 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
A politikai vezetők elhúzódása a kommunizmustól
"Németh Miklós miniszterelnök minden tőle telhetőt megtett, hogy
elhatárolja magát pártjától. Múlt hónapban lemondott pártvezetői
posztjáról, mert a párt nem támogatta kormányának takarékossági
programját. Most pedig bejelentette, hogy a tavaszi választásokon
független jelöltként indul. Saját megyéjének listáján mint a
Szocialista Párt jelöltje is szerepel, s nem fér kétség ahhoz, hogy
a parlamentbe független képviselőként fog bekerülni. Ez pedig
megerősíti pozícióját, s így több esélye lesz arra, hogy megfelelő
beosztást kap, hiszen hivatkozhat majd arra, hogy milyen széles körű
támogatást élvez az országban.
Egész Kelet-Európában folyik most a Németh Miklóséhoz hasonló
manőverezés. A legdrámaibb fejlemény ez idáig az volt, amikor Marian
Calfa csehszlovák miniszterelnök egy héttel ezelőtt bejelentette,
hogy visszaküldte párttagsági könyvét."
SZER, A munka világa:
Rácz Sándor kérései
"... a szavazók figyeljenek oda,
amikor gyűléseket tartanak a képviselőjelöltek, amikor
bemutatkoznak. Minden körzetben kérdezzék meg a jelöltet, hol
dolgozott, hol élt, mit csinált, milyen pártnak a tagja volt. Tehát
ismerjék meg, és csak a garanciákkal rendelkező személyekre adják le
a szavazatukat, mert az új parlamentnek olyan rendeleteket,
törvényeket kell majd hozni, amelyek az elkövetkezendő 100 évre
fogják meghatározni a magyar társadalom életét. Akárkikre ezt a nagy
felelősséget nem lehet rábízni."
|
|
|
|
|
|
 |
A kelet-európai médiák
|
----------------------
London, 1990. január 27. (BBC, Panoráma) - Kelet-Európa-szerte
emancipálódik a valamikor közvetlenül, illetve kézivezérléssel
irányított tömegtájékoztatás, döntő szerepet játszva a demokratikus
forradalmakban. Az új helyzetben azonban új kérdések merülnek fel,
például lehet-e, kell-e politikailag semlegesnek lennie a rádiónak,
a televíziónak és a sajtónak, fennmaradhat-e pénzügyileg egy
független sajtó, megőrződhet-e a morál az életre-halálra menő
konkurenciaharcok közepette. Ezeket a kérdéseket elemzi
kommentárjában Jan Repa, a BBC közép-európai szolgálatának
munkatársa.
A román újságírók az intellektuális prostitúció hosszú-hosszú
korszakát vészelték át. Mai feladatuk igazat és csakis igazat
mondani. Vagy sikerül begyógyítaniuk saját lelki sebeinket, vagy
elkotródhatunk, így a Szabad Románia című bukaresti napilap új
főszerkesztője. A lap egyértelműen a demokratikus reformok mellett
szállt síkra. Reméljük, hogy a tv nézői képesek lesznek
megkülönböztetni bennünket azoktól, akiket Ceaucescu idején láttak a
képernyőn. Külsőre ugyanazok vagyunk, de egész gondolkodásmódunk
megváltozott. Igy a Szabad Román Televízió egyik munktársa, aki
sok-sok éve dolgozik a korábban lényegesen kevésbé szabad román
tv-nél.
Ami a lengyelországi fordulatokat illeti, íme rövid részlet
Dravicsnak, a Lengyel Rádió és TV igazgatójának a szerkesztőkhöz
intézett leveléről a 81 decemberében életbe lépett statárium
kapcsán. Egyformán távol kell tartani magunkat mindkét fél
álláspontjától, a statárium törvényességének a megkérdőjelezése
helyett inkább a politikai és erkölcsi aspektusokra kell
összpontosítanunk. Ne hangsúlyozzuk ki túlságosan, hogy akkor talán
fennállt az esetleges szovjet beavatkozás veszélye. Semmiképpen ne
adjunk tápot szovjetellenes érzelmeknek, műsorainkban semmiféle
revansizmusról nem lehet szó, és nem bírálhatjuk személy szerint az
elnököt vagyis Jaruzelski tárbornokot. (folyt.)
1990. január 27., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|