|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP győri városi elnökségének közleménye
"Az MSZP Győr városi elnöksége a
következő kezdeményezést ajánlja a pártoknak, szervezeteknek: a
városi elnökség javasolja, hogy március 15-e, legnagyobb nemzeti
ünnepünk legyen választási kampányszünet. Méltó módon pártonként,
szervezetenként, egyénileg, vagy javaslatuk szerint közösen
emlékezzünk 1848-ra Győrött. Történelmünk legszentebb napja, a
magyar szabadság pirosbetűs ünnepe, maradjon meg tiszta ünnepnek,
még nemes pártcél érdekében se sajátítsa ki senki."
SZER, Zene-szó:
A Fidesz választási céljai
"A Fidesz választmányának egyik tagját, Deutsch Tamást Haász
György, bécsi külső munkatársunk, az osztrák fővárosban kérte néhány
mondat erejéig a mikrofon elé, és a Fidesz választási céljairól
kérdezte őt. Íme a válasz:
- A Fidesz - mint minden párt - nagy reményekkel indul a
választásokon. Mi azt reméljük, hogy beigazolódnak azok az előzetes
közvéleménykutatási eredmények, amik már egy év óta napvilágot
láttak Magyarországon, és 7-8-10 százalék körüli választási
eredményt tud elérni a Fidesz."
|
|
|
|
|
|
|
- Kántor Lajos - 3. folyt.
|
- A szeparatizmus vádja ez így hangzott el. A szeparatizmust arra értették - mert ezt többször a fejünkhöz vágták -, hogy miért akarunk külön intézményeket, külön iskolákat, amikor olyan jól megvagyunk, és annyira szeretjük egymást és olyan jó barátságban vagyunk.
Mi, a romániai Magyar Demokrata Szövetség már első percben kinyilvánította azt, hogy a független, szabad, demokratikus Románia területi integritását elfogadja azzal - ez viszont nagyon lényeges dolog -, hogy a nemzetiségi jogainak a teljes biztosításával, az általános emberi jogok alapján, az ENSZ alapokmány, a helsinki, a bécsi utókonferencia, a strassburgi határozatok alapján, és azzal a perspektívával, hogy az Európa Házba akar belépni Románia. Tehát a határok fokozatos spiritualizálásával tartja elképzelhetőnek.
A szeparatizmus vádját megfogalmazni egy demokratikus és pluratistának álmodott, független Romániában, ez valahol nonszensznek tűnik, és számunkra elfogadhatatlan. Tehát, hogy mi nem állíthatjuk vissza - mert még csak nem is újakról volt szó - a 4-5 éve még megvolt iskoláinkat mint magyar iskolákat és az egyetemet, amit maga Ceausescu rendeletére és jelenlétében szüntettek meg 1959-ben, és azután fokozatosan a Ceausescu-diktatúra alatt sorvasztották el teljesen, vagy szinte teljesen a magyar nyelvű főiskolai oktatást, ami nem volt külön szervezeti keretben.
Ha mi az ellen harcolunk, ami akkor volt, akkor a diktatúra következményeinek a felszámolása ellen harcolunk, és a lehető legfelháborítóbb ezt most szeparatizmusnak nevezni. Ezt a vádat hallottuk eleget a Ceausescu diktatúrában, és nem akarjuk újra hallani. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|