|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP győri városi elnökségének közleménye
"Az MSZP Győr városi elnöksége a
következő kezdeményezést ajánlja a pártoknak, szervezeteknek: a
városi elnökség javasolja, hogy március 15-e, legnagyobb nemzeti
ünnepünk legyen választási kampányszünet. Méltó módon pártonként,
szervezetenként, egyénileg, vagy javaslatuk szerint közösen
emlékezzünk 1848-ra Győrött. Történelmünk legszentebb napja, a
magyar szabadság pirosbetűs ünnepe, maradjon meg tiszta ünnepnek,
még nemes pártcél érdekében se sajátítsa ki senki."
SZER, Zene-szó:
A Fidesz választási céljai
"A Fidesz választmányának egyik tagját, Deutsch Tamást Haász
György, bécsi külső munkatársunk, az osztrák fővárosban kérte néhány
mondat erejéig a mikrofon elé, és a Fidesz választási céljairól
kérdezte őt. Íme a válasz:
- A Fidesz - mint minden párt - nagy reményekkel indul a
választásokon. Mi azt reméljük, hogy beigazolódnak azok az előzetes
közvéleménykutatási eredmények, amik már egy év óta napvilágot
láttak Magyarországon, és 7-8-10 százalék körüli választási
eredményt tud elérni a Fidesz."
|
|
|
|
|
|
|
Az Európa Tanács Velencében
|
---------------------------
London, 1990. január 22. (BBC, Panoráma) - A hét végén Velencében tanácskozást tartott az Európa Tanács. A megbeszéléseken Magyarországot Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter képviselte. Budapesti munkatársunk - Szakonyi Péter - először a tanácskozás céljáról és az ott kifejtett magyar álláspontról kérdezte Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert:
- Ennek a tanácskozásnak a célja az volt, hogy létrejöjjön egy bizottság, amely a Joggal a demokráciáért címet viseli, és ebből következően az én felszólalásomnak az első, leglényegesebb pontját talán abban foglalhatom össze, hogy a magyar fejlődés - átmenetünk a tekintélyuralmi államtól a demokratikus állam felé - azt igazolta, hogy békés átmenet csak a jog segítségével, a jogi rendszer megfelelő kiépítésével képzelhető el, és azt is, hogy a demokrácia csak a jog által biztosítható, s a demokratikus gyakorlatnak jogszabályi keretek között kell lennie. Ez volt az első pont.
A második pontban nagyon röviden összefoglaltam tartalmilag, hogy mi történt Magyarországon.
A harmadik pontban pedig néhány szót szóltam arról, hogy kiépült ez a politikai, jogi intézményrendszer, a politikai tevékenység játékszabályai is jogi kereteket kaptak. Most fog eldőlni a következő két hánap alatt a választási küzdelmek során, hogy vajon a magyar politikai kultúra elég érett és megfelelő-e ahhoz, hogy ezen keretek között és ezek közt a játékszabályok közt menjen végbe a politikai átalakulás, mert hiszen valamennyien tudjuk, hogy a jog lehetőséget ad, de azt valósággá az emberi magatartás változtatja. (folyt.)
1990. január 22., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európa Tanács Velencében - 1. folyt.
|
Végül pedig indítványt tettem a bizottságnak, az Európa Tanácsnak arra, hogy a nemzetiségi jogokkal foglalkozó programpontot vegyük fel ennek a bizottságnak a jövő feladatai közé.
- Egy japán hírügynökség szerint a tárgyaláson szába került Magyarország európa tanácsbeli tagsága is. Mit hallott erről, illetve a tárgyalásai sorón ez milyen hangsúlyt kapott?
- Most először fordult elő, hogy több közép-, illetőleg kelet-európai ország részt vett az Európa Tanács valamilyen szervezetének az ülésén, és nemcsak Magyarország, illetőleg bizonyos esetekben Lengyelország volt jelen. Ez azt a reakciót váltotta ki ott a tanács tagjaiból, hogy Európa valóban egységes Európává változik, és az egész tanács munkáját ennek megfelelően kell átalakítani. Szinte biztosra vették a delegátusok Magyarország nagyon rövid időn belüli csatlakozását. Az olasz külügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott, hogy haladéktalanul fel kell venni Magyarországot.
Meg kell mondjam, hogy nagyon nagyra becsülik azt a folyamatot, amely Magyarországon - éppen a békés átmenet miatt - végbement, és ezt tekintik példának a hasonló átalakulásokra. +++
1990. január 22., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|