|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP győri városi elnökségének közleménye
"Az MSZP Győr városi elnöksége a
következő kezdeményezést ajánlja a pártoknak, szervezeteknek: a
városi elnökség javasolja, hogy március 15-e, legnagyobb nemzeti
ünnepünk legyen választási kampányszünet. Méltó módon pártonként,
szervezetenként, egyénileg, vagy javaslatuk szerint közösen
emlékezzünk 1848-ra Győrött. Történelmünk legszentebb napja, a
magyar szabadság pirosbetűs ünnepe, maradjon meg tiszta ünnepnek,
még nemes pártcél érdekében se sajátítsa ki senki."
SZER, Zene-szó:
A Fidesz választási céljai
"A Fidesz választmányának egyik tagját, Deutsch Tamást Haász
György, bécsi külső munkatársunk, az osztrák fővárosban kérte néhány
mondat erejéig a mikrofon elé, és a Fidesz választási céljairól
kérdezte őt. Íme a válasz:
- A Fidesz - mint minden párt - nagy reményekkel indul a
választásokon. Mi azt reméljük, hogy beigazolódnak azok az előzetes
közvéleménykutatási eredmények, amik már egy év óta napvilágot
láttak Magyarországon, és 7-8-10 százalék körüli választási
eredményt tud elérni a Fidesz."
|
|
|
|
|
|
|
Az Európa Tanács - a demokrácia őre (1.rész)
|
Strasbourg, 1990. január 24. szerda (MTI-Panoráma) - ,,Az
Európa Tanácsot tekintjük ama normák letéteményesének, amelyek
mérvadóak lehetnek a közép- és kelet-európai országok számára a jog
uralmára alapuló és az emberi jogokat tiszteletben tartó pluralista
demokráciává alakulásukban,,.
Ezen a kissé bonyolult, ám jelentőségteljes meghatározáson szinte még meg sem száradt a tinta. A tizenkét nyugat-európai országot tömörítő Európai Közösség külügyminiszterei alig néhány napja, dublini tanácskozásukon jelentették ki, hogy a közép- és kelet-európai változásokról szólva éppen a 23 pluralista demokráciát (köztük az E.K. országait) magában foglaló Európa Tanácsot kellene példának tekinteni.
Németh Miklós magyar miniszterelnök hétfői strasbourgi látogatása előtt már a bevezetőben idézett mondat is jelzi, miért fontos Magyarország számára ez a nemzetközi szervezet, s miért erősödhettek az elmúlt év során viharos gyorsasággal kapcsolataink a 23-akkal. Elég emlékeztetni arra, hogy a strasbourgi székhelyű testület tavasszal hozta létre közép- és kelet-európai országok parlamentjei számára azt a különleges meghívotti státust, amely - szavazati jog nélkül - lehetővé teszi a részvételt az ET parlamenti közgyűlésének munkájában. Ezt a státust az elsők között biztosították a magyar országgyűlés számára, s az Európa Tanács meghívta hazánkat több, általa kidolgozott európai szerződésrendszerhez - úgynevezett konvencióhoz - való csatlakozásra is. A térség országai közül Magyarország (tavaly novemberben) elsőként ny újtott be kérelmet a teljes jogú csatlakozásra.
Mindez jól érzékelteti, hogy a közeledés kölcsönös: az Európa Tanács ígéretesnek találta a Magyarországon az elmúlt időszakban kibontakozott és felgyorsult demokratikus fejlődést, hazánk részéről pedig felismerték, hogy az egykor hidegháborús fórumnak kikiáltott testület a maga tényleges anyagi eszközeinél sokkalta nagyobb erkölcsi súlyt képvisel a Nyugat intézményrendszerében.
Az Európa Tanács 1949-ben jött létre, célja az európai egység megteremtése, a pluralista demokrácia előmozdítása, az emberi jogok védelme, hozzájárulás a társadalmi problémák megoldásához, továbbá az európai kultúra fejlesztése és terjesztése. (folyt.)
1990. január 24., szerda 14:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Európa Tanács - a demokrácia őre (2.rész)
|
Felépítése a következő. A külügyminiszterek alkotják a miniszteri bizottságot, s ez hozza a döntéseket. A tagállamok parlamentjeinek küldöttségei alkotják a parlamenti közgyűlést (177 képviselő és 177 pótképviselő a testület tagja, és különleges meghívottként van jelen, szavazati jog nélkül, plenáris ülésein a szovjet legfelsőbb tanács 18, a magyar, a lengyel és a jugoszláv parlament 6-6 tagja), mindennapi munkáját pedig a mintegy 900 embert foglalkoztató strasbourgi titkárság végzi. Az Európa Tanács a tagállamok befizetéseiből tartja fenn magát, idén 480 millió francia frankkal gazdálkodik.
Az Európa Tanácsról kétféle összefüggésben esik a leginkább szó: egyrészt 23 tagállama nevében gyakran hallatja szavát különböző emberi jogi és európai társadalmi, szociális, politikai kérdésekben, másrészt hatalmas gyakorlati jogalkotó munkát végez az európai élet legkülönbözőbb területein. Eddig 135 olyan szerződésrendszert dolgozott ki, amely a legkülönbözőbb területeken (gazdasági és szociális jogok, környezetvédelem, doppingolás, adatvédelem, televíziózás stb.) elősegíti az európai élet javítását és az országok közötti közeledést.
A legismertebb szerződés talán az emberi jogok európai konvenciója, amelyet 1950-ben dolgoztak ki. Ennek elvei alapján működik Strasbourgban az emberi jogok európai bírósága, amely előtt az aláíró országok bármely polgára panasszal élhet, ha úgy érzi, megsértették a konvencióban foglalt jogait és saját országában a jogorvoslat minden lehetőségét kimerítette már. A bíróság megfellebbezhetetlen döntéseket hoz és kártérítést is megítélhet a panaszos számára saját országának hatóságaival szemben.
Az Európa Tanács ezenkívül - szociális alapja révén - jelentős összegeket oszt szét. Véradási hálózatot hozott létre, közreműködik a kábítószerfogyasztás elleni küzdelemben, és még sokféle gyakorlati tevékenységet folytat. Aligha kétséges azonban, hogy a közvetlen haszonnál is fontosabb az, hogy ez az a fórum, amely mintegy az ,,erkölcsi bizonyítványt,, biztosítja a demokratikus Európába való belépéshez, és így mindenfajta további integrációhoz való csatlakozásnak is az előszobája.+++
Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1990. január 24., szerda 14:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|