai hajlandóak minden ésszerű és elfogadható módosítási indítványt figyelembe venni, amennyiben azonban a beterjesztett alkotmánymódosítás nem kapná meg a minősített többséget a szavazás során, és a Magyar Köztársaság alkotmánya emiatt továbbra is a szovjet típusú tanácsrendszert tartaná fenn, akkor ennek minden következményéért a felelősség a megállapodást megszegő szabad demokratákat terhelné.
Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének nevében - ugyancsak soron kívüli hozzászólóként - válaszolt az állásfoglalásra. Mindenekelőtt kifogásolta, hogy a két párt ,,magánjellegű,, megállapodását a Parlament elé vitték. Indokolatlannak tartotta, hogy e kérdésben ügyrend előtt kapott szót Kónya Imre, hiszen még nem zárult le az önkormányzati törvény általános vitája. Az SZDSZ egyébként sem érzi úgy, hogy felrúgta a megállapodást. A Magyar Demokrata Fórum - illetve a kormányzó pártok - állásfoglalása olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben egyedül az ellenzéket terhelné a felelősség, amennyiben valamely tartalmi kérdésben nem sikerül a parlamenti pártoknak konszenzusra jutniuk, illetve a konszenzus hiányát nem sikerül pusztán erőpozícióból pótolni. Az SZDSZ nem kíván olyan megoldást elfogadni, amelyben egyszerűen általános megfogalmazások kerülnek az Alkotmányba, s ezért az önkormányzati törvény tényleges tartalmát már egyszerű szótöbbséggel is elfogadtathatják. Az SZDSZ szakértői megfeszített munkával készítették el tervezetüket, amely alapját képezheti a parlamenti pártok konszenzusának. E tervezet kidolgozása nem a parlamenti munka hátráltatását jelentette, hanem azt szolgálta, hogy időben meg lehessen tartani az önkormányzati választásokat. Az elnöklő Szabad György javaslatára a napirenden kívüli vitát egyelőre ,,befagyasztották,, - s az önkormányzati törvény problémakörét a tárgysorozatnak megfelelő helyen és időben veszik elő. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:32
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (5. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
(A két soron kívüli felszólalás is előre vetíti, hogy az önkormányzati törvény, illetve az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítás folytatódó általános vitája során heves összecsapás várható a kormánykoalíció, illetve az ellenzéki pártok között. Erre a szinte áthidalhatatlannak látszó ellentétre utal az is, hogy a kormánykoalíció részes pártjai az ülés szünetében - az önkormányzati törvény plenáris vitáját be sem várva - nemzetközi sajtótájékoztatót hívtak egybe, amelyen éles kritikának vetették alá a Szabad Demokraták Szövetségének a törvénykezés során tanúsított magatartását, illetve az önkormányzatokról készített ,,ellentervezetét,,. A többi között elhangzott, hogy a szabad demokraták ,,útszéli hangon,, támadják képviselőtársaikat, tervezetük koncepciótlan, inkoherens, megbénítja az önkormányzati választások előkészítését.)
Utolsó soron kívüli felszólalóként kapott szót Tarján Lászlóné. A Független Kisgazdapárt képviselője választópolgárai véleményét tolmácsolta. Az emberek az országgyűlési közvetítések nyomán úgy vélik, hogy felháborító érdektelenség, figyelmetlenség tapasztalható a Parlament soraiban. Gyakoriak a személyeskedő, időhúzó felszólalások, amelyek aláássák a törvénykezési munkát. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:37
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülészaka - hétfői ülésnap (6. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításának részletes vitájával, pontosabban a részletes vitában benyújtott újabb módosító javaslatok megtárgyalásával folytatták munkájukat a törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által eredetileg benyújtott javaslatot fogadták el, amelyet - mivel azt a képviselő visszavonta - Kutrucz Katalin (MDF) terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően az Országgyűlés évente legalább kétszer dönt.
A vitában az érintett tárcák képviselői is állást foglaltak. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára felajánlotta, hogy a tárca és a kormány félévente megteszi a ,,karbantartó,, intézkedéseket a családi pótlék értékének megőrzésére. Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nemcsak a Parlamentnek van felelőssége a családokkal szemben, hanem a kormánynak is. Ígéretet tett arra: a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a családi pótlékot - szükség szerint - a lehetséges legnagyobb mértékben emelje.
A T. Ház a módosító javaslatot elfogadta, s 285 igen, 4 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett módosította a családi pótlékról szóló törvényt.
A képviselők Szabad György vezetésével ezután ügyrendi polémiát folytattak, amelynek lényege: miként tárgyalják az SZDSZ által beterjesztett önkormányzati ,,ellentörvény-tervezetet,,. A jelenleg érvényes házszabályok ugyanis nem rendelkeznek arról az esetről, amikor a kormány beterjesztett törvényjavaslatával szemben az Országgyűlésnek egy teljesen új törvényjavaslatot kell megvitatnia. Végül is Szabad György az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta a döntést, nevezetesen: a bizottság vizsgálja felül és foglaljon állást arról, hogy a képviselők esetleg az egyszer már elfogadott tárgyalási rendtől eltérő módon vitassák meg az SZDSZ ,,ellentörvényét,,.
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság nevében Salamon László (MDF) obstrukcióval vádolta az SZDSZ-t. Mint mondotta: a szeptember 30-ig hátralévő idő nem elegendő a szakmailag is megalapozott módosításokra. A javaslatok sokasága és az idő rövidsége együttesen pedig jelentősen lecsökkenti az eredményes helyi választások lehetőségét. Kérte az ellenzék tagjait, gondoljanak felelősségükre, ne tegyék lehetetlenné a kormány munkáját, hiszen ezzel megfosztják az országot a helyi rendszerváltás lehetőségétől, konzerválják a tanácsi rendszert, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi kiskirályok tovább élősködjenek. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:59
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülészaka - hétfői ülésnap (7. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Jó lenne elkerülni, hogy az önkormányzati választások a pártharcok színterévé váljanak. A nemzet azt várja az Országgyűléstől, hogy a helyhatósági választások törvényes előfeltételeit alakítsa ki sikerrel - fejtette ki a képviselő.
Juhász Pál (SZDSZ) visszautasította az obstrukció vádját. Hangsúlyozta: az új jogszabály-tervezet teljes egészében a korábban meghirdetett alapelveknek felel meg. Az SZDSZ egyébként azért nyújtott be teljes törvénytervezetet, hogy az egyedi javaslatok sokasága ne lassítsa a munkát. A két módosító javaslat-csokor is ezen alapelvhez igazodik - mutatott rá a képviselő, majd arról szólt, hogy a kormány által előterjesztett törvényjavaslaton két vonulat húzódik végig. Az egyik, hogy az új rendszer azonnal folytatható legyen, a másik pedig, hogy a kormánynak pénzügyileg nehéz helyzetben is legyen lehetősége a beavatkozásra. Elismerve a folyamatosság szükségességét, felhívta a figyelmet arra, hogy az előnyök mellett a törvényjavaslat e vonásai sok hátrányt okoznak. Nem különülnek el világosan a központi és a helyi hatalom feladatai, s egyebek között hiányos a helyi önállóság feltételeinek megteremtése is. A szabad demokraták módosító javaslatainak célja, hogy ne csupán hatalomváltás legyen, hanem megtörténjen a rendszerváltozás is, tudomásul véve azt is, hogy ez együtt jár a pártharcok felerősödésével.
Kőrösfői László (MSZP) leszögezte: éppen a kormánypárti hozzászólások lassítják a törvénytervezet fölötti vitát, az ellenzék igyekszik konstruktív javaslatokkal hozzájárulni a vitához. Ahhoz azonban, hogy eredményt érjenek el, elengedhetetlen néhány alapkérdés tisztázása: a fogalmak pontos meghatározása, a feladatok elhatárolása. Éppen ezért a törvénytervezet érdemi átdolgozásra szorul. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 15:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (8. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az önkormányzati törvényjavaslat általános vitáját az ebédszünet idejére függesztette fel az Országgyűlés. A képviselők - pártállásuktól függően - túlnyomórészt továbbra is támadták, illetőleg védték a törvény tervezetét, elfogadásra, illetőleg elutasításra ajánlva azt a T. Háznak. Ungár Klára (Fidesz), Pusztai Erzsébet (MDF), Wekler Ferenc (SZDSZ) is kifejtette: jó önkormányzati törvényt a csatlakozó törvények hiánya miatt nem lehet alkotni, ám abban valamennyien egyetértettek, hogy az önkormányzati választásokat szeptember 30-án mindenképpen meg kell tartani. Az ellenzéki képviselők közül többen hangsúlyozták: a most készülő törvényt ideiglenesnek kell tekinteni, mert hiányoznak azok az alapvető gazdasági feltételek, amelyek nélkül az önkormányzatok nem képesek sikerrel működni.
A törvénytervezet egyik koncepcionális hibájának rótták fel, hogy abban a központi hatalom túlságosan nagy beavatkozási lehetőséget kap; a mindenkori kormány így beleszólhat az önkormányzatok életébe. A polgármesteri, a főispáni intézményen keresztül például jogszabályokkal, a megye rendeletalkotással, a kormány pedig közvetlen jogszabályalkotással irányíthatja a helyi testületeket.
A közügyek és a partikuláris érdekek összehangolása lehetetlen, ha nincsenek garanciák a kisebbségek jogainak érvényre jutására, az elmaradott térségek gondjainak megoldására, a gyors felzárkózásra - hangsúlyozta hozzászólásában egyebek között Remport Katalin (MDF), Derdák Tibor (SZDSZ), Wekler Ferenc (SZDSZ).
Több javaslat is elhangzott a délutáni vitában: Horn Gyula (MSZP) azt indítványozta, hogy - mivel a nagy számú módosító javaslat immár áttekinthetetlenné és követhetetlenné teszi a vitát, és félő, hogy a valóban alaptörvény értékű jogszabálytervezet fogyatékossásait nem sikerül kiküszöbölni - a hat parlamenti párt, illetőleg a függetlenek állítsanak fel egy bizottságot. E testület július végéig hangolja össze az alapvető kérdésekre vonatkozó javaslatokat, amelyekről aztán az Országgyűlés dönt. Oláh Sándor (FKgP) - hangsúlyozva, hogy csupán a maga nevében szól -, azt indítványozta: tárca vonja vissza átdolgozásra a törvényjavaslatot, illetőleg dolgozza azt át.
A délutáni szünetben az SZDSZ invitálta sajtótájékoztatóra az újságírókat. Ezen a frakció tagjai az MDF néhány órával korábbi hasonló rendezvényén a szabad demokraták önkormányzati ,,ellentervezetével,, kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre kívántak választ adni. (folyt. köv.)
1990. július 16., hétfő 19:23
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (9. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Mint fogalmaztak: nem fedi a valóságot az, ahogyan a fórum képviselői a különböző szakértői véleményeket minősítették. Hangsúlyozták azt is, hogy nem értenek egyet a beterjesztett törvényjavaslat koncepciójával, ezért dolgozták ki az új indítványt.
Délután a téma ismét terítékre került: Józsa Fábián (MDF) azzal vádolta Juhász Pál (SZDSZ) képviselőt, hogy frakciója megengedhetőnek tartja a tanácsi rendszer fenntartását. Juhász Pál, majd később Wekler Ferenc kijelentették: nem kívánják a tanácsi rendszer fenntartását, sőt az SZDSZ éppen azért nyújtotta be módosító javaslatait, hogy az önkormányzati törvény megalkotása után mindenképpen meg lehessen tartani a helyi választásokat. Igaz, ehhez a választójogi törvény napirendre tűzése és módosítása is szükséges - mondották.
A törvényhozók 18.30 előtt néhány perccel fejezték be munkanapjukat. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy mivel e témához még többen hozzá kívánnak szólni, a törvényjavaslat általános vitáját a következő hétfőn folytatják. Kedden reggel a T. Ház várhatóan megkezdi az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. (MTI)
1990. július 16., hétfő 19:24
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|