|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
|
A magyarországi áremelések hatása
|
---------------------------------
München, 1990. január 12. (SZER, Világgazdasági magazin) - Baráth Edina a legutóbbi áremelkedések kapcsán a magyar életszínvonal alakulását veszi szemügyre:
- Az elmúlt héten benzinkutak előtt kígyózó kocsisorok várakoztak, most csak néha bukkan fel egy-egy kósza autó a töltőállomásoknál. A nemrég még zsúfolt hentesüzletekben ezekben a napokban húst, illetve vásárlót is csak hébe-hóba látni. Ennek nem pusztán az ünnepek utáni szokásos csendesség az oka, hanem a januári áremeléseket megelőző felvásárlási láz. Ekkor sokan megtöltötték éléskamrájukat, bízva abban, hogy az elraktározott élelem, ha nem is örökké, de rövid ideig még elegendő lesz.
A lakosságot sokkolta az áremelések mértéke. Az emberek elkeseredtek, elbizonytalanodtak. Vannak, akik még igazán fel sem fogták a valós hatásokat. Mások azonban indulatosak. A hírek szerint vállalatoknál sok helyen sztrájkoktól kell tartani.
A szakemberek többsége egyetért a kormány álláspontjával, hogy a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben nincs fájdalommentes megoldás. A költségvetési deficit megfékezése és a piacgazdaságra való áttérés érdekében szükség van a fogyasztói ártámogatások csökkentésére.
A lakosság nagy részében azonban joggal merül fel a kétely: mi garantálja, hogy éppen ez a mostani igen nagy áremelés majd valóban összefügg az évek óta ígért gazdasági szerkezetváltással. Ráadásul a szabadárak miatt félő, hogy az infláció menthetetlenül elszabadul. (folyt.)
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarországi áremelések hatása - 1. folyt.
|
A január 8-ikától bevezetett fogyasztói árszínvonal-növekedés az élet majdnem minden területét érinti: az élelmiszereket, élvezeti cikkeket, a közlekedést, a lakbért. A Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi Minisztérium becslése szerint az alapvető élelmiszerek ára átlagosan 35 százalékkal, az élvezeti cikkeké 25 százalékkal emelkedik.
Fajd Gáspár, a KSH főosztályvezetője kérdésemre elmondta: a mostani áremelés a lakossági fogyasztás körülbelül egyharmadának, átlag 30 százalékos árnövekedését jelenti. Tehát önmagában 10 százalékos inflációs hatása van éves viszonylatban. A tavalyról áthúzódó árnövelések 6-7 százalékot jelentenek. Ha nagyobb központi áremelések már nem lennének 1990-ben, akkor is havonta 0,5-1 százalékkal kúsznak felfelé az árak. Így szinte bizonyos, hogy a tervezett 19,5 százalékos inflációt túl fogjuk lépni. Ezért kétséges, hogy a várhatóan 20 százaléknál nagyobb árszínvonal-növekedés és a hivatalosan prognosztizált 17 százalékos átlagbéremelés mellett hogyan tartható az Országos Tervhivatal által becsült 2-2,5 százalékos reálbércsökkenés.
Fajd Gáspár szerint már régen időszerű lenne a szociálpolitikai intézményrendszer felülvizsgálata. Kisebb rétegekre kellene koncentrálni, de ők kapjanak hathatósabb támogatást. Ugyanis a szociális segítség különösen a szegény rétegeknél nem fedezi az inflációs hatást. A nyugdíjemelés és a családi pótlék sem tartja meg reálértékét 1990-ben.
Érdekes, hogy a létminimum alatt élők száma nem nőtt jelentősen 1989-ben. A társadalmi minimum alatt élők száma viszont emelkedett. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy az elszegényedés a középrétegeket érinti legjobban. Az 1989-ben megállapított 4.200 forintos létminimumot a kormány elfogadta 1990-re vonatkozóan, mikor az infláció minimum 20 százalékos lesz, a szegény rétegeknél pedig még nagyobb. (folyt.)
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarországi áremelések hatása - 2. folyt.
|
A KSH 10 részre osztja a lakosságot a jövedelemviszonyok alapján. Becslésük szerint 1989-ben körülbelül egymillió embernél az egy főre jutó átlagjövedelem csupán 3.400 forint. Szomorú tény, hogy 1989-ben a legalacsonyabb nyugdíj 2.800 forint volt, az idén 3.500 forint lesz.
Hogyan alakult a lakosság fogyasztási szerkezete tavaly?
A Központi Statisztikai Hivatal 1989 első háromnegyed évének kiskereskedelmi forgalmáról készített felmérést. Ennek alapján becsülhető, hogy a lakosság körülbelül 3-4 százalékkal kevesebb nyers húst, 7 százalékkal kevesebb tejet, tejterméket, 8-9 százalékkal kevesebb gyümölcsöt, zöldségfélét vásárolt. Az élvezeti cikkeknél - különösen az égetett szeszesitaloknál - néhány százalékos növekedés tapasztalható. A tartós fogyasztási cikkeknél emelkedett a színes tévék, gépkocsik forgalma, és a legtöbbet a mélyhűtőkből, fagyasztókból adtak el.
Nagymértékben csökkent a ruházati termékek vásárlása, ezen belül is a gyermekkonfekcióé. Ennél 30-40 százalékos volt a forgalom visszaesése. Várhatóan ezek a tendenciák 1990-ben tovább erősödnek. Az idén valószínűleg a lakosság nagy része a ruházkodással spórol, s csökkenni fog az élelmiszervásárlás is - különösen a szegényebb rétegeknél.
Az év során tehát a tavalyinál is valamivel kevesebb húst, gyümölcsöt, tejet fogyasztunk majd. +++
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|