 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)
|
A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a
honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon
csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a
katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit
(MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás
éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így
egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács
László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy
vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került
igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése
szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom
lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista
megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak
pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell
lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is.
Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos
időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is
veszélyes üzem.
A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte:
valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a
pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú.
Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a
feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon
jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is
teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot,
az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az
egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg
havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.
Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban
kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő
viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben
olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették
az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget
keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő.
Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is
hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a
fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel
lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|