|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság ülése
|
------------------------------ München, 1989. október 3. (SZER, A mai nap) - Ma délelőtt sajtótájékoztatót tartott az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplésére alakult Október 23. Bizottság. Szilágyi Sándor tudósít Budapestről: Az Október 23. Bizottság képviselői négy kérdéskörröl tájékoztatták az újságírókat. Először Fónay Jenő ismertette a bizottság létrejöttének történetét. Elmondta, hogy a Politikai Foglyok Szövetsége augusztus 23-ikára 41 pártot és szervezetet hívott össze a Jurta Színházba, pártállásra való tekintet nélkül. Ebből nőtt ki végül a most már csak ellenzéki pártokat és szervezeteket, összesen 24-et magába tömörítő Október 23. Bizottság, melynek alapelve: a forradalomra emlékezve nem érvényesülhetnek szűkös pártszempontok. Ezután Deutsch Tamás ismertette az október 23-iki megemlékezések forgatókönyvét. A békés demonstrációk három helyszínről indulnak, s este 6 órakor találkoznak a Parlament előtt. Az első helyszín a legendás Corvin köz, ahol déli 1 órakor az egykori főparancsnok, Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen az egybegyűltek átmennek a szemközti Kilián laktanyához, hogy meghallgassák Malétár Pálné Gyenes Judit és Márton András emlékező szavait, majd a rádióhoz vonulnak, ahol emléktáblát helyeznek el, s végül csatlakoznak a Parlament előtt gyülekezőkhöz. A másik, a budai találkozási pont is történelmi helyszín. Délután 2 órakor a műegyetem Gellért téri oldalánál Mécs Imre és Erdélyi Tibor az egykori, egy mai műegyetemista pedig a mai egyetemista fiatalok nevében tesz hitet a forradalom mellett. Az itt összegyűltek a Bem térre vonulnak, ahol Sebestyén Lászlót, Für Lajost, valamint kelet-európai ellenzéki szónokokat hallgathatnak meg, majd a Bem térről átvonulnak a Parlamenthez. (folyt.)
1989. október 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Október 23. Bizottság ülése - 1. folyt.
|
A harmadik helyszín a Hősök tere. Itt 15 óra 30 perckor Zimányi Tibor és Hornyák Tibor szónoklata mellett megkoszorúzzák az ismeretlen katona síremlékét, és innen vonulnak a Parlamenthez, ahol Fónay Jenő, Rácz Sándor, Vittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond emlékbeszédet. A megemlékezések forgatókönyve után Hornyák Tibor elmondta a sajtó képviselőinek: az Október 23. Bizottság szeptember 25-iki keltezésű nyilatkoztatát egyetlen lap sem közölte - alighanem központi pártutasításra. Végezetül a kérdésekre adott válaszokból tájékozódhattunk az október 23-iki emlékünnepségek szervezési körülményeiről. Mint megtudtuk, a gyűléseket a bizottság az 1989. 3., úgynevezett gyülekezési törvény előírásainak megfelelően, szabályosan bejelentette. A szervezők százezres nagyságrendű ünneplő tömegre számítanak. Rendező gárdát - körülbelül 1500 főt - a szervezetek maguk állítanak ki. Rendőri közreműködést, rendfenntartó erőket nem vesz igénybe a bizottság. Az emléktáblák elhelyezését természetesen előre egyeztették az érintett intézmények, például a Magyar Rádió vagy az egykori Kilián laktanya illetékeseivel. Végül: a bizottság bízik benne, hogy október 23-ikáig lekerül a vörös csillag a Parlament tetejéről, és így nem korbácsolja majd fel a forradalomra - helyszínről lévén szó - az október 25-iki véres sortűz áldozataira emlékező tömeg kedélyét. +++
1989. október 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|