|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata
"A rádió Vasárnapi Újságjában
elhangzott Csurka-jegyzetről inodokolatlanul tovább folyó sajtóvita
kapcsán:
1. Az MDF Országos Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a
kommunista pártdiktatúra maradványai elleni küzdelmet minden téren
következetesen folytatni kívánja.
2. Az elnökség kívánatosnak tartja, hogy a szervezet minden
megnyilatkozásának stílusa is emelkedett legyen, alkalmazkodva
politikai kultúránk kívánatos fejlődésének követelményeihez.
3. Az elnökség nemcsak félreérthetetlenül elhatárolja magát
minden antiszemita megnyilvánulástól, hanem kész arra, hogy teljes
határozottsággal szembeszálljon minden ilyen irányú nyílt, vagy
burkolt izgatással, s ugyanakkor az antiszemitizmussal való
alaptalan rágalmazással is."
SZER, Hírek, 10.00:
MTI cáfolat
"A Magyar
Távirati Iroda bukaresti tudósítója cáfolta a Nyugatnémet DPA
pénteki jelentését, amely szerint Erdélyben haláleseteket okozó
összecsapások voltak románok és magyarok közt.
A tudósító rámutatott arra, hogy Erdélyben az elmúlt napokban
voltak ugyan ellentétek és feszültségek különböző kérdésekkel
kapcsolatban, de nem történt semminemű tragédia."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (1. rész)
|
1989. december 18., hétfő - Nem sokkal 10 óra után hétfőn megkezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszaka. Az ülés sorsdöntőnek ígérkezik, hiszen a képviselőknek ezen a plénumon kell dönteniük a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetés tervezetéről, a kormány egyéves programjáról. A tét: megőrizhető-e az ország kormányozhatósága, fenntartható-e a békés átmenet, és sikerül-e a gazdasági válság továbbmélyülését megakadályozni, a fizetésképtelenséget elkerülni. A képviselők várhatóan arról is határoznak, hogy idő előtt feloszlassák-e az Országgyűlést.
Az ülésszakot Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke nyitotta meg, s bejelentette, hogy két képviselő, Bodorné Danka Márta (Bács-Kiskun m., 2. vk.) és Simon Béla (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 6. vk.) lemondott mandátumáról. A Parlamentben így a mandátummal és szavazati joggal rendelkező képviselők száma 376-ra csökkent. Ezután köszöntötte a miniszterelnök meghívására hazánkban tartózkodó Helmut Kohlt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját, aki megjelent az Országgyűlés hétfői ülésén. Fodor István kiemelte: Helmut Kohl személyében a Magyar Országgyűlés tagjai azt az államférfit üdvözlik, aki egy új békerend megteremtéséért harcol. Ennek jellemzője a szabadság, az önrendelkezés és az emberi jogok tiszteletben tartása, s Európa megosztottságának megszüntetése. Helmut Kohl féltő gondozója az európai népek közös kultúrájának, annak a legerősebbb köteléknek, amely Európát összefogja. Kifejezte meggyőződését, hogy az NSZK kancellárjának magyarországi látogatása tovább erősíti a történelmi hagyományokon alapuló baráti kapcsolatokat a két ország között. Ezután Helmut Kohl beszédet mondott a Tisztelt Ház tagjai, valamint a nagy számban megjelent vendégek előtt. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 10:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (3. rész)
|
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: síkra fog szállni azért, hogy minél gyorsabban megkezdődjék a vízumkötelezettség megszüntetéséről, és az ezzel kapcsolatos kérdésekről szóló tárgyalások sorozata. - A két nép közötti hídépítésben fontos szerepet vállalhatnak a Magyarországon élő németek is. Az a példaszerű és iránymutató nemzetiségi politika, amely Magyarországon a helsinki záróokmány alapján kialakult, lehetővé teszi, hogy a magyarországi németek könnyű szívvel úgy döntsenek: ittmaradnak szülőföldjükön, itt építsék fel egzisztenciájukat, gyermekeik jövőjét. Az NSZK segítséget fog nyújtani a magyarországi németeknek nyelvük, kultúrájuk, hagyományuk megőrzéséhez, ami az egész magyar nép javára fog válni. A két ország gazdasági együttműködéséről szólva Kohl kancellár rámutatott: a beruházások elősegítését és védelmét szolgáló kétoldalú szerződés fokozta Magyarország vonzerejét a befektetést kereső magántőke körében. Az eddig megalakult több mint 200 német-magyar vegyesvállalat máris jó időközi mérleget jelent. A lehetőségek azonban még távolról sincsenek kiaknázva. Kohl kancellár ezért e helyről is felhívta a két ország vállalkozóit, elsősorban a kis- és középvállalatokat, hogy éljenek a szoros gazdasági együttműködés lehetőségével. Az NSZK vállalkozóit arra kérte: műszaki tudásukkal, kereskedelmi jártasságukkal járuljanak hozzá a magyar reformok sikeréhez. A kancellár emlékeztetett arra is, hogy az Európai Közösség 1988-ban - az NSZK elnöksége idején - ütötte nyélbe az első kereskedelmi és együttműködési megállapodást a KGST egyik tagállamával, Magyarországgal. Ugyancsak az NSZK nyomatékos támogatásával határozta el a közelmúltban az EK az árucsere-forgalom liberalizálásának meggyorsítását, ami azt jelenti, hogy 1990. január 1-jétől kezdve a magyar áruk szabad utat kapnak a Közös Piac felé. E nyitás a nagy ,,belső piac,, 1992-ben esedékes kiteljesedése szempontjából szinte beláthatatlan jelentőséggel bír. Ezen kívül igen jelentős az Európai Közösségnek az a szándéka, hogy 1 milliárd dolláros középtávú szerkezetátalakítási kölcsönnel segíti Magyarországnak a tervgazdaságból a piacgazdaságba vezető nehéz átmenetét. Az EK emellett arra törekszik, hogy sikeresen koordinálja a Nyugat segélynyújtó intézkedéseinek összességét. Ennek kapcsán Kohl kancellár egy ,,kényes,, kérdésről is szót ejtett: - Magyarország megállapodást készül kötni a Nemzetközi Valutaalappal egy teherbíró alkalmazkodási programról. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 12:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (2. rész)
|
A magas rangú vendég méltatta azt a szerepet, amelyet a magyar Országgyűlés játszott a reformok létrehozásában, s abban, hogy az ország megindulhasson a pluralizmus és a demokrácia útján. Magyarországon megnyílt az út egy demokratikus, alkotmányos alapokon álló állam megteremtése felé. Egy olyan állam felé, amely az emberi jogok tiszteletén, a polgári szabadságjog biztosításán, a kormány legitimációján alapul. Az NSZK a jövőben is hathatósan támogatni kívánja a reformok útján járó Magyarországot. A magyar reformok bátorságot és erőt adnak a kontinensen mindazoknak, akik síkra szállnak földrészünk békés, és szabad önrendelkezésre épülő jövőjéért. A magyar reformpolitika sikere döntő mértékben hozzájárult a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és nem utolsó sorban az NDK-ban folyó nyitási, megújulási folyamathoz. A parlament ülésszakára utalva Kohl kancellár hangoztatta: tudja, hogy nehéz lépések megtétele vár a Magyar Országgyűlésre, de - saját tapasztalatai alapján - arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy az ország jövőbeni fejlődése érdekében a parlamentnek, a képviselőknek is bátorságot kell tanúsítaniuk, még akkor is, ha népszerűtlen intézkedésekre van szükség. Mindezek a feladatok messzirelátást, az ország határát túllépő felelősségtudatot kívánnak, hiszen a magyar reformok sikere egész Európa számára is felmérhetetlen jelentőséggel bír. E nehéz úton - húzta alá ismételten a kancellár - Magyarország számíthat nyugati barátaira, mindenekelőtt a németekre. - A németek rendkívül nagy hálával tartoznak Magyarországnak. A két népet összekötő ezer éves történelmi múltban kiemelkedő helyet foglal el az idei év, amikor Magyarország az NDK-állampolgárok tízezrei előtt nyitotta meg a szabadság felé vezető utat. Magyarország ezzel döntő lökést adott az ország határain túl zajló reformtörekvéseknek. Az NSZK nem fogja elfelejteni a barátságnak és az embertársi szolidaritásnak ezt a megnyilvánulását - hangoztatta Kohl kancellár, egyben szívből jövő köszönetét tolmácsolta a magyar karitatív segélyszervezeteknek és az egyes magyar állampolgároknak, akik segítették a menedéket keresőket. A magyar-nyugatnémet kapcsolatok jövőbeni fejlesztése érdekében ,,tetterős együttműködésre,, hívta fel a tartományokat, a városokat és községeket, az egyházakat, hogy a nyílt határok Európájában, ahol csak lehet, segítsék a szabad polgárok találkozását. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 12:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Ez ügyben fontos feladat vár a magyar Országgyűlésre is, esetleg népszerűtlen törvényhozói intézkedések formájában - mondta. Hangoztatta, hogy nem áll szándékában a Parlament döntésébe beavatkozni, mégis azzal a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és messzire látó határozatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági struktúrájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépésekkel elképzelhetőek az együttműködés olyan formái, amelyek a régió reformországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai Közösségben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel szólt arról, hogy Magyarország a közelmúltban felvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország kérelmét. Helmut Kohl ,,okosnak és előretekintőnek,, ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: - Magyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. A helsinki folyamat nélkül Közép-, Kelet- és Dél-Európa országaiban nem vált volna lehetségessé a reformmozgalom kibontakozása és fejlődése, valamint a Nyugat és Kelet között nem fejlődhetett volna ki a bizalom, a leszerelés és a fegyverkezési ellenőrzés előrehaladásának elengedhetetlen előfeltétele. A máltai amerikai-szovjet csúcstalálkozó reményt ad, hogy ezen a téren a jövő évben további előrehaladás várható. Magyarország és az NSZK közös érdeke, hogy az európai hagyományos haderőkre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér, ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az NSZK kancellárja részletesen szólt a németföldön végbemenő ,,első békés forradalomról,, is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a forradalom értékelése Európa szívében - Keleten és Nyugaton egyaránt - a történelemmel szemben vállalt felelősséget, és messze tekintő józanságot kíván mindenkitől. Valamennyi érintett ország legitim biztonsági igényeit figyelembe kell venni. Mindaz, amit az emberek ma az NDK-ban követelnek, azt bizonyítja, hogy a szabadság, a szabad helyváltoztatás, a szabad önrendelkezés joga nem nyomható el tartósan. - Nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 13:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (5. rész)
|
Ugyancsak történelmietlen lenne, és nem érdemelne hitelt az az állítás sem, hogy csak a németekre tartozik: rendelkezhetnek-e szabadon sorsukkal, s ha igen, hogyan, illetve szomszédaikkal együtt járják-e útjukat, vagy szomszédaik ellen. A fájdalmas történelemre gondolva nagyon jól tudjuk, hogy ez a kérdés és az erre adott válaszunk nem hagyja közömbösen sem keleti, sem nyugati szomszédainkat. Sőt, ezen túlmenően a németek szomszédaik biztonságáért is felelősek, és érzéseiket figyelembe kell venni - fejtette ki. Kohl kancellár emlékeztetett arra, hogy hamarosan vége annak az évszázadnak, amelynek első ötven éve végtelen sok szenvedést, halált, fájdalmat és gondot hozott az embereknek, nem utolsó sorban a németek által elkövetett tettek miatt. Ezért fontos, hogy a németek éljenek a történelem adta eséllyel az évszázad utolsó évtizedében, hogy a béke, a szabadság, az igazságosság érdekében tevékenykedjenek. - A német nép az NDK-ban és az NSZK-ban is egyet szeretne, egy a szíve vágya: a béke tartós legyen, és németföldről ne induljon ki soha többé félelem, hanem béke, békevágy és a népek közötti megértés. Az NSZK-ban élők kezdettől fogva hitet tettek és tesznek az Európai Közösségben és az Atlanti Szövetségben vállalt tagságuk mellett, és a szabad népek közösségéhez tartozónak tekintik magukat. Németország a jövőben nemcsak az Európai Közösségbe kíván integrálódni, hanem a helsinki folyamatban is kifejezett teljes Európába. Igazságos és tartós európai békéért dolgozik, amelyben a német nép is visszanyerheti szabad önrendelkezés útján egységét. Helmut Kohl rámutatott: az NSZK az NDK-ban élő honfitársai döntését - bárhogy is foglalnak állást - el fogja fogadni, és tiszteletben tartja majd. Remélik viszont, hogy szomszédaik is így cselekednek. Ezzel világosan lemondanak minden ,,egyéni,, német vállalkozásról, külön útról, és minden visszafelé néző nacionalizmusról. Végezetül hangoztatta: - Mi németek hálásan méltányoljuk, hogy Magyarország kormánya és népe nemcsak ez év nyara óta mutat mélyreható érdeklődést sorsunk iránt, és osztozik gondjainkban - mint ahogy mi is hagyományos baráti összetartozásból fakadó együttérzéssel követjük Magyarország útját. A kancellár szívből jövő köszönetet mondott mindazért, amit Magyarország - különösen ebben az esztendőben - a németekért tett, és ünnepélyesen ígéretet tett arra, hogy az egyre szorosabban egybefonódó Európában a két ország egymás mellett fogja járni az útját. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 13:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Helmut Kohl beszéde után Fodor István emlékeztette a képviselőket: az elmúlt ülésszakon létrehozták az új ügyrendi bizottságot, és egyben felkérték arra, hogy tegyen javaslatot a Ház szavazással kapcsolatos szabályainak módosítására, figyelembe véve a szavazógép alkalmazását, a szavazás nyíltságát. Az ügyrendi bizottság két változatot dolgozott ki. Az első változat szerint a képviselők továbbra is a hagyományos módon, vagyis a szavazógomb megnyomásával szavaznak. A szavazás nyíltságát pedig az biztosítja, hogy az eredményről készített listát az újságírók részére ki kell adni. A második változat alapján a nyílt szavazás kézfelemeléssel és a szavazógomb egyidejű megnyomásával történne. Ez esetben a szavazatszámláló gép nem készít a szavazás eredményéről név szerinti listát. A határozathozatalkor a képviselők az első változatot fogadták el, vagyis nem változtatnak a szavazás eddig alkalmazott módszerén. Fodor István elmondotta, hogy a kormány a szeptemberi ülésszakon elfogadott törvénykezési programhoz képest újabb előterjesztéseket is benyújtott, kérve azok sürgős tárgyalását. Ezek közül a képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak, a másik kettő - a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről, valamint az 1990. évi lakáspolitikai intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatok - napirendre tűzését elfogadták. Az Országgyűlés megbízott elnöke elmondotta, hogy Nagy Sándor ----------- (országos lista) 27 képviselő támogatásával önálló indítványt nyújtott be, amelyben kérte a Parlament döntését az állami vagyon áron aluli kiárusításának, valamint a közösségek tulajdonában lévő ingatlanok külföldiek részére történő átadásának megakadályozása érdekében. Nagy Sándor bejelentette, hogy indítványát visszavonja. Döntését azzal indokolta, hogy eredményes konzultációt folytattak a szakszervezetek, a vállalatok képviselői a kormánnyal a tulajdonreformmal összefüggő kérdésekről. Olyan megállapodás született, hogy a kormány január végén beterjeszti az Országgyűlés elé az állami tulajdon védelméről, a dolgozói részvényvásárlás feltételeiről szóló törvényjavaslatokat. Ezt Nagy Sándor elfogadhatónak tartotta, ugyanakkor azt javasolta, hogy az Országgyűlés hozzon létre a januárig tartó átmeneti időszakra egy 3-5 tagú bizottságot, amely az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz kapcsolódva tanácsokat adhatna a jelenlegi privatizációs folyamattal kapcsolatban. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 13:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (7. rész)
|
Ez a bizottság addig működne, amíg meg nem kezdi a működését az állami vagyon védelmét szolgáló szervezet. Ezek után a 27 képviselő sem tartotta fenn az indítványt. Így annak megvitatását nem tűzték napirendre, ám a javaslatot az országgyűlési bizottság felállítására még a decemberi ülésszakon megtárgyalják. Ezután Fodor István arról tájékoztatta a Parlamentet: Márton János képviselő (országos lista) - közvetlenül a hétfői ülésszak megkezdése előtt - egy beadványt juttatott el hozzá, amelyben indítványozza, hogy az Országgyűlés milyen törvényeket alkosson meg, melyek végrehajtását függessze fel, illetve milyen törvények módosítására van szükség. Fodor István arra figyelmeztetett, hogy a Házszabály előírja: önálló indítványt az ülésszak előtt legalább 8 nappal korábban kell benyújtani. Sőt ahhoz, hogy a következő ülésszak napirendjére tűzhessék, 50 képviselő támogatásával sürgős tárgyalást kell kérni. Ilyen horderejű törvényjavaslatoknál e feltételektől nem lehet eltekinteni. Ezért azt javasolta, hogy az Országgyűlés a januári ülésszakon döntsön arról: a képviselő indítványát napirendre tűzzék-e. Ezzel Márton János is egyetértett. Fodor István a parlamenti bizottságok elnökeitől kapott felhatalmazás alapján javasolta: az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg az országgyűlési képviselőválasztások előrehozatalára, az ennek érdekében szükséges országgyűlési döntésre vonatkozó elnöki előterjesztést. Ugyancsak bejelentette, hogy Novák Béla képviselő (Pest m., 18. v.k.) korábban indítványozta a Büntető törvénykönyv gazdasági bűncselekményekről szóló fejezetének módosítását. A szeptemberi törvényhozási program felülvizsgálata során ez már nem került be az Országgyűlés programjába, ám a képviselő a törvénymódosítást újból szorgalmazta. A kormány a törvényjavaslatot januárban vagy februárban be tudja nyújtani a Parlamentnek. Megvitatására annak függvényében kerülhet sor, hogy az Országgyűlés a választásokig terjedő időszakban milyen rangsort állít fel a még megtárgyalandó törvényjavaslatokról. Még az ülésszak tárgysorozatának elfogadása előtt Südi Bertalan kért szót. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 13:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (8. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) az ügyrendhez ------------- kapcsolódóan arról szólt, hogy a mostani politikai helyzetben egyes sajtóorgánumok felelősségvállalás nélkül, a pluralizmusra hivatkozva mindent és mindennek az ellenkezőjét is kimondják, tekintet nélkül arra, hogy az állítások igazak-e vagy nem, s nem számolva a következményekkel. A sajtóbeli rágalmazást egyes képviselők sem kerülhették el. Felhívta képviselőtársai figyelmét e gyakorlat romboló hatására, hiszen, ha ,,a törvényhozók egzisztenciális léte nyilvánosan megkérdőjelezhető,, - mondotta -, félő, hogy a törvényhozásban bárkit el lehet hallgattatni olyanoknak, akiknek ehhez valamilyen érdekük fűződik. Ezért javasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szemben ezentúl a leghatározottabban védje meg a kárvallott képviselőket. Fodor István megkérdezte a képviselőt: saját esetében kér-e országgyűlési állásfoglalást. Ezt Südi Bertalan nem igényelte. A tárgysorozat vitájában Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) ----------------- bejelentette: összegyült 50 képviselői aláirás, amely már elegendő a név szerinti szavazás elrendeléséhez Bánffy Györgynek (Budapest, 4. vk.) az Országgyűlés feloszlatására tett indítványáról. Ezért kérdezte, hogy Bánffy György fenntartja-e indítványát? Bánffy György elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett indítványa ügyében az időközben folytatott tárgyalások során arra a megegyezésre jutottak, hogy a javaslatot, annak hordereje miatt ne egyéni, hanem a Parlament elnökének indítványaként tárgyalják. Megállapodott az Országgyűlés megbízott elnökével, hogy amennyiben a képviselők elfogadják a Fodor István által beterjesztett javaslatot, visszavonja egyéni indítványát. Ugyanakkor örömmel és megnyugvással fogadta, hogy a képviselőház valamennyi csoportja kevés kivétellel a Magyar Demokrata Fórum elnökségének álláspontjával egybehangzó véleményt nyilvánított az előzetes megbeszélések során. Fodor István megerősítette: e kérdésben elnöki előterjesztést kíván tenni. Amennyiben azonban azt a Ház nem fogadná el, Bánffy Györgynek módja lesz arra, hogy egyénileg visszatérjen indítványára. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) azzal a kéréssel fordult az ------------- elnökhöz, hogy a tárgysorozatba vegyék be a közvetlenül az ülésszak megkezdése előtt a kormány elnökhelyettéséhez beadott kérdését bizonyos áron alul kiárusítani szándékozott vállalatok, nevezetesen nagy vendéglátóipari egységek, szállodák eladása tárgyában. Az elmúlt napok romániai történései nyomán az ellenzéki demokrata parlamenti képviselők csoportja nevében indítványozta továbbá: az ülésszakon a Parlament foglaljon állást az emberi jogok romániai durva megsértése, Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen, s annak alapján a magyar kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint annak főtitkárához. Amennyiben a Parlament az állásfoglalást jóváhagyja, javasolja, hogy a Magyar Demokrata Fórum XIV. kerületi szervezete által hétfő estére a Hősök terén szervezendő csendes tüntetésre a Parlament küldjön külön delegációt. Fodor István javasolta, hogy Király Zoltán felvetését az országgyűlés külügyi bizottsága vizsgálja meg, s ha a bizottság úgy ítéli meg, arra még az ülésszak első napján térjenek vissza. Kovács András (Heves m., 10. vk.) tervezett interpellációját ------------- hiányolta a tárgysorozat felsorolásából. Kiderült, hogy csupán adminisztrációs hiba történt. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (10. rész)
|
Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megszavazása; 2/a A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/b A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/c A büntetésekről és intézkedésekről szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 3. Az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 5. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról törvényjavaslat megtárgyalása; 6. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása; 7. Az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztató megtárgyalása; 8/a A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre tett javaslat megtárgyalása; 8/b A lakásgazdálkodás 1990. évi intézkedéseihez törvényjavaslat(ok) megtárgyalása; 9. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 10. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 11. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 12. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 13. A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat előkészítésével, illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény esetleges módosításával kapcsolatos tájékoztató; 14. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározására vonatkozó javaslat; 15. A népszavazással összefüggő kérdésekben történő határozathozatal; 16. Az egészségügyi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 14:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (11. rész)
|
17. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 18. Bizottsági személyi javaslatok megtárgyalása; 19. Interpellációk, kérdések megtárgyalása; 20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek. A soros elnök emlékeztette képviselőtársait arra, hogy a novemberi ülésszakon dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár már elmondta a törvényjavaslat szóbeli kiegészítését, és a testület lezárta annak vitáját, azonban akkor nem hoztak határozatot. Mivel módosító indítványt a képviselők nem nyújtottak be, a törvényjavaslat egészéről szavaztak: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. Ezután a büntető jogszabályok módosítását tárgyalták a törvényhozók. Az igazságügyminiszter benyújtotta a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló tövényjavaslatokat. Mivel a három törvényjavaslat tartalmilag szorosan összefügg, a soros elnök indítványozta együttes tárgyalásukat. Ezzel az Országgyűlés egyetértett azzal a megkötéssel, hogy külön-külön hoznak határozatot. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében arról ------------------ szólt, hogy valamennyi módosító javaslat a szigorított őrizet megszüntetését indítványozza. A szigorított őrizet intézménye a Büntető törvénykönyvben szabályozott intézkedés. Az 1974-ben bevezetett intézkedés célja az volt, hogy megteremtsék a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes, visszaeső bűnözők elleni hatékony fellépés büntetőjogi eszközeit. Ennek érdekében olyan biztonsági jellegű szabadságelvonást vezettek be, amelyet a bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés után hajtanak végre. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 14:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (12. rész)
|
A jelenlegi szabályozás szerint a szigorított őrizet azzal a többszörös visszaesővel szemben alkalmazható, akit már legalább háromszor ítéltek el egy évet meghaladó szabadságvesztésre, az újabb bűncselekmény elkövetésekor betöltötte 20. életévét, és az újabb bűncselekmény miatt legalább két évi szabadságvesztés büntetést kapott. Az ilyen esetekben a bíróság mérlegeli, hogy szükség van-e szigorított őrizetre, amelynek leghosszabb tartama a törvény szerint öt év. A szigorított őrizet intézménye mind a jogtudomány képviselői, mind a gyakorlati szakemberek körében vitát, ellenkezést váltott ki. A szigorított őrizet nem töltötte be szerepét, a gyakorlatban számos esetben növelte a bűnelkövető szembenállását a társadalommal, mert az elítélt áldozatnak tekintette magát, igazságtalannak érezte, hogy büntetésének letöltése után még újabb hátrányt kellett elszenvednie. A szigorított őrizet intézménye a nemzetközi joggyakorlatban is vitatottá vált, egyes országokban ma már egyáltalán nem alkalmazzák. A törvényjavaslatok a három jogszabály azon rendelkezéseit iktatják ki, amelyek a szigorított őrizetre vonatkoznak. Az igazságügyminiszter szólt arról is, hogy a szigorított őrizet intézményének hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy enyhülnek a bűnözés visszaszorítására tett erőfeszítések. Annál is inkább, mert nőtt a bűnelkövetések, azon belül is az ismeretlen tettesek által elkövetett cselekmények száma. Ám azt tudomásul kell venni - mondotta a miniszter -, hogy a gyakorlatban a szigorított őrizet kudarcot vallott, megszüntetése tehát indokolt. Az igazságügyi kormányzat megindította a demokratikus jogállam kiépítéséhez szükséges jogi reformot, megkezdődött egyes magas szintű jogszabályok revíziója, ennek részeként elemezéseket, vizsgálatokat végeztek, s ennek egyik eleme a szigorított őrizet intézményének megszüntetése. Az általános és a részletes vitát az Országgyűlés együttesen folytatta le. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a törvényjavaslatokat megtárgyalta, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyülés - első nap (13. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) egyetértett az igazságügyminiszter --------- azon megállapításával, hogy csak büntetéssel nem lehet megelőzni, visszaszorítani a bűnözést. Elmondta továbbá, hogy a bűnözés növekedése sokkolja a lakosságot, s egyre többen vélekednek úgy: a törvények már nem a becsületes embereket védik, hanem a bűnözők érdekeit szolgálják. Sokan - szerinte - emiatt nem vállalkoznak tanúskodásra. A képviselő javasolta a Büntető törvénykönyv mielőbbi átfogó felülvizsgálatát, s kérte a kormányt, tegyen intézkedéseket a bűnüldöző szervek munkájának javítására, korszerűsítésére. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) elmondta: több cigányszervezet ------------ kérte tőle annak szorgalmazását, hogy az eddiginél hatékonyabb segítséget kapjanak a börtönből szabadultak. A lakásínség és a foglalkoztatási gondok ugyanis egyre jobban nehezítik beillesszkedésüket a szabad életbe. Bajaikat tetézi, hogy a büntetett előéletűek nem kaphatnak munkanélküli segélyt. Ezért áthidaló megoldásnak javasolta, hogy azok a börtönből szabadultak, akik vállalják egy szakma elsajátítását, vagy átképzésre jelentkeznek, kapjanak valamilyen megélhetési támogatást. Ez a segítség - vélekedett a képviselő - nemcsak az érintettek érdekeit szolgálja, hanem a társadalomét is, hiszen várhatóan visszatart újabb bűncselekmények elkövetésétől. Kulcsár Kálmán az elhangzottakhoz rövid megjegyzéseket fűzött. Elmondta: a büntetésnek álcázott intézkedést, vagy az intézkedésnek álcázott büntetést, amit a szigorított őrizet jelent, nemcsak azért kell megszüntetni, mert sérti azokat a jogokat, amelyeket védeni kell, hanem főként hatástalansága miatt. Egyébként e forma egész Európában hatástalannak bizonyult. A bűnözés helyzetéről szólva megjegyezte: ennek csökkenése soha sem a büntetés nagyságának vagy szigorúságának mértékétől függ, hanem társadalmi okai vannak. A büntetőjog keveset tehet ezen okok felszámolásáért. Roszik Gábor képviselő felszólalására reagálva egyetértett azzal, hogy a társadalom elősegítheti a szabadságvesztésüket letöltött emberek beilleszkedését. Az igazságügyi kormányzat pártfogói gyakorlata nem elég hatékony; sokkal inkább általános társadalmi szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a beilleszkedési folyamatot megkönnyítsék. Megfontolandónak nevezte a képviselő felvetését a munkanélküli-segéllyel kapcsolatban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy általános szociálpolitikai feladatként kellene kezelni a kérdést, s összekapcsolni a büntetőpolitikával és bűnmegelőzéssel. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 15:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvény módosító javaslatot. A napirend szerint az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter ismertette. ------------- Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek változtatása. Feladata, hogy megteremtse a szükséges összhangot az illetéktörvény és az Országgyűlés által a szeptemberi ülésszakon elfogadott ki- és bevándorlási, illetve a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvény között. E korábbi törvények rendelkeznek arról, hogy az útlevéllel, illetve a ki- és bevándorlással kapcsolatos illetéket külön törvényben kell meghatározni. Jelenleg az útlevéllel és egyéb útiokmányokkal, valamint a ki- és bevándorlással kapcsolatos illetéket a törvény végrehajtásáról rendelkező pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. A törvényjavaslat lényegében ezeket a ma hatályos pénzügyminiszteri rendelkezéseket javasolja az illetéktörvénybe beiktatni úgy, hogy azok igazodjanak az említett törvényekben meghatározott hatósági eljárásokhoz, jogi terminológiákhoz. A törvényjavaslat az egyes eljárások illetékének mértékét a jelenlegivel lényegében azonosan határozza meg - mutatott rá a pénzügyminiszter. Így - mint mondta - a javaslat elfogadása esetén a világútlevélért, vagy érvényességi idejének meghosszabbításáért továbbra is 500 forint illetéket kellene fizetni, a kivándorlással kapcsolatos eljárás illetéke is 1000 forint maradna. Ezzel azonos mértékű illetéket kellene fizetni a bevándorlás engedélyezésével kapcsolatos eljárásért, az eddigi díjfizetési kötelezettség viszont megszűnne. A módosítások szerint változatlanul illetékmentes lenne a diplomata és a külügyi szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány. Új elem, egyfajta jogi garancia, a külföldre utazásról és az útlevélről, valamint a ki- és bevándorlásról szóló törvényben meghatározott eljárások esetében az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetősége. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (15. rész)
|
A miniszter szerint a módosító javaslatokat, amennyiben azokat elfogadja az Országgyűlés, összhangban a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról, útlevélről szóló törvénnyel, 1990. január 1-jén szükséges hatályba léptetni. Szólt Horváth Jenő képviselőnek arról a korábbi indítványáról, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is egyetértett, s amely szerint a törvénymódosítás kihirdetésével szűnjön meg a pénzügyminiszter felhatalmazása egyes eljárási illetékek, valamint illetékmentességek és kedvezmények szabályozására. Ezzel az indítvánnyal a pénzügyminiszter is egyetértett. Ezért a pénzügyminiszteri rendelet érintett rendelkezései csak átmenetileg, 1990. december 31-ig maradnának hatályban. Ily módon megfelelő idő állna rendelkezésre, hogy a ma pénzügyminiszteri rendeletben szabályozott egyes eljárási illetékeket az állami pénzügyekről szóló törvényben foglaltakkal összhangban törvényben szabályozzák. Ezzel a megoldással az indítványozó képviselő, valamint a jogi bizottság is egyetért - mondotta befejezésül Békesi László. Mivel a törvényjavaslathoz előzetesen nem nyújtottak be mó dosító indítványt, annak általános és részletes vitáját együttesen folytatták le. Jakab Róbertné bejelentette: a törvénytervezetet a terv- és költségvetési bizottság előzetesen megtárgyalta, az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, s a témában előadót nem kívánt állítani. A törvényjavaslathoz egyetlen képviselő szólt hozzá. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), szakértőjének véleményére hivatkozva, ---------- módosító javaslatot terjesztett elő az ajándékozási és az örökösödési illeték progresszivitásának megszüntetésére, valamint a közeli hozzátartozók közötti vagyonátruházások és vagyonátszállások illetékmentességére. Véleménye szerint a kormányzat javaslata ugyanis megszüntetné azt a lehetőséget, amivel elkerülhető a progresszív ajándékozási és örökösödési illeték. A pénzügyi kormányzat által előterjesztett törvényjavaslat e tekintetben csak látszólag tartalmaz jelentéktelen módosításokat, a lényegtelennek feltüntetett javaslatok mögött azonban a lakosságot súlyosan érintő változtatás is található - fejtette ki.. A módosító javaslatot Jakab Róbertné kiadta véleményezésre a terv- és költségvetési bizottságnak.(folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (16. rész)
|
Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg. Fodor István bejelentette, hogy a Minisztertanács határozata alapján az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetek dolgozói a Magyar Köztársaság alkotmányára új esküt tesznek. A Minisztertanács tagjainak, mint az államigazgatás központi szervei vezetőinek, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, mint az Országgyűlés által választott vezetőknek az esküt az Országgyűlés előtt kell letenniük. A Ház tagjai felállva fogadták a kormány tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek eskütételét. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (17. rész)
|
Ezután az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy dr. Marx Gyula képviselő a szakbizottság ülésén az illetéktörvénnyel kapcsolatos módosító javaslatát visszavonta. Békesi László pénzügyminiszter elmondta: Marx Gyula indítványa számos olyan elemet tartalmaz, amely az egész, jelenleg érvényben lévő illetékrendszerünk gyökeres átalakítását, megújítását tenné szükségessé. Egyetértésben a terv- és költségvetési bizottsággal azt javasoltuk a képviselőnek, hogy e kérdéseket és az ennek nyomán elkerülhetetlen módosításokat a jövő évi tételes és teljes körű illetéktörvény-felülvizsgálat és új illetéktörvény-alkotás keretében oldjuk meg. Ha nem ezt tennénk, a mostani rövidre szabott idő olyan improvizatív megoldásokhoz vezetne, amelyben sok a tévedés, a hibás döntés veszélye. Marx Gyula ezt a kompromisszumos indítványt tudomásul vette, s ezért vonta vissza javaslatát. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Mielőtt az Országgyűlés rátért volna a következő napirend megtárgyalására, az elnöklő Jakab Róbertné egy általános érvényű tanulsággal járó, a házszabállyal összefüggő kérdést kívánt az Országgyűlés nyilvánossága előtt tisztázni. Elmondta, hogy a társadalombiztosításról szóló előterjesztést az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán megalakított társadalombiztosítási bizottság is megtárgyalta. Ez az első és egyetlen bizottsága az Országgyűlésnek, amely nemcsak képviselőkből áll, hanem állandó szakértőket is választott tagjai közé. A bizottság rajtuk kívül újabb szakértőket is meghívott ülésére, több képviselő pedig saját szakértőjével jelent meg, sőt volt olyan képviselő is, aki maga helyett a szakértőjét küldte el a tanácskozásra. A bizottság elnöke ebben a helyzetben olyan tárgyalástechnikai javaslatot tett - amivel a bizottság is egyetértett -, hogy elsősorban közvetlenül a képviselők és a bizottságok által meghívott szakértők legyenek a vita résztvevői. Jakab Róbertné elmondta, hogy a Házszabály szerint a bizottság ülésére a bizottságnak van joga szakértőket meghívni, a képviselő erre csak javaslatot tehet. A társadalombiztosítási bizottság elnökének javaslatát követően néhány szakértő megsértődött, elhagyta a bizottsági ülést, s úgy tűnik, bizonyos fórumokon ez nagyobb visszhangra talált, mint az érdemi kérdések megvitatása. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (18. rész)
|
- Abban egyetérthetünk - folytatta -, hogy a parlamenti munkába egyre nélkülözhetetlenebb a szakértők bevonása, ami eddig még kevéssé valósult meg. Fontos azonban az is, hogy a szakértők ne helyettesítsék a képviselőket, mivel a döntés felelőssége a képviselőké. Ezért mindkét szempontot figyelembe vevő gyakorlatot kell kialakítani. Jakab Róbertné kezdeményezte, hogy az ügyrendi bizottság - a házszabály esetleges módosításával - tegyen javaslatot a kérdés megnyugtató rendezésére. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter kapott szót ------------ ezután. A társadalombiztosítási alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat előterjesztője elmondta, hogy az egy évvel korábban létrehozott társadalombiztosítási alapot sok jogos kritika érte; ezeket az egészségügyi kormányzat igyekszik messzemenően hasznosítani, ám nem hagyhatja figyelmen kívül az adott társadalmi-gazdasági körülményeket. - Átmeneti helyzetben vagyunk, túlterhelt szakembergárdával dolgozunk. Szerveződő és újjászerveződő érdekképviseletekkel vitatkozva, politikai pártokkal felelősen egyezkedve, az összeomlás szélén álló költségvetéssel osztozkodva kell kitapogatnunk a következő év lehetőségét, a következő lépés esélyét és veszélyét is - mondotta. Ezután kijelentette, hogy a társadalombiztosítási járulék minden forintja az alap kezelésében és tulajdonában maradt. A bevételt az ellátásokra fordította a kormányzat, illetőleg tartalékalapot képzett belőle. Az alap létrehozásával világosabbá vált a járulék és az adók közötti kapcsolat, áttekinthetővé a felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal többet fizetett be járulék címén mint tavaly, mert 43 százalékra emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei többletbevételből 13 milliárd forintért lakáskötvényt vásárolt az alap. Államilag garantált, kamatozó értékpapírok képezik a társadalombiztosítás vagyonát, aminek hozadékára már 1991-ben szükség lehet, ha az egyébként is magas járulékok további emelését el akarja kerülni a kormányzat. A gazdálkodás iránti bizalmatlanságot jelentősen befolyásolja, hogy nem jött létre az alap önkormányzata. Ennek oka az, hogy nem sikerült egyetértést teremteni abban: pontosan mi tartozik az alaphoz; hová tartozik a nyugdíjpénztár, a balesetbiztosítás, az egészségügyi biztosítás. Nem sikerült megegyezni abban sem, hogy az alapot irányító testület miként szerveződjék meg. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (19. rész)
|
Ezért jött létre a Parlament segítségével a társadalombiztosítási bizottság, amelynek most elsődleges feladata meghatározni, hogy a mintegy 350 milliárd forintot a jövő esztendőben, az átalakuló parlamenti viszonyok között ki és hogyan felügyelje. Jövőre ezt már az önkormányzatoknak kell meghatározniuk. Az alap tervezésekor - figyelembe véve a jövő évi államháztartási mérleg alapszámait - az egészségügyi kormányzat indítványozza a gyógyító ellátás és a családi pótlék forrásainak felcserélését. A csere azért szükséges, hogy lehetővé váljék az egészségügy korszerűsítése. Az egészségbiztosítás létrehozása ugyanis mind az orvosok, mind a betegek számára kedvezőbb a jelenlegi rendszernél - folytatta a miniszterasszony, majd arról szólt, hogy az alap kiadásainak összeállításakor tekintettel kell lenni az ellátás érdekeire. - A jelenlegi válsághelyzetben a kormányzat nem vállalkozhatott a nyugdíj vagy a gyermektámogatási rendszer átfogó reformjára. Nem mondhat le azonban az infláció nélkülözhetetlen ellentételezéséről, az özvegyi nyugdíj-rendszerben már régóta sérelmezett méltánytalanságok megszüntetéséről, a létminimumot legalább elérő ellátások körének bővítéséről. Mindehhez a társadalombiztosításnak 15 milliárdot kell kölcsönöznie az alap számára. A helyi tanácsok ellátási kötelezettsége is jelentősen megnő, a tulajdonukba kerülő intézményrendszer fenntartásából, működtetéséből mind nagyobb részt kell vállalniuk a jövőben. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a magyar egészségügy működésének feltételei egyre biztonságosabbá váljanak. Az intézmények finanszírozási rendjében jövőre nem lesz változás. Csehák Judit ezután arról szólt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra elkülönítetten 66 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben. Az idősek ellátásával kapcsolatban arról szólt, hogy a tervezett 24 milliárd forintos keret az év elején átlagosan 800 forintos nyugdíjkiegészítést tesz lehetővé. Ez az összeg az idei átlagnyugdíjak szintjéig, vagyis havi 5300 forintig - 15 százalékos áremelkedést figyelembe véve - megőrzi a nyugdíjak reálértékét - mondotta egyebek között a miniszter. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (20. rész)
|
Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) a --------------------------- bizottság elnöke ismertette. Felszólalása elején kiemelte: a bizottság a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és módosításokkal azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A vitatott kérdések döntő részében konszenzus jött létre a kormány és a bizottság között. A bizottság kérésének megfelelően a kormány módosította az 1990. évi állami költségvetés tervezetét, és önálló előterjesztés készült a társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről. A kormányzat ugyan nem vonta vissza azt az igényét, hogy jövőre a társadalombiztosítás finanszírozza - kölcsönként - három hónapig a családi pótlékot, de elfogadta a bizottság garanciális és finanszírozási feltételeit. Az egészségügyi szakfeladatok listája is a bizottság követelésének megfelelően módosult, s az Egészségügyi Alap elkülönített kezelése, valamint a társadalombiztosítás többletbevételei felhasználásának korlátozása közkívánatra bekerült az új tervezetbe. A konszenzus alapján lényeges változtatásokat hajtottak végre a társadalombiztosítás 1990. évi költségvetésében is. Az egyik legfontosabb: az alap feltöltődéséig az állami költségvetés feladata marad egy bizonyos szintig annak garantálása, hogy a társadalombiztosítás többletbevétellel zárja az évet. Emellett a bizottság jelentésében határozati javaslatot terjesztett elő a társadalombiztosítás egykor államosított vagyonának visszapótlására. Ugyancsak jelentős javaslat, hogy a jövő évtől a Magyar Nemzeti Bank kamatot fizet a társadalombiztosítási betétek után, amit eddig ingyen forgatott. Korlátozni kívánják a társadalombiztosítás szabad pénzeszközeinek felhasználását, arra az esetre, ha az nem állami garancia mellett történne, s nem a bevételeket növelné. A továbbiakban hangsúlyozta: a társadalombiztosítás korszerűsítése ügyében a választásokig még néhány kulcskérdésben előre kell lépni; a társadalombiztosítás és benne a nyugdíjrendszer reformja, illetve az egészségügyi ellátás rendszerének reformja már nem ennek a Parlamentnek a feladata lesz. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (21. rész)
|
Az előrehaladáshoz, a konszenzus megőrzéséhez azonban szükséges a valódi társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi megteremtése, aminek ügyében a januári ülésszakra sürgősségi tárgyalást javasol a bizottság. Ugyancsak ilyen, mielőbb megoldásra váró kérdés az egészségügy biztosítási alapú finanszírozásának problémája, illetve az állami garanciák működtetése, mert az egészségügyi kiadások a közeli években robbanásszerűen nőhetnek. Külön is szólt a családi pótlék jövő évi átmeneti finanszírozása körüli vitákról. A bizottság álláspontja szerint ha a kormányzat az állami garanciavállalásra vonatkozó feltételeket teljesíti, illetve az egészségügyi rekonstrukciók, beruházások terheit továbbra is vállalja, akkor 1990-ben, átmeneti időre a nemzet érdekében a társadalombiztosítás képes segíteni a nehéz helyzetben lévő állami költségvetést. Ennek - a kölcsön után fizetendő legmagasabb mértékű kamaton kívül - az a feltétele, hogy az egészségügyi ellátás és a családi pótlék finanszírozásának cseréjéből és a kölcsönből a társadalombiztosítást nem érheti kár. Amennyiben ez a csere megvalósul, akkor a bizottság véleménye szerint az egészségügy finanszírozását elkülönítetten kell kezelni a Társadalombiztosítási Alapon belül, ami garanciát jelenthet arra, hogy az egészségügy és a nyugdíjak finanszírozási rendszere ne veszélyeztethessék egymást. A továbbiakban kiemelte: jövőre a kormány a bizottság határozata nyomán az eredetileg javasolt 21 milliárd forinttal szemben 24 milliárd forintot javasol a nyugdíjak emelésére. Ez átlagosan havi 800 forint emelést jelentene. A bizottság támogatja azt az elképzelést, hogy ezt az összeget differenciáltan osszák el a nyugdíjak összege és a nyugdíjban töltött idő alapján. Ez a várható infláció ellentételezésének csak első lépése lenne, mert a törvényjavaslat szerint a kompenzáció az év folyamán a fogyasztói árszínvonal tényleges alakulásához igazítandó. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (22. rész)
|
Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.) hangsúlyozta, ------------- hogy az idősekről való gondoskodást elrendelő törvényeknek az adott körülményekhez kellene igazodnia. Úgy vélte, hogy a Társadalombiztosítási Alap elkülönített kezelése kormányzati próbálkozás, amelyet a jószándék vezérel ugyan, ám hatása nem mérhető fel. Mivel ez a jogszabály rendelkezik a nyugdíjak 1990. évi összegéről és emeléséről is, kulcskérdés az igazságos elosztás. A képviselőnő logikailag felfoghatatlannak minősítette, hogy miért évjáratoktól teszik függővé a nyugdíjak emelését. Szerinte ez rendkívül hátrányosan érinti az 1980 után nyugállományba vonult kisnyugdíjasokat. Azon véleményének adott hangot, hogy az emelés mértékét a nyugdíjak konkrét összegéhez kellett volna megszabni, s ez célszerű csoportosítással megoldható lenne. Rámutatott: az előterjesztésében szereplő elosztási mód feszültségeket fog okozni. Különösképp kifogásolta a húszezer forint feletti nyugdíjak 200 forintos megtámogatását; mint mondta, nem az összeg, hanem az elvek miatt. Végezetül hiányolta a munkában töltött évek igazságosabb méltányolását a nyugdíjakban. Ezután Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.) hangsúlyozta, --------------- hogy a fokozódó szociális feszültségek a társadalom stabilitását veszélyeztetik. Ez azért fordulhat elő, mert a magyar társadalombiztosítás nem tud megfelelni feladatának. Az egyik legnagyobb gond a nyugdíjak reálértékének jelentős csökkenése. Így elkerülhetetlen a nyugdíjreform, a jelenlegi tartalékalapképzés megváltoztatása, a szolgálati idő felemelése, a különböző kivételek megszüntetése. A képviselő szerint az új rendszerben a nyugdíjszint valószínűleg csökkenni fog, de sikerül megőrizni annak reálértékét . A továbbiakban arról szólt, hogy a jelenlegi működési rendszerben hiába biztosítanának több pénzt az egészségügy számára, annak hatékonysága nem növekedne. Itt is a legfontosabb a működési mechanizmus átalakítása. 1990-ben meg kell kezdeni a tényleges szükségletek felmérését, és ezek kielégítéséhez a források előteremtését. Emellett szükség van a Társadalombiztosítási Alapon belül már elkülönített alap felhasználásának felügyeletére. Erre a képviselő szerint külön szervezetet, egészségügyi önkormányzatot kell létrehozni. A szervezet kialakítására a Magyar Orvosi Kamara javaslatot dolgoz ki. A javaslatot a Parlament következő ülésén hagyhatná jóvá. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (23. rész)
|
Dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) ismertette a --------------- törvényjavaslatot az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága élénk vita után elfogadásra javasolta, elismeréssel nyugtázva, hogy a Társadalombiztosítási Alap először jelentkezik önálló költségvetéssel, és épít a decentralizáltság meglévő intézményeire, köztük az üzemi kifizetőhelyekre. A bizottság ülésén Rácz Albert főigazgatótól azt kérték, hogy az önkormányzati törvény tervezetéhez még időben készítsenek olyan előterjesztést, amely a magyar vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói helyi igényeit is figyelembe veszi. A képviselő rámutatott: választópolgárai - Gellérthegy és Lágymányos fiatal lakosai - a gyermekgondozási díj hároméves időszakra történő kiterjesztését sürgetik, ami 3 milliárd forint terhet jelentene. Mint a képviselő megjegyezte, kár, hogy a jövőt építő fiatalasszonyok helyett inkább a költségvetésnek hiteleznek, pedig a felszabaduló bölcsődéket egyéb szociális célra lehetne hasznosítani. A soron kívül felszólaló Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.). -------------- elmondta: a társadalombiztosítási bizottság múlt heti ülésén az általa meghívott szakértőket érte az az inzultus, amelyről a bizottsági beszámolóban szó esett. ,,A nevezett bizottság egy hónapja alakult, s munkájába meghívtak engem is - mutatott rá a képviselőnő -, s ezt elvállaltam, bár a témához nem értek. Ám a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének tagjaként úgy gondoltam, hogy e fontos témában a szakszervezetek véleményét is vegyék figyelembe, ezért hívtam szakértőket, miként ezt más is megtette. A bizottság első ülésén szavazott, engedélyezve, hogy a szakértők közvetlenül részt vehessenek a munkában. Több ülésen jelen voltak és hozzászóltak a vitához. Ez nem okozott gondot, egészen a múlt heti ülésig, amikor is a legnagyobb meglepetésemre Szirtesné dr. Tomsits Erika, a bizottság elnöke közölte, hogy a szakértők közvetlen részvétele a vitában az ügyrenddel ellentétes,,. Benjámin Judit közölte: az ominózus ülés után áttanulmányozta az ügyrendet, és az Országgyűlés megbízott elnökétől is magyarázatot kért, aki szintén úgy foglalt állást, hogy az ügyrendben nem szerepel az említett tiltás. A képviselőnő indokolatlannak nevezte a szakértőket ért inzultust, s mint mondta: ,,ezért az ország színe előtt kérek tőlük elnézést, ha már a Parlament ezt nem tette meg.,, (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (24. rész)
|
Hellner Károly (Budapest, 32., vk.) utalt arra a korábbi -------------- javaslatára, hogy a nyugdíjemelés kérdésében a kormány ne a SZOT-tal, hanem a Parlamenttel állapodjon meg. Azóta ez a kezdeményezése részben teljesült, mert a SZOT kimaradt a közvetlen tárgyalásból, de a társadalombiztosítási bizottság munkájában részt vett. Mivel a képviselők a nyugdíjas választóik érdekeit is szem előtt tartják, ezért a Parlamentre tartozik, hogyan osztják fel a nyugdíjak emelésére 1990-ben fordítandó 21 milliárd forintot. Javasolta, hogy a jövőben a konkrét felosztás is a Parlament elé kerüljön. Ezután Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter ------------ összegezte a vitában eelhangzottakat. A társadalombiztosítási bizottság állásfoglalását elfogadta, azzal általánosságban és részleteiben is egyetértett. Úgy fogalmazott, hogy a kulcskérdésekben, a prioritásokban nincs véleménykülönbség a tárca és a bizottság között. Áthidalhatónak nevezte azt a véleménykülönbséget is, hogy a társadalombiztosítási költségvetés által garantált 4 milliárd forint tartalékot százalékban határozzák meg. Csehák Judit tételesen válaszolva az egyes képviselői felvetésekre elismerte: valóban méltatlanul bánnak az 1985 után nyugdíjba mentekkel, de hozzátette, hogy miután a létminimum összegére egészítik ki az 1985 előtt nyugdíjazottak alacsony ellátását, így lényegesen lecsökken azoknak a köre, akik később kerültek nyugdíjba, s nem érik el ezt a szintet. Az elmúlt években megállapított nyugdíjak ugyanis jóval magasabbak, s feltehetően kevesen vannak, akiknek a nyugdíja nem éri el a 6000 forintot. Főleg nőkről van szó, s bár ez megkülönböztetés, de számba kellett venni, hogy a viszonylag alacsony női nyugdíjkorhatár miatt ebben az életkorban még van lehetőség kiegészítő jövedelemszerzésre. A továbbiakban elmondta, hogy a nyugdíjrendszer módosításával kapcsolatban már a korábbi javaslatok is tartalmazták: minden munkában töltött évet egyforma százalékkal honoráljanak. Reményét fejezte ki, hogy 1991-től az új nyugdíjmegállapítási szabályok már megfelelnek ennek a követelménynek. Csehák Judit köszönetet mondott azért, hogy az Országgyűlés is felhívta a magyar társadalom figyelmét arra: az idősek sorsának jobbítása érdekében nemcsak kormányzati intézkedésekre van szükség, hanem a hozzátartozók támogató figyelmére is. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (25. rész)
|
A gyed kiterjesztésével kapcsolatos képviselői véleményre reagálva Csehák Judit úgy foglalt állást, hogy most a költségvetés kereteire kell figyelni, évközben pedig a gyed kiterjesztésével is foglalkozni kell. Ellenezte viszont azt a javaslatot, hogy a Parlament döntsön a nyugdíjak emelésére fordítható összeg konkrét felosztásáról. Szerinte ez a kérdés akkor oldódik meg, ha működni fog a nyugdíjpénztárak elkülönült önkormányzata. Határozathozatal következett. A képviselők hosszú szavazási procedúrával - miközben még kétszer kért szót az egy-egy részkérdést magyarázva a szociális és egészségügyi miniszter - döntöttek a módosító javaslatokról, majd a kiegészítésekkel együtt elfogadták a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a társadalombiztosítási bizottságnak a Társadalombiztosítási Alapot érintő egyes kérdésekről szóló határozatát. Ez egyebek mellett tartalmazza, hogy a Társadalombiztosítási Alap az MSZMP vagyonának rendezése során részesüljön előnyben, és térítés nélkül jusson hozzá a vagyon meghatározott részéhez, illetve az alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Bank elkülönítetten kezelje, utána fizessen kamatot. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (26. rész)
|
A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is foglalkoztak a képviselők. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) az ellenzéki demokrata csoport nevében még az ülészak elején kezdeményezte: Tőkés László ügyében az Országgyűlés foglaljon állást. A Parlament külügyi bizottságának szövegtervezetét az Országgyűlés 258 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül , 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az állásfoglalás rögzíti: ,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése rövid időn belül másodszor kényszerül arra, hogy napirendjétől eltérve, külön foglalkozzon Tőkés László temesvári református lelkész ügyével. Ennek az ad sürgető aktualitást, hogy a román hatóságok az alapvető emberi jogokat durván megsértve, az ország vállalt szerződéses kötelezettségeit semmibe véve, az elmúlt hét végén a törvényesség látszatát keltő bírósági döntéssel ki akarták lakoltatni hivatalából és otthonából Tőkés Lászlót. Az emberi, a nemzetiségi és a vallási jogok szabad gyakorlásának érvényesítéséért tántoríthatatlan következetességgel fellépő lelkész ellen indított törvénytelen eljárás, több hónapja tartó hatósági üldöztetése, zaklatása, méltán váltott ki felháborodást, nemcsak a magyar közvéleményben, de a romániai közélet széles köreiben is. A vele szemben alkalmazott hatóság önkény megszüntetése érdekében számos társadalmi, politikai és nemzetközi egyházi szervezet, intézmény és közéleti személyiség emelte fel szavát, fejezte ki tiltakozását. Ismereteink szerint Tőkés László eltávolítására a bírósági ítéletben jelzett időpontig nem került sor. Ebben döntő szerepet játszott az a tömeges, nyílt tiltakozás, amelynek során temesvári lakosok ezrei védelmükbe vették a lelkészt, megakadályozva az elmúlt hét végére tervezett elhurcolását. Az elmúlt napok eseményei arra utalnak, hogy Tőkés László következetes kiállása, áldozatkész küzdelme a romániai emberi jogok érvényesítéséért nemcsak a magyar nemzetiség, hanem a többségi román nemzet körében is széles körű támogatásra talál. Ugyanakkor aggasztó hírek érkeznek a román hatóságok újabb megtorló intézkedéseiről, elnyomó lépéseiről. A Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos jegyzékben szólította fel a Román Szocialista Köztársaság kormányát az emberi jogok nemzetközi szerződésekben vállalt tiszteletben tartására, az ezekből fakadó kötelezettségek teljesítésére. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Tőkés László védelmében levelet intézett Nicolae Ceausescu román államfőhöz, amelynek átvételét Románia budapesti nagykövete megtagadta. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (27. rész)
|
Mindezek, továbbá a növekvő nemzetközi tiltakozás ellenére az RSZK kormánya rendre figyelmen kívül hagyta a hivatalos formában eljuttatott kéréseket és tiltakozásokat, és elzárkózott az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi záródokumentumában foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítése elől is. A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a román kormány nem tett lépéseket a Tőkés Lászlót és gyülekezetét ért jogsértések felszámolására, önkényesen beavatkozik a református egyház belső autonómiájába, a magyar nemzetiségi lelkész ügyében minden együttműködési készséget megtagadott, sőt újabb intézkedéseivel tovább súlyosbította a helyzetet. A Magyar Köztársaság Országgyűlése mélységes aggodalmát fejezi ki az emberi jogok terén a Romániában tapasztalt állapotok miatt, és felszólítja a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, a saját alkotmányában rögzített alapelveket, és számolja fel a nemzetiségi lakossággal szemben alkalmazott diszkriminációt. Támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja Tőkés Lászlót, és határozottan tiltakozik az RSZK hatóságainak vele szemben alkalmazott jogtipró, önkényes eljárása miatt. Nyomatékosan felszólítja a román hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a lelkész üldöztetésének, családja és gyülekezete zaklatásának, megfélemlítésének, az egyéb megtorlásnak, és tegyék lehetővé Tőkés László visszatérését hivatalába, biztosítva lelkészi hivatásának gyakorlását. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felhívja az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államokat, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban tegyenek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete jogainak védelmében, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román Szocialista Köztársaság betartsa ezirányú nemzetközi szerződéses kötelezettségeit. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felkéri a magyar kormányt, hogy a jelen nyilatkozatot juttassa el az ENSZ főtitkárához, az illetékes nemzetközi fórumokhoz és szervezetekhez.,, (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (28. rész)
|
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyar Demokrata Fórum ------------- nevében invitálta képviselőtársait a Hősök terén hétfőn este rendezendő demonstrációra, amelyet az erdélyiekkel való szolidaritás jegyében tartanak. Az Országgyűlés ezután meghallgatta a külügyi bizottság másik állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót felterjeszti a Nobel Béke-díjra. Az állásfoglalás rögzíti: ,,Az Országgyűlés külügyi bizottsága 1989. november 24-én megtartott ülésén tárgyalta a Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület kezdeményezését, amely szerint az Országgyűlés támogassa Doina Cornea és Tőkés László Nobel Béke-díj várományosai közé történő felvételéről szóló javaslatát. A bizottság nagyra értékelte Doina Corneának és Tőkés Lászlónak az emberi szabadságjogokért, az emberi együttélés demokratizálásáért, a különböző nemzetiségű állampolgárok együttműködéséért folytatott tevékenységét. Ennek alapján egyetért a Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület kezdeményezésével. Javasolja az Országgyűlésnek, hogy tekintélyével támogassa Doina Cornea és Tőkés László felvételét a Nobel Béke-díj várományosai közé.,, Az Országgyűlés az állásfoglalást elfogadta. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (29. rész)
|
Az ötödik napirend pont, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előadója ugyancsak Csehák Judit volt. A tervezett változtatások közül a ------------ miniszterasszony elsőként a gyermekgondozási díj módosítására tett javaslatot ismertette. Mint mondta: a gyermekgondozási díj három évre való meghosszabbítását most nem tudják finanszírozni, a gyed-re való jogosultság további kiterjesztése, egyszerűsítése, a feltételek egységesítése azonban indokolt. A jogszabálytervezet szerint a jövő év elejétől mindenki jogosult lesz a gyed-re, aki terhességi, gyermekágyi segélyben részesül, függetlenül attól, hogy teljes összegű vagy a megelőző munkaviszonya miatt csak 65 százalékos mértékű segélyt kapott-e. Jelenleg ugyanis ez utóbbiak csak gyermekgondozási segélyt kaphatnak. A másik fontos változásként említette, hogy a 1990. január 1-jétől a férfiak is kaphatnak ideiglenes özvegyi nyugdíjat a feleség halálától számított egy évig, ha árvaellátásra jogosult gyermekük van. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1990 után még az egy évből fennmaradó hónapokra is megilleti azt a férfit, akinek a felesége az idén halt meg. Emellett a két nyugdíjasból álló házaspár férfi tagjának is biztosítanák az állandó özvegyi nyugdíjat, ha a feleség halna meg előbb. Eddig ilyen esetekben a nyugdíjas férfi csak saját nyugdíjára számíthatott. Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság azt jelentené, hogy a férfi választhatná a saját nyugdíját, vagy ha az özvegyi nyugdíj annál magasabb, akkor azt, illetve - harmadik megoldásként - a két nyugdíjat együttesen jogszabályban meghatározott összegig. 1990-től a korábban megözvegyült férfi is jogosulttá válik az állandó özvegyi nyugdíjra, feltéve, hogy felesége elhalálozásakor már ő is nyugdíjas volt. Az özvegyi nyugdíjrendszert érintő, alapvetően szociális indíttatású harmadik javasaltként a miniszterasszony azt említette, hogy az a határösszeg, ameddig a saját jogú, illetve az özvegyi nyugdíjat együttesen folyósítják, a jelenlegi 3890 forint helyett 6000 forint legyen, s ez a későbbiekben az öregségi nyugdíjak legkisebb összegére vonatkozó rendelkezések szerint emelkedne rendszeresen. Ez a javaslat visszamenőleges hatályú lenne, így mindazokra vonatkozna, akiknek az élettársuk a korábbi években halt meg. Miután a társadalombiztosításnak nincs nyilvántartása arról, hogy kikre vonatkozna ez az intézkedés, egyedi kérésre intézkednének az ilyen ügyekben a társadalombiztosítási szervek. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Az említett változások kapcsán Csehák Judit szólt arról, hogy az özvegyi nyugdíjrendszer már megérett a korszerűsítésre, de azt a nyugdíjrendszer általános reformja nélkül nem lehet végrehajtani. Végezetül arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a törvénymódosító javaslat szerint a családi pótlék kikerülne a társadalombiztosítási törvényből, mert a következő parlamenti ülésszakon törvényjavaslatot terjesztenek elő az állampolgári jogon járó családi pótlékra. Szirtesné dr. Tomsits Erika, a társadalombiztosítási bizottság --------------------------- előadója elmondta, hogy a törvény tervezett módosítása nem teszi feleslegessé annak későbbi alapvető átdolgozását. A módosítás célja, hogy azokat a szükséges minimális változtatásokat megtegyék, amelyekre már a jövő évben szükség van. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási bizottság a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. A módosítás eredményeként a férjek nyugdíjjogi helyzete megváltozik, javul. Ezt eredményezi az a tervezett változás, hogy a saját jogú nyugdíjasként megözvegyült személy házastársa nyugdíjának egy részére igényt tarthat. Kezdeti lépésként az együttesen folyósítható összeg felső határát 6000 forintban javasolják megszabni. Ez az összeg évente a minimális nyugdíjakra meghatározott módon emelkedne. A törvényjavaslattal kapcsolatban több módosító indítványt is benyujtottak. Az indítványok értelmében a két vagy több gyermekről gondoskodni köteles dolgozó apa munkajövedelme mellett özvegyi nyugdíjra is jogosult lenne. A bizottság nem tartja időszerűnek a javaslat elfogadását pontos igényfelmérés, hatásvizsgálat és a pénzügyi fedezet biztosítása nélkül. Az érintett családok anyagi körülményeit egyébként is javítja a tervezett törvénymódosítás. A következő egy esztendő alatt pedig a létrejövő önkormányzatnak lesz ideje mérlegelni, hogy miképpen szükséges változtatni az özvegyi nyugdíjrendszert. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Először arról a képviselői módosító javaslatról szavaztak, amely szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot terjesszék ki az aktív korú férjre is. A társadalombiztosítási bizottság egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely összefügg a nyugdíjrendszer általános szabályaival, illetve a saját jogú nyugdíjrendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás javaslatát az Országgyűlés sem fogadta el. Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak döntéseikbe beleszólást. A Parlament jelentős lépést tett a jogállamiság felé az intézmény visszaállításával. A szervezeti felépítésre vonatkozó előterjesztést kiegészítve elmondta, hogy a tervezéskor osztrák és NSZK-beli példákat követtek. A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgalmazó inditványát főleg azzal indokolta, hogy ezzel a megoldással kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék csaknem háromszáz alkalmazottját mintegy ezer pályázó közül választják ki. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége egyetemi, a többiek más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A költségvetés-tervezetben szereplő kétféle összeget magyarázva elmondta, hogy az állami költségvetés a KNEB megszüntetésének kiadásait is tartalmazza, s ezért magasabb. Az Állami Számvevőszék elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását kérte a képviselőktől. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (32. rész)
|
Kovács András, a terv- és költségvetési bizottsága nevében -------------- a napirendi pont bizottsági előadójaként elmondta: nem volt könnyű feladat az Állami Számvevőszék működési feltételeinek a kidolgozása. A nehézségek elsősorban a testület létszámának és feladatainak meghatározásából adódtak. A számvevőségnek ugyanis a létrehozását rögzítő törvény elfogadása után is új teendőket határozott meg az Országgyűlés. Ez részben érthető, de periférikus feladatokkal nem célszerű terhelni e testületet - vélekedett. Kovács András arról is szólt, hogy hosszas vita után határozták el, milyen területi - regionális vagy megyei - jelleggel működjön a számvevőszék. A bizottság végül a regionális javaslattal értett egyet, mert annak elfogadása révén remélhetőleg csökken a munkatársak esetleges befolyásolásának a lehetősége. Ugyanezért lesz jelentősége annak, hogy a számvevőség elé kerülő kérdésekben az ÁSZ testületileg foglaljon állást, s ne az egyes tagok véleménye kerüljön nyilvánosságra. A bizottság azt is javasolta, hogy a megszűnő népi ellenőrzési bizottságok vagyonát a számvevőség és annak regionális szervezetei, illetve megyei kirendeltségei használják, illetve hasznosítsák. Személyi kérdésekről szólva Kovács András hangsúlyozta, hogy a számvevőszéknek azokat a szakembereket kell alkalmaznia, akiknek ebben a szakmában kellő jártasságuk van. Visszautasította ugyanakkor azt az egyre több helyen hangoztatott, ám - szerinte - alaptalan vádat, hogy a számvevőszék a ,,régi hatalmat,, igyekszik átmenteni. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (33. rész)
|
Balla Éva (Budapest, 46. vk.) nem javasolta elfogadni az --------- Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését. Részletesen megindokolta, hogy a költségvetés miért nem reális, s miért megalapozatlan. A megalakuló új szervezet átveszi a megszűnő központi népi ellenőrzés felszerelését, s emellett 18.6 millió forintért irodaátalakítást végez, további 8 millióért pedig irodabútort vásárolnak. A képviselő szerint nem elsősorban irodaátalakításra van szükség ahhoz, hogy megkezdje az ÁSZ a munkáját. Balla Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy a benyújtott költségvetés 376 millió forintos végösszege már nem is felel meg a valóságnak, hiszen a summa 422 millióra növekedett. A magyarázat: ez a KNEB megszüntetésének a költsége. Úgy vélekedett: érthetetlen a KNEB felszámolásával kapcsolatban ekkora többletkiadás. Ez mindenképpen magyarázatot igényel. Egyébként a KNEB 680 fős apparátusának munkájára az idén 150 millió forintot irányoztak elő a költségvetésből. A 300 dolgozót foglalkoztató számvevőszék működése jövőre több mint 400 millió forintba kerül az államkasszának. A bérköltség is jelentősen megnőtt, a KNEB esetében ez még csak 95 millió volt, s ez most 145-147 millió forintra növekszik. Elgondolkodtató a titkárnők 24 ezer forintos fizetése. A KNEB idei működési költségei csupán 10 millió forintot értek el, míg az ÁSZ esetében ezek a kiadások elérik a 110 millió forintot. Igen furcsa a számvevőszék létszámának összetétele is: csaknem 100 ember biztosítja - ennyi a kiszolgáló személyzet - a másik 200 érdemi munkájához szükséges feltételeket. Balla Éva azt javasolta, hogy az előterjesztők a költségvetést dolgozzák át, tegyék megalapozottabbá. A képviselő szerint szükség lenne arra is, hogy az ÁSZ közvetlen parlamenti ellenőrzése mellett néhány tagú szakértői bizottságot hozzanak létre. Ez a bizottság lássa el az ÁSZ költségvetésének szakszerű ellenőrzését. Mivel több felszólaló nem volt, Hágelmayer István válaszolt ----------------- az elhangzottakra. Rámutatott: ha fel akarnak készülni az állami vagyon védelmére, az ehhez szükséges nagy tömegű információ feldolgozására, akkor meg kell teremteni ehhez a feltételeket. Pontos adatokkal kell rendelkezniük az állami vagyon nagyságáról, annak forgalmáról; mindez a vállalati mérlegek alapos feldolgozása nélkül elképzelhetetlen. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (34. rész)
|
A költségek csökkentésére természetesen az irodabútorok esetében lehetőség van. A KNEB megmaradt felszerelése ugyanis alkalmas a további használatra. A magas fizetésekre azért van szükség, mert a munkatársak jól képzett szakemberek, s jelenlegi beosztásukban nincs lehetőségük arra, hogy másodállást vállaljanak, kiegészítő jövedelemre tegyenek szert. Hagelmayer István azt javasolta: tekintsék a képviselők a most benyújtott költségvetés tárgyalását első fordulónak, s januárban térjenek vissza a témára. Szót kért a bizottság előadója, Kovács András is. Úgy ------------- vélekedett, azért nem lehet a költségvetésben pontosan meghatározni a részösszegeket, mert ma még nem lehet felmérni az Állami Számvevőszék feladatának nagyságát. Ezért azt javasolta: az előirányzott végösszeget keretnek tekintsék, s bízzák meg az ÁSZ elnökét azzal, hogy gondoskodjon a pénz takarékos felhasználásáról. Nem értett egyet egy újabb szakértői bizottság létrehozásával, véleménye szerint az Állami Számvevőszékben a parlamentnek meg kell bíznia. A döntéshozatalt megelőző vitában Polgárdi József (Pest m., 17. --------------- vk.) is szót kért. Elmondotta, hogy Balla Évának nagyon sok tekintetben igaza van. Ennek ellenére mégis úgy vélekedett, nem szabad megkérdőjelezni a benyújtott költségvetés helyességét, mivel ez megingathatja a számvevőszék hitelességét. Polgárdi József szerint a költségvetés végösszegét - mégpedig a kisebb értéket - kell keretösszegnek tekinteni. A terv- és költségvetési bizottságot kellene megbízni azzal, hogy a pénz felhasználását tételesen vizsgálja meg. Ezután határozathozatal következett. A képviselők nem fogadták el az ÁSZ költségvetését, egyetértettek azzal, hogy azt januárban második fordulóban ismét megtárgyalják. Békesi László pénzügyminiszter kijelentette, hogy ez nem okoz ------------- gondot az állami költségvetés elfogadása szempontjából, már csak azért sem, mert a képviselők várhatóan nem teszik lehetővé a kiadások növelését, hanem éppen annak csökkentését szorgalmazzák. Este hat órakor az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a parlament ülését. Kedden a képviselők várhatóan a kormány jövő évi programja feletti vitával, valamint a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgyalásával folytatják munkájukat. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (35. rész) Dió 1.
|
Az Országgyűlés decemberi ülésszaka első munkanapjának eseményei dióhéjban Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés decemberi - négynaposra tervezett - ülésszaka. Az elnöklő Fodor István elsőként képviselői lemondásokat jelentett be a Háznak, majd köszöntötte az ülés magas rangú vendégét, Helmut Kohlt, a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó kancellárját. A szövetségi kancellár beszédet mondott az Országgyűlés plénuma előtt. Még a tárgysorozat elfogadása előtt Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) javasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szemben ezentúl a leghatározottabban védje meg a képviselőket. A tárgysorozat vitájában Bánffy György (Budapest, 4. vk.) elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett indítványa ügyében, - miszerint az Országgyűlés oszlassa fel önmagát -, az időközben folytatott tárgyalások során megegyezésre jutottak, s megállapodtak az Országgyűlés megbízott elnökével, hogy visszavonja egyéni indítványát, amennyiben a képviselők elfogadják a Fodor István által beterjesztett javaslatot. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványozta: a Parlament foglaljon állást Tőkés László temesvári lelkész ügyében. Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát. A tárgysorozatnak megfelelően először az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. A büntető jogszabályok módosítását dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében hallgatta meg a Parlament. A vitában felszólalt Filló Pál (Budapest, 18. vk.) és Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.). (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (36. rész) Dió 2.
|
A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvénymódosító javaslatot. Az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Békesi László pénzügyminiszter ismertette. A törvényjavaslathoz egyetlen képviselő, Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) szólt hozzá. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg: a kormány tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész esküt tett az Országgyűlés előtt. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat terjesztette a plénum elé. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a bizottság elnöke ismertette. A vitában hozzászóltak: Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.); Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.); dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.). Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter összegezte a vitában elhangzottakat. A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is foglalkoztak a képviselők: Tőkés László ügyében foglaltak állást, majd a testület meghallgatta és elfogadta a külügyi bizottság másik állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót a Nobel Béke-díjra terjeszti fel. Ezután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot terjesztette a plénum elé Csehák Judit. Szirtesné dr. Tomsits Erika a társadalombiztosítási bizottság nevében ismertette a testület véleményét. Ezután határozathozatal következett, az Országgyűlés a törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Késő délután a Parlament az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztést tárgyalta meg. E napirendi ponthoz dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában hozzászóltak: Kovács András, a terv- és költsévetési bizottság nevében és Balla Éva (Budapest, 46. vk.). (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első munkanap (37. rész)
|
Határozathozatal következett: a képviselők nem fogadták el az Állami Számvevőszék költségvetését, azt januárban ismét megtárgyalják. Az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a Parlament ülését. Kedden a képviselők várhatóan a kormány jövő évi programja feletti vitával, valamint a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgyalásával folytatják munkájukat. (MTI)
1989. december 18., hétfő 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|