|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
|
Demokratikus lemaradás
|
----------------------
München, 1990. január 30. (SZER, Magyar híradó) - Kende Péter a szomszédok demokratizálódási folyamatának ütemével hasonlítja össze a miénket - és sajnos lépéshátránytól tart.
- Kezdettől fogva világos volt, a demokratikus politikai versengés kifejlődéséhez idő kell, hogy a magyar választónak - mielőtt az urnák elé lép - előbb meg kell ismerkednie a többpártiság mibenlétével. Így történt, hogy túlságosan előrehozott választásokat senki sem szorgalmazott, ámbár abban egyetértés volt, hogy az 1985 tavaszán megválasztott jelenlegi országgyűlés már egy ideje túlélte magát.
Az általános választást még az is halasztotta, hogy a kormánypárt 1989 őszére, vagy legkésőbb idén januárra, köztársasági elnökválasztásokat akart kiírni. Ez - mint tudjuk - nem sikerült, de az erre vonatkozó vita is időt követelt és így alakult, hogy az első szabad országgyűlési választásokat a köztársaság ideiglenes elnöke végül is március végére írta ki.
Azt hiszem ez a döntés már eredetileg is indokolatlanul hosszú haladékot adott a pártok felkészülésére. Ez a döntés ugyanis decemberben született, amikor belpolitikailag a frontok már nagyjából kitisztultak és a választóknak már nem volt feltétlenül szükségük további, több mint negyedéves újabb gondolkodási időre.
De ami ennél is súlyosabb, decemberben Közép-Kelet-Európa már teljes egészében benne volt abban a forradalmi konvulzióban, amely a Berlini Fal megrepedésével kezdődött és a cseh forradalommal folytatódott, majd pedig Ceausescu bukásával tetőzött - ideiglenesen. (folyt.)
1990. január 30., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Demokratikus lemaradás - 1. folyt.
|
Magyarország addig Lengyelországgal együtt a változások egyik előharcosa volt, előcsatára volt. 1989 november-decemberében viszont lépéshátrányba került. Miközben körös-körül reszketett egész Kelet-Közép-Európa, Magyarország nyugodt méltósággal szinte zavaró nyugalommal haladt tovább a maga megtervezett útján.
Azoknak, akiket aggasztott a lépéshátrány - mint jómagamat is -, meg kellett elégedniük azzal a vígasszal, hogy az első szabad választások mégiscsak Magyarországon lesznek, s ez tegnapig igaz volt. Tegnap azonban új fejlemény állt be.
A keletnémet politikai erők az országban kialakult politikai zűrzavart már olyan tarthatatlannak érzik, hogy májusról március 18-ra hozták elő a Német Demokratikus Köztársaság jövőjét eldöntő szabad választásokat. Ezzel Magyarország utolsó lépéselőnyét is elvesztette.
Gondoljunk csak bele, a világ figyelmét március 18-ikán estétől az NDK-án belüli politikai ütközet kimenetele fogja foglalkoztatni. Magyarország népe pedig csak azután egy héttel fog az urnákhoz járulni - s ami még ennél is szerencsétlenebb - végleges eredmény nem lesz április 2-ika előtt, mert hiszen ehhez meg kell várni a második fordulót is.
Véleményem szerint a magyar politikai erőknek, kormánynak és ellenzéknek föl kellene vetniük egymás között azt a kérdést, nem kellene-e az első fordulót valamivel előbbre hozni, például március 15-ikére, amely amúgy is jelképektől súlyos nap, és március 25-ikén már csak a második fordulót megtartani.
Ennek az volna az előnye, hogy mégis csak Magyarországon történnék az első szabad választás ezen a tavaszon. Néhány nap ide vagy oda nem fontos - gondolják talán egyesek. Ez igaz általában, de nem most. Jobb volna, ha Magyarország nem vesztené el jelképesen sem azt a bizonyos nehezen megszerzett első helyet. +++
1990. január 30., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|